Arne Garborg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Arne Garborg
Knudaheio.jpg
Arne Garborg kőbe vésett képmása
Élete
Született 1851. január 25.
Time
Elhunyt 1924. január 14. (72 évesen)
Asker község
Pályafutása
Jellemző műfajok próza

Arne Garborg (születési nevén Aadne Eivindsson Garborg; Time, 1851. január 25.1924. január 14.) norvég író. Garborg erősen támogatta a Landsmål, mai megnevezésével a nynorsk nyelven való írásokat az irodalomban, ő volt például az, aki lefordította az Odüsszeiát nynorsk nyelvre. 1877-ben megalapította a Fedraheimen nevű újságot, amely számos különböző ágazatban sürgetett változásokat, mint például a mezőgazdasági, a politikai, vallási, nyelvi és társadalmi témakörökben. Felesége Hulda Garborg volt.

Azt mondják, hogy pénzért bármit megvehetsz, de ez nem így van. Vehetsz élelmet, de nem vásárolhatsz étvágyat, vehetsz gyógyszert, de nem vehetsz egészséget, vehetsz tudást, de nem vásárolhatsz bölcsességet, vehetsz csillogást, de nem vehetsz szépséget, vehetsz szórakozást, de nem vásárolhatsz élvezetet, vehetsz ismerősöket, de nem vásárolhatsz barátokat, vehetsz szolgákat, de nem vásárolhatsz hűséget, vehetsz szabadidőt, de nem vehetsz nyugalmat. Mindennek megszerezheted a külsejét, de a lényegét nem.
[1]

Élete és munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az író háza Jærenben ma múzeum

Garborg a Garborg nevű farmon nőtt fel Undheim mellett, Time területén, Jæren kistérségben, Rogaland megyében. Nyolc testvérével cseperedett fel. Annak ellenére, hogy inkább íróként vált ismertté, újságosként kezdte pályafutását. 1872-ben megalapította a Tvedestrandsposten nevű újságot, majd 1877-ben megalapította a Fedraheimen nevű újságot, amelynek főszerkesztője volt egészen 1892-ig. Az 1880-as években a Dagbladet újságírója volt.

Regényei mélyenszántóak és megérintenek, míg esszéi érthetőek és éleslátásról tesznek tanúbizonyságot. Sosem hajlott arra, hogy tisztázza ezen ellentmondást. Munkái a hétköznapi élet kérdéseiről szólnak, ide értve a vallás szerepéről a modern világban, az európai és a nemzeti azonosság összeférhetőségéről, valamint arról a képességről, hogy a közemberek hogyan vehetnének részt a politikai folyamatokban és döntésekben.

2012-ben nyílt meg a Garborg Center Bryneben, time településen. Arne filozófiájának és irodalmi műveinek, valamint feleségének, Huldának állít emléket. A Garborgheimenben, Labråtenben, Kolbotnben és Knudaheioban lévő otthonai ma múzeumként működnek.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ein Fritenkjar (1878)
  • Bondestudentar (1883)
  • Forteljingar og Sogar (1884)
  • Mannfolk (1886)
  • Uforsonlige (1888)
  • Hjaa ho Mor (1890)
  • Kolbotnbrev (1890) (levelek)
  • Trætte Mænd (1891)
  • Fred (1892)
  • Jonas Lie. En Udviklingshistorie (1893)
  • Haugtussa (1895) (Poetry)
  • Læraren (1896)
  • Den burtkomme Faderen (1899)
  • I Helheim (1901)
  • Knudahei-brev (1904) (levelek)
  • Jesus Messias (1906)
  • Heimkomin Son (1906)
  • Dagbok 1905-1923 (1925;1927) (napló)
  • Tankar og utsyn (1950) (esszék)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Editorial. The Weekender Newspaper. Cluny, Alberta, Canada, March 4, 2005.

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Arne Garborg című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.