Az operaház fantomja (musical)
Az operaház fantomja (The Phantom of the Opera) | |
musical | |
A Her Majesty's Színház, ahol a musicalt 1986-ban bemutatták | |
Eredeti nyelv | angol |
Alapmű | Gaston Leroux Az Operaház fantomja című regénye |
Zene | Andrew Lloyd Webber |
Dalszöveg | Charles Hart Richard Stilgoe |
Szövegkönyv | Richard Stilgoe Andrew Lloyd Webber |
Fordító | Galambos Attila |
Főbb bemutatók | 1986 – London 2003 – Madách Színház (Budapest) |
Díjak | Oliver-díj Tony-díj |
A Wikimédia Commons tartalmaz Az operaház fantomja témájú médiaállományokat. |
Az operaház fantomja Andrew Lloyd Webber musicalje, amely a francia Gaston Leroux regénye alapján készült. 1986-ban mutatták be Londonban, és azóta is műsoron van.
Webber Christine szerepét akkori feleségének, Sarah Brightmannek írta, aki a londoni és a Broadway előadásokon játszotta. A darabot Harold Prince rendezte, aki Webber Evita című musicaljét is színre vitte. A dalszövegeket Charles Hart írta, Richard Stilgoe néhány anyagának felhasználásával. Habár a musical vegyes fogadtatást kapott a kritikusoktól, hatalmas közönségsikere lett és a mai napig megy mind a West End-en, mind a Broadway-en, ahol a leghosszabb ideje futó musicalként 2006 januárjában megelőzte a Macskák című musicalt. A musicalek történetében egyedülálló módon a 10.000. előadása 2012-ben volt.
Cselekménye
A mű főszereplője az Operaház fantomja és Christine Daaé. A fantom az operaház alatt él, mert az arca eltorzult, és nem mutatja meg magát senkinek. Egy zenei zseni, aki gyakran megijeszti az alkalmazottakat, például orgonajátékával. A sötétségből időnként felkísértő alakot az operaházban dolgozók gonosz szellemnek hiszik. A fantom, aki önmagát Eriknek nevezi, megismeri Christine-t, és halott apja sugallatára elkezdi énekelni tanítani, anélkül, hogy mutatkozna, az öltöző falán keresztül. Beleszeret a lányba, és féltékeny lesz a vőlegényére, Raoulra. Egy nap előjön a rejtekhelyéről, az arcát egy maszkkal takarja el. Christine-t a földalatti „lakásába” viszi. A lány meglátja az arcát, pedig a fantom nem akarja, hogy a kinézetével foglalkozzon, hanem, hogy önmagáért szeresse. Nem is akarja visszaengedni a lányt, mert attól tart, hogy a lány nem jön le többé hozzá. A fantom végül mégis belátja, hogy fel kell engednie. A lány, miután elmeséli Raoulnak, hogy látta a fantom arcát, nem tud szabadulni a fantomtól való félelemtől. Később, egy előadás alatt, Erik elrabolja Christine-t, és nem akarja elengedni. A megmentésére érkező Raoult elfogja és megzsarolja a lányt: vagy a felesége lesz, vagy Raoul meghal. Christine megcsókolja a fantomot, aki meghatódottságában elengedi mindkettőjüket. Christine és Raoul elmennek és később összeházasodnak. A fantom ott marad az operaházban, és pár nap múlva belehal szerelmének elvesztésébe, leugrik az operaház tetejéről. Végül Christine temeti el őt, úgy, ahogyan Erik kívánta.
Magyarországi bemutató
A magyarországi bemutatót 2003. május 31-én tartották a Madách Színházban, amely 2002-ben nyerte el a musical bemutatásának magyarországi jogait. A világon elsőként hazánkban mutatták be a darabot ún. non-replica változatban, vagy is az eredeti, londoni előadáshoz képest eltérő rendezés, jelmez és díszlet került a magyar színpadra. A musical 2003-as bemutatása a Madách Színház új, zenés-színházi korszakának a kezdetét is jelentette.[1]
Alkotók
- Rendező: Szirtes Tamás
- Díszlettervező: Kentaur
- Koreográfus: Seregi László
- Zenei vezető: Kocsák Tibor
- Jelmeztervező: Vágó Nelly
- Világítás és szcenika: Götz Béla
- Rendezői munkatárs: Kutschera Éva és Tatár Eszter
Szereposztás
Szerep | Eredeti szereposztás[2] | További szereposztás[3] |
---|---|---|
Az Operaház fantomja | Csengeri Attila, Miller Zoltán, Sasvári Sándor | Posta Victor |
Christine Daaé | Bíró Eszter, Király Linda, Mahó Andrea, Krassy Renáta | Fonyó Barbara |
Raoul, Vicomte de Chagny | Homonnay Zsolt, Miller Zoltán, Bot Gábor | Nagy Sándor, Magyar Bálint, Solti Ádám |
Carlotta Giudicelli | Pelle Erzsébet, Röser Orsolya, Sáfár Mónika | Pándy Piroska |
Umberto Piangi | Pankotay Péter, Rozsos István, Gerdesits Ferenc | Szerekován János |
Monsieur André | Mikó István, Szerednyey Béla | Barát Attila |
Madame Giry | Bajza Viktória, Bencze Ilona | |
Meg Giry | Kuthy Patrícia, Ladinek Judit, Várady Viktória | Lóránt Enikő, Zsitva Réka |
Monsieur Firmin | Galbenisz Tomasz, Weil Róbert | |
Monsieur Reyer | Bognár Zsolt, Laklóth Aladár | |
Monsieur Lefevre | Koltai János, Lőte Attila | |
Árverés kikiáltó | Lesznek Tibor, Pusztaszeri Kornél | Bognár Zsolt |
Joseph Bouquet | Barabás Kiss Zoltán, Vikidál Gyula | Ekanem Bálint |
Jegyzetek
- ↑ Az Operaház Fantomja (Madách Színház, 2003). Színház az egész.... (Hozzáférés: 2019. október 9.)
- ↑ Az Operaház Fantomja - Madách Színház - Színházak - Theater Online (magyar nyelven). www.theater.hu. (Hozzáférés: 2019. október 9.)
- ↑ Madách Színház színdarab információ. www.madachszinhaz.hu. (Hozzáférés: 2019. október 9.)
Források
- Az Operaház Fantomja magyar produkció honlapja. Madách Színház, 2011. [2011. október 6-i dátummal az [azoperahazfantomja.hu eredetiből] archiválva].
- The Really Useful Group of Companies hivatalos The Phantom of the Opera lapja (angolul)
- Volf Anna: Így készült Az operaház fantomja 1-7. rész, vivalamusical.hu - 2010. február 14–19.
- -zab-: Színház: Úri szabászat hozott anyagból (Az operaház fantomja), Magyar Narancs 2003/24. - 2003. június 12.
További információk
- Az operaház fantomja (2003) a Színházi adattár adatbázisában
- Miklya Luzsányi Mónika: Szüfrazsettek, családanyák és Mária Magdolna Webbernél Kicsoda valójában az Operaház Fantomja?, mindennapi.hu - 2011. október 9.