Az internet-galaxis

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ez a szócikk részben vagy egészben a The_Internet_Galaxy című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.


A szócikk egy része még lefordítandó. Segíts te is a fordításban!


Az internet-galaxis: Gondolatok az internetről, üzletről és társadalomról Manuel Castells könyve, aki Szociológia professzor valamint a Város és Területfejlesztés professzora a Kaliforniai egyetemen. A könyv 2001-ben az Oxford University Press kiadónál jelent meg. A cím utalás Marshall McLuhan 1962-ben megjelent könyvére, A Gutenberg – galaxisra.


Az internet-galaxis (Gondolatok az internetről, üzletről és a társdalomról)
Szerző Manuel Castells
Eredeti cím The Internet Galaxy: Reflections on the Internet, Business, and Society
Kiadás
Kiadó Oxford University Press
Kiadás dátuma 2001
Magyar kiadó Network TwentyOne,Budapest
Magyar kiadás dátuma 2002
ISBN 0-19-925577-6 (pbk)


Áttekintés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A könyv 9 fejezetet tartalmaz. Castells az internet történetével indít, melynek fókuszában az internet evolúciójának hatása áll a társadalomra nézve. Kiemeli az internet fejlődésének 1962-től 1995-ig tartó szakaszát, az ARPANET-től a WWW-ig.

Castells úgy hiszi, hogy „Az internet erejének a legfőbb forrás felépítésének nyitottságában rejlik”. [1] Azt is megállapította, hogy az ’ Internetes Kultúra’ az alábbi négy kultúrából tevődik össze, ezek: ’a techno – meritokratikus kultúra’, a ’hacker kultúra’, a ’virtuális kommunikációs kultúra’ és a ’vállalkozói kultúra’. [2]

Ezt követően Castells az internet üzleti és gazdasági területeken betöltött létfontosságú helyzetét elemzi illetőleg a virtuális kommunikáció hatásaira hivatkozik, melynek alapja a valóságban zajló internetes kommunikáció. Ami az internet politikáját illeti, Castells rámutat arra, hogy a ’szociális mozgalmak’ és a ’politikai folyamatok’ az internetet úgy használják, mint egy új kommunikációs médiumot a ’cselekvésre’ és ’informálásra’. Van egyfajta vitás kérdés a ’Magánélet és a Szabadság között a Cybertérben’ mely összefügg az internet politikával és amelyet szintén említ a könyvben.

Az utolsó három fejezetben Castells az internetet a multimédia, a földrajz és a digitális szakadék globális perspektívájából vizsgálja. Végül a hálózati társadalom olyan kihívásairól beszél mint például az internet szabadsága.

Bevezetés: A hálózat maga az üzenet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az elősző vagy bevezetőként használt szöveg „A hálózat maga az üzenet” címet kapta. Ez Marshall McLuhan híres szlogenjének „A médium maga az üzenet” –nek az utánzása. A médium hálózattal való helyettesítésével Castells megerősítette McLuhan üzenetét,hogy -ebben az esetben – a hálózat az ami a fontos és nem a tartalom. [3] A bevezető egyfajta felkérés arra, hogy a könyv segítségével fedezzük fel a hálózat jelentését. A hálózat szó önmagában való értelmezése félrevezető: infrastruktúra vagy társadalom? [4] Mindkét értelmezés szerepel a könyvben. Mivel Castells foglalkozását tekintve szociológus így elvárható hogy a fókuszában a hálózat mint társadalom áll.

Leckék az internet történelméből[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Castells úgy használja a „libertáriánus” jelzőt, hogy azokat az embereket jellemezze vele, akik részt vettek az internet létrehozásában a ’nagy tudomány’ és a ’katonai kutatás’ útján. [5] Az internet története változatos és jól dokumentált. Jelentős mértékben felhasználta John Naughton írását „A jövő rövid története”-t. Végezetül Castells sámára az internet egy kulturális alkotás.

Az internet kultúrája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fontos megértenünk, hogy Castells hogyan használja és mit ért a Hálózat szó alatt. A hálózat szót ő gyakran a közösség jelentésében használja. Tehát mikor a virtuális hálózatokról beszél, akkor nem (vagy nem feltétlenül) a technológiai értelemben vett virtuális hálózatokról beszél, hanem a közösségi értelemben vett emberek hálózatáról.


e-Üzlet és az Új gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Virtuális közösségek vagy Hálózati társadalmak?[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az internet politikája I: Számítógép hálózatok, Civil társdalom és az Állam[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hálózati társadalmi mozgalmak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Castells bemutatja, hogy az internetet hogyan használták az emberek mozgósítására hogy különböző például politikai, vallási vagy egyéb közösségi törekvésekettámogassanak, például: [6]

  • a Zapatista mozgalom Chiapasban, Mexikóban
  • a Falun Gong mozgalom, vezetője Li Hongzhi New Yorkban
  • a Közvetlen Akció Hálózat Seattleben.


Az internet politikája II: Magánélet és szabadság a cybertérben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a könyv azon fejezete, melyet a 9/11-előtti világ kontextusában kell elolvasni.

A magánélet vége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Castells néhány olyan hivatalos kormányzati programot említ, mint: [7]

  • az Echelon program
  • az FBI Carnivare (húsevő) programja
  • az FBI Digitális Vihar programja

Multimédia és az internet: A hypertext a konvergencia mögött[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az internet földrajza: Hálózati helyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A digitális szakadék globális perspektívából[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Következtetés: A hálózati társadalom kihívásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

e-Linkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A könyv egyik jelentős sajátossága, hogy minden egyes fejezet végén egy e-Link gyűjteményt tartalmaz. Minden e-Linket URL formában adta meg, melyeket néhány soros tartalom leírás követ. Például a 6. fejezet „Az internet politikája II: Magánélet és szabadság a cybertérben” végén az alábbi 4 e-Link kollekció van megadva:

  • cnetdownload.com
  • junkbusters.com
  • silentsurf.com
  • anonymizer.com

Ezen linkekhez a rövid megjegyzés pedig a következő: „ Azon weblapok, melyek technológiai forrásokat biztosítanak a magánszféra megőrzésére.”

Egyetlen nagyobb hibája az e-Link gyűjteménynek, hogy egyikhez sem biztosította az utolsó hozzáférés időpontját.

Lábjegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Castells 2001, p.27
  2. Castells 2001, p.37
  3. Ebben az értelemben a hálózat olyan, mint egy izzólámpa. Lásd McLuhan a ’Heritage Minute’-ben.
  4. Lásd Martin Weller véleményét a témában
  5. Castells 2001, p17
  6. Castells 2001, p138-139
  7. Castells 2001, p176.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. StudyPlace wiki (date of last access: 2008-09-11)
  2. David Birch, Second Sight, The Guardian, Thursday November 4 2004; (date of last access: 2008-09-15)
  3. Heritage Minute account of enactment of the discovery of The Medium is the Message (date of last access: 2008-09-16)
  4. Martin Weller, The Network is the Message, the Open University, 2005-12-15. (date of last access: 2008-09-16)
  5. Hal Burch and Bill Cheswick. Software developers of the Internet map used as book cover illustration. Internet Mapping Project (date of last access: 2008-09-16)
  6. Rob Kling, Review of The Internet Galaxy, Academe Online July-August 2002. (date of last access: 2008-09-23).
  7. Naughton, John (2000), A brief history of the future, London: Phoenix, ISBN 0-7538-1093-X, OCLC 44154042 59577773
  8. IETF Request for Comments (RFC). (date of last access: 2008-09-23)