Astoria Szálló

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az Astoria Szálló esti megvilágításban

Az Astoria Szálló (jelenleg a Danubius Hotels szállodalánc tagja, hivatalos neve: Danubius Hotel Astoria, a szálloda a Classic Collection tagja) Budapest egyik patinás szállodája a róla elnevezett közlekedési csomópontban, az Astoriánál, az V. kerület határán, a Kossuth Lajos utca és a Múzeum körút sarkán. A jelenleg hatemeletes, 138 szobás és négycsillagos szálló 1914. március 14-én nyitott.

Az Astoria nevet a szálloda első igazgatójától, Gellér Mihálytól kapta, aki a korabeli vendéglátó-világ ismert alakja volt, New Yorkban is dolgozott, egyes források szerint a New York-i Waldorf-Astoria Hotelben és állítólag a budapesti szállodának ezért javasolta az Astoria nevet. Az amerikai szálló az Astor családról kapta a nevét, egy nagyhírű mágnásdinasztiáról, amelyet John Jacob Astor alapított a 19. század elején.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hely előtörténete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A valamikori városfal helyén, ahol az Astoria épült, a 19. század első évtizedeiben még két épület állt. A Magyar utca felőli, a Dunához közelebbi oldalon egy lakóház, amelyben 1844 októbere és 1845 januárja közt Petőfi Sándor is lakott. (Itt írta például a János vitéz című elbeszélő költeményt.) A Dunától távolabb, a Múzeum körút oldalán működött a híres Zrínyi fogadó.

A nyitás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

E két épület helyén épült fel a hatemeletes, csaknem kétszáz szobás, felvonóval rendelkező, ízlésesen berendezett Astoria Szálló. A Magyar utcai és Kossuth Lajos utcai részt Hikisch Rezső, a Múzeum körúti részt Ágoston Emil tervezte. Az 1914-es nyitáskor az épület földszinti részét még üzletek foglalták el, amely a kényesebb ízlésűek számára némileg visszatetsző volt – a korabeli lapok szerint az építtetőket a helyiségek bérbe adására az kényszerítette, hogy a város egyik legfelkapottabb helyén található telek méregdrága volt.

A szállóban egyaránt szívesen szálltak meg a vidékről a fővárosba érkező urak és a Budapestre érkező jómódú külföldiek. Gyakori vendég volt például Krúdy Gyula, aki állítólag azért szerette a szállót, mert olyan csendben takarítottak, hogy délig is alhatott, anélkül hogy megzavarták volna.

Történelmi események színhelye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1918-as őszirózsás forradalmat követően az Astoria Szálló lett a gróf Károlyi Mihály vezette Magyar Nemzeti Tanács székhelye. Károlyi feleségével a negyedik emeleten lakott, az irodák az első emeleten kaptak helyet. A 105-109-es szobákban tanácskozott a Nemzeti Tanács, az 508-as szobában pedig foglyokat helyeztek el. 1919 tavaszán a kommunista direktórium vezetői költöztek az Astoriába.

1944 márciusában, a német megszállást követően a szálló a Gestapo főhadiszállása lett. A visszavonuláskor a németek teljesen kifosztották. Az ostrom idején az épület két bombatalálatot is kapott és több belövést, de 1945 tavaszán, alighogy véget értek a harcok, a szálloda már újra üzemelt.

Korábbi bárja helyén megnyitották a Pengő klubot, itt lépett fel először a világhírű dobos, Kovács Gyula. 1948-ban az épületet teljesen újjáépítették. Az 1956-os forradalom során jelentős sérüléseket szenvedett, de a hatvanas években az Astoriát már Budapest legjobb szállodájának tartották.

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az Astoria Szálló épületében, illetve mellette forgatták a Kern András rendezte A miniszter félrelép című film (1997) több jelenetét.
  • Évtizedekig a szálló halljából szólt a Magyar Rádió Ki nyer ma? című komolyzenei műveltségi vetélkedője.
  • 1976-tól igazgatóhelyettese volt Schmitt Pál későbbi köztársasági elnök.
  • Az 1983-1985 között tartó felújítás során a Múzeum körúti Grill Internacionál gyorséttermet végleg bezárták. A HungarHotels megfogalmazása szerint "hamarosan nemzetközi vendéglátó nyit hasonló étkező helyeket Budapesten, ezért a Vállalat nem tartja szükségesnek ilyen jellegű üzlet fenntartását".[1] 1988-ban a McDonald's valóban megkezdte magyarországi tevékenységét, és később ezen a helyen is éttermet nyitott.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. HungarHotels Híradó, 1987. 4. szám