Azonnali fizetés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az azonnali fizetési rendszer (egyszerűbben: azonnali fizetés, betűszóval: AZUR[1][2]) egy modern kommunikációs és informatikai technológiák segítségével működtetett pénzügyi rendszer. Célja az, hogy Magyarországon 10 millió forint összeghatárig a nap 24 órájában, az év minden napján utalásokat lehessen lebonyolítani magyarországi bankszámlák között, 5 másodperc alatt.

A rendszert 2020. március 2-án vezették be;[3] különlegessége, hogy ellentétben más azonnali fizetési megoldásokkal,[4] hogy a Magyar Nemzeti Bank rendeletben tette kötelezővé[5] a magyarországi bankok számára a szolgáltatást, így már az indulás pillanatától kezdve valamennyi magyarországi banknál igénybe lehetett venni. A rendszer előnye, hogy bankszámlaszám mellett a kedvezményezett mobiltelefonszámának, e-mail-címének, adószámának vagy adóazonosító jelének megadásával is lehet utalni. Ezeket a másodlagos azonosítókat a számlavezető banknál előzetesen egy bankszámlaszámhoz kell rendelni. Az azonnali fizetési szolgáltatás kapcsán létrejövő új alapinfrastruktúra használatával hosszabb távon arra számít az MNB, hogy a bankok pénzügyi applikációkat fejlesztenek. A rendszer jelentősen felgyorsítja a pénz forgási sebességét, így dinamizálja a gazdaságot, ami az egész gazdaságra pozitívan hathat.[6]

Története[szerkesztés]

1994-ben indult el az a GIRO Zrt. által üzemeltetett új elszámolási rendszer (Bankközi Klíring Rendszer - BKR), ami lehetővé tette, hogy a korábbi több nap helyett, egyetlen éjszaka is elég volt az átutalások lebonyolításához. 2012-ben vezette be az MNB a napközbeni elszámolást, amellyel már napon belül is jóváírták a tranzakciókat, az elszámolási idő átlagosan 4 óra volt.[7] 2015. szeptember 7-étől tovább gyorsultak az átutalások, az eddigi 5 napközbeni elszámolás helyett a bankok már naponta 10 alkalommal küldhették be elszámolásra a tranzakciókat.[8] Ezzel a fejlesztéssel az ügyfelek átutalásai a korábbi átlagosan 2 óra helyett már akár egy óra alatt is megérkezhetnek a kedvezményezettek számláira. Egészen 2020-ig hétvégén és éjszaka indított átutalásokat csak másnap számolta el a bank és központi rendszer, az azonnali fizetés ezen változtatott.

Az azonnali fizetési rendszert először 2015-ben kezdték el tervezni a Magyar Nemzeti Bankban.[9] Több évnyi fejlesztési munkálatok után 2017. június 30-án zárult le a projekt tervezési szakasza, az eredetileg 2019 júliusára tervezett indulási határidőt módosítani kellett, de végül 2020. március 2-án valamennyi Magyarországon működő bank részvételével elindult az azonnali fizetési rendszer. A tervek szerint 2020 szeptemberétől pedig a rendszert kiterjesztik a kötegelt utalásokra is, ilyen utalásokat használnak például a nagyobb cégek a bérfizetésekre.[10]

Nemzetközi kitekintés[szerkesztés]

Az EKB tanulmánya alapján néhány azonnali fizetési rendszer 2019-ből:

Azonnali fizetési rendszerek összehasonlító táblázata
Bevezető ország Fizetési rendszer neve Bevezetés dátuma Sebessége (s) Azonnali utalások részaránya Bevezetés formája
Magyarország Azonnali fizetés / AZUR[1][2] 2020 max 5 kb 50% kötelező
Mexikó SPEI 2004 max 15 28% opcionális
Nagy-Britannia Faster Payments 2008 max 15 / nagyobb utalásoknál: 60 24% opcionális
Lengyelország Elixir, BlueCash, Express 2012 max 15 perc 0,3% opcionális
Dánia Express Clearing 2014 max 10 32% opcionális

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]