Augustin Vince (orvos)

Augustin Vince, Augusztin (Budapest, 1909. június 9. – Budapest, 1965. október 16.) orvos, belgyógyász, radiológus.

Családja

Augustin Béla (1877–1954) gyógyszerész, botanikus és Javorik Alice (†1945) gyógyszerész fia. Első felesége Bernárdt Mária (1919. feb. 17. – 1940. feb. 14.), akivel 1939. április 2-án kötött házasságot Budapesten. Második felesége Venczel Katalin tanítónő, Venczel Barna telepvezető gazdatiszt leánya. Fia: Augustin Béla (szül. Bp. 1940. jan. 25.).

Tanulmányai

A Pázmány Péter Tudományegyetem hallgatója volt, ahol 1933-ban kapott általános orvosi oklevelet. Később szakorvosi szakvizsgát tett belgyógyászatból (1936), radiológiából (1939), fertőző betegségekből szakorvosi vizsgát tett (1950). 1959-ben az orvostudományok kandidátusa lett.

Életútja

1933 és 1936 között mint gyakornok dolgozott a Pázmány Péter Tudományegyetem Belgyógyászati Klinikán, 1936-37-ben belföldi kutatói ösztöndíjas, majd 1936 és 1942 egyetemi tanársegéd volt és egyúttal vezette a klinika egyik röntgenosztályát is. Ezután 1942 és 1944 között a Fővárosi Szeretetotthonok Kórháza és az Alsóerdősori Kórház Röntgenosztályának volt az osztályvezető főorvosa, egyidejűleg 1940-től 1944-ig a MABI belgyógyászati rendelésén mint helyettes osztályvezető főorvos dolgozott. A második világháborút követően 1946-tól 1948-ig a Magyar Vöröskereszt budapesti Alkotás utcai Kórházának, valamint az Országos Rendőrkórháznak volt radiológus főorvosa. 1948 és 1965 között mint a budapesti László Kórház Röntgenosztályának osztályvezető főorvosa tevékenykedett.

Munkássága kiterjedt a fertőző betegségek radiológiai elváltozásainak vizsgálatára és a gyermekradiológiára. Az elsők között vizsgálta Magyarországon az agydaganatok gyomorelváltozásait, illetve a neurogén reflexes tüdőelváltozásokat. A vírusos tüdőfolyamok radiológiai feltárása területén elért eredményei nemzetközi viszonylatban is jelentősek. A pertussis röntgenelváltozásait szintén az elsők között vizsgálta a világon a László Kórház négyezer betegén, úgy, hogy betegségek szerint különítette el a kórházi helyiségeket és eszerint alkalmazta a célszerű vizsgálati megoldásokat. A csecsemőkön és kisgyermekeken végzett röntgenvizsgálatok metodikájában több újítást is bevezetett.

Főbb művei

• A gyomorbetegek alkata. Fauszt Imrével. (Orvosi Hetilap, 1934)
• Alkattani vizsgálatok cukorbajos betegeken. Fauszt Imrével. (Orvosi Hetilap, 1936)
• A vérnyomás változása évszakok szerint. (Magyar Orvosi Archivum, 1937)
• Adatok a belbetegségek örökléséhez. Erődi Frigyessel. (Orvosképzés, 1939)
• A mellékvese röntgenvizsgálata. (Magyar Röntgenközlöny, 1939)
• Röntgenologia. (Klinikai therapia. Bp., 1940)
• Adatok az idiopathiás spontán légmell klinikájához és röntgenológiájához. Scholtz Andrással. (Orvostudományi Közlemények, 1942)
• Röntgen diagnosztika. Irsy Józseffel. (Klinikai diagnosztika. Szerk. Müller Vilmos. Bp., 1942)
• Gyomorvizsgálatok agybetegségekben. (Orvostudományi Közlemények, 1943)
• A vérképzés összefüggése a gyomor állapotával az öregkorban. Bugár-Mészáros Károllyal. (Orvosi Hetilap, 1948)
• Mellkasvizsgálatok poliomyelitisben. (Magyar Radiológia, 1951)
• Az interstitialis és mediastinalis emphysema röntgenképe. – A pertussis-tüdő röntgenelváltozásainak késői sorsa. (Magyar Radiologia, 1954)
• A gyermekgyógyászati röntgenvizsgálatok módszertana. (Gyermekgyógyászat, 1954)
• A „kanyaró-tüdő” és a kanyarós tüdőszövődmények röntgenképe és jelentősége. Kand. értek. (Bp, 1959).

Források

• Augustin Vince Névpont
• Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1981.

További információk

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
• Fekete Ferenc: Augustin Vince (Magyar Radiológia, 1966).