Bán Jenő

Bán Jenő (Dunapataj, 1919. március 19. – Budapest, 1979. november 12.) sakkmester, sakkfeladványszerző- és sakkoktató mester.

A 20. század egyik legjelentősebb sakkpedagógusa, amit újra és újra kiadott könyvei révén (Asztalos-Bán: A sakkjáték elemei, Bán Jenő: A végjátékok taktikája) még halála után is gyakorol.

Sakkpályafutása

Orvosi végzettségét követően egy percig sem praktizált, hanem a háború utáni első sakkszövetségben, a MADOS-ban (Magyar Dolgozók Országos Sakkszövetsége) a vidéki sakkélet megszervezésében vállalt szerepet. A sakkjátékban mesteri címig vitte, de ugyanezt a címet elérte a feladványszerzésben is, és – a cím bevezetése után – az elsők között kapta meg a mesteredzői címet is, miután 1956-ban egyik edzőkísérője volt a moszkvai sakkolimpián 2–3. helyen végzett magyar sakkválogatottnak.

Életét sikerült úgy alakítania, hogy csak a sakkból, sakktanításból élt: 1951-től – Szabó Lászlóval és Barcza Gedeonnal – szerkesztette (felelős-szerkesztőként majd szakszerkesztőként) a Magyar Sakkéletet (ahol övé volt a Tanulmányrovat is), heti sakkrovatot vezetett a Népszava Vándor Kálmán irányította sportoldalán, Barcza Gedeonnal együtt oktatta, edzette a Tipográfia egyesület sakkcsapatát. Születésének 90., halálának 30. évfordulóján a sakk-kultúra fejlesztése, terjesztése, népszerűsítése területén kifejtett kimagasló teljesítménye elismeréseként 2009-ben posztumusz elnyerte a Magyar Sakkszövetség és a Sakk-kultúráért Alapítvány által alapított Caissa Lovagja kitüntető címet.

Bán Jenő sírja Budapesten. Új köztemető: 63/9-1-48 (A sírkövön Bán Jenő tanulmánya: világos lép és nyer.)

Szülővárosának környéke még negyedszázaddal a halála után is a gyerekeknek rendezett Bán Jenő emlékversennyel őrzi a nevét, dunapataji szülőházát emléktábla jelöli meg, és nem messze a szülőháztól egy kis teret is róla neveztek el. Az évente több száz kisiskolás részvételével megrendezett Bán Jenő emlékversenyek szervezője a Logikusak(k) Kulturális és Sportegyesület.

Könyvei

A fentebb már említett könyvein kívül (melyek közül A végjátékok taktikája angol és német nyelven is megjelent, és mindkettő kiadványt a vakok számára is hozzáférhetővé tették Braille-kiadásban illetve több nyelven hangos könyvként) bajnoksági bulletineket és egy kézikönyvet is írt. Főbb művei:

• A sakkjáték elemei (Asztalos Lajossal, Bp., 1950-2006 folyamatosan sok kiadás, például ISBN 963-09-3516-3)
• A végjátékok taktikája (Bp., 1954-től több kiadás magyar, angol és német nyelven)
• A VII. magyar sakkbajnokság (Bp., 1952)
• A X. magyar sakkbajnokság (Pogáts Józseffel, Bp., 1955)
• Végjátékiskola (Bp., 1965)