Bény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bény (Bíňa)
Bíňa, Kostol Panny Márie, Slovensko.jpg
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Érsekújvári
Turisztikai régió Déli
Rang község
Polgármester Eva Čákváriová
Irányítószám 943 56
Körzethívószám 00421 (0) 36
Népesség
Teljes népesség 1464 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 62 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 132 m
Terület 23,50 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bény (Szlovákia)
Bény
Bény
Pozíció Szlovákia térképén
Koordináták: é. sz. 47° 55′ 14″, k. h. 18° 39′ 47″
é. sz. 47° 55′ 14″, k. h. 18° 39′ 47″
Bény weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
Bényi népviselet

Bény (szlovákul Bíňa) község Szlovákiában a Nyitrai kerület Érsekújvári járásában. Kis- és Nagybény egyesítése. 2011-ben 1464 lakosából 1211 magyar és 192 szlovák volt.

Tartalomjegyzék

Fekvése[szerkesztés]

Párkánytól 16 km-re északnyugatra a Garam jobb partján fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Feltételezhető, hogy nevét "alapítójáról" Hont fia Bényről kapta.

Története[szerkesztés]

Az 1. és a 4. század közötti időszakban kvád település. Már a római korban erődítmény állott a helyén.[forrás?] Területén a népvándorlás korában az 5. században rövid időszakra a keleti gótok is letelepedtek.[forrás?] 1944-ben avar fülbevalópárokat találtak Kisbényben, majd 1979-ben pedig ásatást kezdeményeztek a helyszínen. Végeredményként megállapítható, hogy a területen legalább 7. század végi, 8. század eleji temető lehet. Szintén a községből származhat egy sárga palack E. Coudenhove magángyűjteményében.[2] A község területén a 11. századtól biztosan földvár létezett. A korábbi keltezés mellett szólhatna a 9-10. századból származó hrivna depólelet, ill. a rotunda, bár ennek korát mindezidáig későbbre tették.[3] A rotundában 2010-ben ásatást végeztek.

Hont fiának Bénynek I. István a Garam mellett 10 ekényi földet adott.[forrás?] Oklevél először a települést 1135-ben említi Byn alakban. A kéttornyú premontrei apátsági templom mellett 12. századi román stílusú körtemplom (körkápolna) található.

Vályi András szerint "Kis Bény. Középszerű falu Esztergom Vármegyében, birtokosa az Egri Kis Papság; nevezetes, külömbféle kiállott ellenséges viszontagságaira nézve; mostani lakosai katolikusok, hajdan a’ Premonstratenseik klastromáról híres vala, melly időben három templomai valának, egyik az Úr testének tiszteletére, második temploma tornyos kerek formára vala épűlve az IIDVEZÍTŐNEK, és a’ 12. Apostoloknak tiszteleteire, harmadika pedig Szent Katalinnak tiszteletére; de a’ mellyeknek a’ háborús viszontágsagok miatt tsak omladékjai is alig szemléltethetnek. Határja 176jó termékenységű, legelője elég, réttye jó, piatza Esztergomban, de mivel réttyeit Garam vize néha elönti, második Osztálybéli." [4] "Nagy Bény. Magyar falu Esztergom Vármegyében, közel kis Bényhez, földes Ura Gróf Pálfy Uraság, lakosai katolikusok. Ez a’ helység is sokszor elpusztíttatott, és külömbféle ellenségeknek dühösködései ellen épűltt hajdani nagy sántzai méltán tsudálkozást indíthattak. Határbéli földgye jól terem, legelője elég, réttyei gazdagok, fája tűzre szűken; piatza mint Köbölkútnak; mint hogy réttyeinek a’ víz árt, második Osztálybéli." [4]

