Arnold Károly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Arnold Károly
Arnold Károly.jpg
Született 1932november 17. (82 éves)
Budapest  Magyarország
Nemzetisége magyar
Foglalkozása épületgépész-mérnök

Arnold Károly (Budapest, 1932. november 17.–) arany okleveles épületgépész-mérnök, a Magyar Mérnöki Kamara, és az Igazságügyi Szakértői Kamara örökös tagja.

Pályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az óbudai Árpád gimnáziumban érettségizett, majd az ÉVM Szerelőipari Vállalat Forgács utcai műhelyében kezdett dolgozni, mint betanított lemezlakatos. Felvételt nyert a Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki karára, ahol az épületgépész szakon, jeles diplomatervét, jeles eredménnyel védte meg. Egyetemi évei alatt, dékáni engedéllyel, munkát vállalt a Lakóépület tervező Vállalatnál, ahol Orolin András mellett, mint műszaki rajzoló, szerkesztő dolgozott. Az egyetemen Macskássy Árpád professzor tanítványa volt. Az egyetem elvégzése után a Szerelőipari Vállalathoz irányították, ahol a budapesti sertésvágóhíd, a Kőbányai Sörgyár, és a csillebérci reaktorépület, szerelési munkáit vezette. Visszatérve a Lakóépület tervező Vállalathoz, mint tervező, majd 1963–tól, mint az épületgépész osztály vezetője, több szálloda, iskola, óvoda, követségi épület, lakóépület, terveinek felelős tervezője volt. Mellette mellékállásban az Import-trade Kft szakértőjeként, a Grohe, Herz, cégek magyarországi képviselőjeként dolgozott.[1] Pályamódosításként elvállalta a Grundfos Trading magyarországi irodájának műszaki vezetését, és előkészítését a Grundfos Hungária cég megalapítására. Közben az akkor regnáló minisztériumok engedélyével, külkereskedelmi joggal rendelkező, magántulajdonú, korlátolt felelősségű társaságokat létesített, épületgépész termékek nagykereskedelmére, Insta-Ar, A-Therm, majd Herz Armatúra Hungária néven.

Gyémánt jelvényes Igazságügyi szakértő és mediátor, alapítója az Első Magyar Épületgépész Mediátori Irodának.[1] Tagja a Magyar Mérnöki Kamarának,[2] valamint az Igazságügyi Szakértői Kamarának,[3] mindkét kamara örökös tagjává választotta. Részt vesz a Magyar Mérnöki Kamara akkreditálásával a gyakorló mérnökök kötelező (kredít-pontos) továbbképzésében, tagja a Magyar Gasztronómiai Egyesületnek, és az Euró-Toques szervezetnek. Nagykonyhai technológiák tervezési munkáihoz, szakács képzésben részesült, és azt hasznosítva ma több gasztronómiai létesítmény mentora, és több gasztronómiai cikk szerzője.

Irodalmi munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Épületgépészeti Méretezési Táblázatok, Műszaki Könyvkiadó, 1970, 1977, ISBN 963 10 16013
  • Fűtőtestek Méretezési Táblázatai, Műszaki Könyvkiadó, 1980, ISBN 963-10-3268-x
  • Szakcikkek, az Installateur és a Víz, gáz, fűtéstechnika[4] épületgépészeti szaklapokban.
  • Szakcikkek a Príma Konyha Magazin szaklapban.

Díjak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Dr. Csoknyai, István: 'Beszélgetés Arnold Károllyal a magyar épületgépészeti tervezés egyik meghatározó egyéniségével'. (Hozzáférés: 2010. szeptember 29.)
  2. [showUid=11584&tx_mmk_pi3[view]=extended&cHash=3f1912d8a3 'Arnold Károly']. bpmk.hu. (Hozzáférés: 2010. szeptember 29.)
  3. 'Elnökség'. biszk.hu. (Hozzáférés: 2010. szeptember 29.)
  4. 'Egy kártérítési ügy margójára'. vgfszaklap.hu, 2007. április. (Hozzáférés: 2010. szeptember 29.)
  5. Épületgépészeti Múzeum - díjazottak

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]