Apácavirág

Apácavirág
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (eudicots);
Csoport:	Asterids;
Csoport:	Euasterids I;
Család:	Borágófélék (Boraginaceae);
Nemzetség:	Nonea;
Kárpát-medencei fajok:
	Apácavirág (N. pulla); További fajok: N. lutea; N. rosea; N. vesicaria;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Apácavirág témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Apácavirág témájú médiaállományokat és Apácavirág témájú kategóriát.

Az apácavirág (Nonea) a borágófélék (Boraginaceae) családjába tartozó, kevés fajt számláló nemzetség. Népies elnevezései apácafű, édesvirág, szipóka, piszifüle, gyászoska, gyászolka, gyászoló nyakó.^[1]

Magyarországon egyetlen faj, a Nonea pulla fordul elő. Mirigyes szőröktől szürkés színű, 20–40 cm magas, kissé terebélyes egyéves vagy évelő növény. Nem védett.

Élőhely[szerkesztés]

Löszpuszták, szárazabb legelők viszonylag gyakori növénye. Homoktalajon is megtelepszik.

Jellemzők[szerkesztés]

Virágai kicsik, nagyon sötét (már-már feketés) bíbor színűek, erről könnyen felismerhető. Áprilistól júliusig virágzik. (A ritka f. ochroleuca az alapfaj sárgás színű virágú változata)
A levelek hosszúkás lándzsásak, szélük és levéllemezük ép, a felsők félig szárölelők, az alsók tőrózsát alkotnak. A száron a levelek elszórtan helyezkednek el. Finom tapintású, selymes, fehér színű szőrök borítják, mint a hengeres szárát is.
Termése horgas felületű makkocska. A magokon található kis kampók az állatok bundájába ragadnak, így tud terjedni a növény.^[2]

A nemzetség további fajai[szerkesztés]

N. lutea (Desv.) DC
N. rosea (Bieb.) Link
N. vesicaria (L.) Riechenb.

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ Rácz János: Növénynevek enciklopédiája. Az elnevezés eredete, a növények kultúrtörténete és élettani hatása. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2013, 91. oldal. ISBN 978-963-9902-40-4
↑ Apácavirág. novenyhatarozo.info. [2016. április 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 3.)

Források[szerkesztés]

Simon Tibor (szerk.): A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2000

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Rácz János: Növénynevek enciklopédiája. Az elnevezés eredete, a növények kultúrtörténete és élettani hatása. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2013, 91. oldal. ISBN 978-963-9902-40-4

[2] Apácavirág. novenyhatarozo.info. [2016. április 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 3.)

[1]

[2]