Fényes Elek szerint "Kis-Bény, magyar falu, Esztergom, az ujabb rendezés szerint Komárom vgyében, emelkedett helyen a Garan jobb partján, ut. p. Kéménd. Lakja 200 kath. Földje 1-ső osztálybeli; bora kevés. Volt itt hajdan a praemonstrati szerzeteseknek egy monostoruk, és apátságuk, mellyhez 3 szentegyház tartozott, ezek közül kettőt a zárdával együtt a törökök elpuszitottak; egy 1724-ben kijavittatván, most is megvan. Amade István e falut e templomnak ajándékozá, s azt most is birja, az illető kéméndi plébános, hova a falu mint fiók tartozik. A lakosok birnak 229 hold második osztálybeli szántóföldet, 59 h. rétet, 43 1/2 kapa szőlőt. " [5] "Nagy-Bény, magyar falu, Kis-Bénynyel összefüggésben, szinte Esztergom, vagy most Komárom vmgyében. Róna határa első osztálybeli. A lakosok birnak 1298 hold szántóföldet, 472 h. rétet, 230 kapa szőlőt. Birja hg. Pálffy, s a bátorkeszi urad. tartozik. Mind a két Bényt háromszoros sáncz veszi körül, de ki hányatta, nem tudhatni. 1683-ben a segéd lengyel seregek e falut is elpusztiták. " [5]

1910-ben 1557, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott.

2001-ben 1438 lakosából 1289 magyar és 130 szlovák volt.

Hagyományok[szerkesztés]

Kurtaszoknya

Nem mindennapi népviselete a kurtaszoknya.[6]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Bényi kincs. 1964-ben tárták fel az 5. század közepéről származó, 108 arany solidust (pénzérmét) tartalmazó kincsleletet.
  • Említést érdemel a 12. századi, a Tizenkét apostol tiszteletére szentelt körtemplom, amely az apátsági templom előtt áll. Ilyen épületegyüttest találunk még Szepesmindszenten és Jákon is, valamint több előfordulása maradt fenn Európában is. Legismertebb a firenzei és a pisai dóm az előtte álló rotundával, amit keresztelőkápolnaként említenek. Egykor ezek a körtemplomok voltak a helység parókiális templomai.
  • Tőle 1 km-re a római-avar eredetű sáncok között található az 1922-ben épített Szűz Mária kegykápolna, amely búcsújáróhely, Mária-kegyképe van.
  • Pálffy-kastélya a 19. század közepén épült.

Híres emberek[szerkesztés]

  • Itt él Kremmer Dezső hímestojás-faragó népművész, a Legszebb hímestojás országos verseny fődíjasa (2013).

Képgaléria[szerkesztés]

  • Benycivertanlegi1.jpg
  • Benycivertanlegi2.jpg

Irodalom[szerkesztés]

  • Gerevich T. (1938): Magyarország román kori emlékei. (Die romanische Denkmäler Ungarns.) Egyetemi nyomda. Budapest
  • Henszlmann, I. (1876): Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése, (Old-Christian, Romanesque and Transitional Style Architecture in Hungary). Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest
  • Jankus Gyula 1993: Bény (Bíňa) személynevei. Magyar Névtani Dolgozatok 122.
  • Ludwig E. (2000): Felvidéki műemlék-kalauz. Maecenas Könyvkiadó, Budapest (ISBN 963-203-026-5)
  • Szőnyi O. (É.n.): Régi magyar templomok. Alte Ungarische Kirchen. Anciennes églises Hongroises. Hungarian Churches of Yore. A Műemlékek Országos Bizottsága. Mirályi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest.
  • Szilágyi A. (2008): A Kárpát-medence Árpád-kori rotundái és centrális templomai. Semmelweis Kiadó, Budapest
  • P. Bednár - J. Henning - Z. Poláková - M. Ruttkay - M. Wesuls 2011: Archeologický výskum vnútorného valu v Bíni. In: Archeologické výskumy a nálezy na Slovensku v roku 2008. Nitra, 34-37, 304.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. ↑ Zábojník, J. 2004: Slovensko a avarský kaganát. Bratislava, 77.
  3. ↑ A hármas sáncrendszert hozzávetőlegesen a 9-11. századra keltezték (Bialeková, D. 1989 (Zost.): Pramene k dejinám osídlenia Slovenska z konca 5. až z 13. storočia I. Nitra, 243-246.)
  4. ^ a b Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
  5. ^ a b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
  6. ↑ http://www.vasarnap.com/clanok.asp?cl=3812447 Vasárnap
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bény&oldid=13477965”