Anna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Leonardo da Vinci: Szent Anna harmadmagával

Az Anna [1] női név közvetlenül a héberből átvett név, héber formája Channá, Hanná (חַנָּה). Jelentése: kegyelem, könyörület, báj, kecsesség, kedvesség.[2][3] A héberben jövevény, a kánaáni Anat istennő nevén keresztül a hettita Hannahannah anyaistennőre vezethethető vissza, a föld és termékenység istennőjére. (ḫannaš = „anya”, ḫannaḫannaš = nagyanya)[4]


Rokon nevek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Anada [1]: valószínűleg az Anna névből alkotta meg Zilahy Lajos, aki a Valamit visz a víz című kisregénye női főszereplőjének adta ezt a nevet
  • Anélia [1]: valószínűleg a név német és finn származékának, az Anneli névnek a latinos továbbképzése[5]
  • Anda [1]: magyar és szláv becenévből önállósult[6]
  • Ani [1]: magyar becenévből
  • Anica [1]: szláv becenévből önállósult[5]
  • Anika [1]: magyar becenévből önállósult[2]
  • Anilla [1]: becenévből önállósult[2]
  • Anina [1]: az olasz Annina becenévből önállósult[2]
  • Anka [1]: szláv becenévből önállósult[2]
  • Anni [1]:
  • Kisanna [1]: erdélyi becenévből önállósult[7]
  • Kisó [1]: erdélyi becenév, a Kisanna további becézése[7]
  • Nanett [1]: önállósult francia becenév[8]
  • Nanetta [1]: a Nanett olaszosított formája, egyben a Giovanna (Johanna) és a Mariana becézője is[8]
  • Nina [1]: a legtöbb nyelvben az Anna ill. származékainak a beceneve, de lehet az -ina végű más nevek (Katarina, Anotonina) beceneve is.[9]
  • Ninell [1]: a Nina továbbképzése[9]
  • Ninett [1]: a Nina francia eredetű továbbképzése, illetve a Jeannine (Johanna) önállósult beceneve[9]
  • Ninetta [1]: a Nina olasz kicsinyítőképzős változata[9]
  • Ninon [1]: a Nina francia alakváltozata[9]
  • Panka [1]: magyar becenévből önállósult[10]
  • Panna [1]: magyar becenévből önállósult[10]
  • Panni [1]: magyar becenévből önállósult[10]
  • Annaliza [1]: Anna és Liza összevonásából[11]
  • Annaléna [1]: Anna és Léna összevonásából
  • Annarita [1]: Anna és Rita összevonásából[11]
  • Annaróza [1]: Anna és Róza összevonásából
  • Annavera [1]: Anna és Vera összevonásából[11]

Anikó, Anita, Anett, Anetta, Anéta, Netta, Netti, Hanna, Johanna, Annabella, Annabell, Annabel, Annamária, Annamari

Gyakorisága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Anna Magyarországon az Árpád-kortól kezdve évszázadokon át a legnépszerűbb női nevek közé tartozott, a 16-18. században az egyik leggyakoribb női név, majd fokozatosan visszaszorult. 1967-ben a 18. leggyakoribb név volt, a 80-as években pedig már nem szerepelt az első 25-ben.[3] Az 1990-es években újból igen gyakori lett, a 2000-es években pedig a leggyakoribb női név.[2][12][13]

Az 1990-es években szórványosan fordult elő, a 2000-es években pedig nem szerepel a 100 leggyakoribb női név között az Anélia, Anda, Anica, Anika, Anina, Annaliza, Annarita, Annavera, Kisanna, Kisó, Nanett, Nanetta, Nina, Ninell, Ninett, Ninetta, Ninon, Panka és a Panni.[2][5][6][7][8][9][10][11][12][13]

Az 1990-es években igen ritka volt, a 2000-es években pedig nem szerepel a 100 leggyakoribb női név között az Anilla[2][12][13].

Az 1990-es években igen ritka volt, a 2000-es években a 25-42. leggyakoribb női név volt a Panna[10][12][13].

Az 1990-es években nem lehetett anyakönyvezni az Anada, Anni, Ani, Annaléna és Annaróza neveket[14], a a 2000-es években pedig nem szerepelnek a 100 leggyakoribb női név között.[13]

Névnapok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Július 26-ai szokás volt megtartani az Anna-bált, a termés betakarítása után.

Idegen nyelvi változatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • angol: Ann, Anne, Ana, Anna
  • latin, lengyel, olasz, orosz, szlovák: Anna
  • bolgár, spanyol, román: Ana
  • holland: Anna, Anne, Annet
  • spanyol: Ana
  • svéd: Ann, Anna, Annika
  • ír: Áine
  • német: Anne, Änne, Annika
  • héber: Hannah

Híres névviselők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Annák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külföldiek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Férfi keresztnévként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Uralkodók és családtagjaik[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Anadák, Anéliák, Anik, Annik, Andák, Anicák, Anikák, Anillák, Aninák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Annalizák, Annalénák, Annariták, Annarózák, Annaverák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kisannák, Kisók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nanettek, Nanetták, Ninák, Ninellek, Ninettek, Ninetták, Ninonok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szinyei Merse Pál nővére, Ninon

Pankák, Pannák, Pannik[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Czinka Panna (Cinka Panna, 1711–1772) magyar cigányzenész, virtuóz hegedűs, prímás

Egyéb Annák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vezetéknévként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ritkán, de előfordul családnévként: Anna, Annók, Annos, Anóka formában.[3]

Földrajzi névként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A művészetekben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Film, képregény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zene[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyéb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A névről[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kosztolányi Dezső írja hősnőjének, Édes Annának nevéről:

„Jólesett mondogatnom, leírnom. Talán ezért tudtam vele annyi szeretettel foglalkozni. Én az Anna nevet régóta szeretem. Mindig a mannát hozta az eszembe, azonkívül egy kacér és nagyon nőies feltételes módot is. A vezetéknév, mely ösztönösen társult melléje, nem egyéb, mint e hódolatom kifejezése.”[3]

Népnyelvben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • csórépanna: a meztelen gyerek csúfneve az Alföldön[3]
  • csatarapanna: a nyelves nőszemély neve az ország más vidékein[3]
  • hadara-panna: gyors beszédű, hadaró ember[3]
  • heterepanna: meggondolatlan, szeleburdi, kapkodó ember[3]
  • büdöspanna, büdöspanni: több poloskaféle neve, főleg a gyümölcspoloskának. Egyes helyeken úgy tartják, azért keserű a gyümölcs, mert büdöspanni a kanalával megette[3]
  • Föltette Szent Anna kontyát: ezt mondták régen arra a nőre, aki túl sokat ivott[3]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z aa ab A Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név
  2. ^ a b c d e f g h i j Ladó-Bíró, 143. old.
  3. ^ a b c d e f g h i j Fercsik-Raátz, 54-58.old.
  4. Hary A Hoffner, Gary M Beckman: Hittite Myths, Scholar Press, 1990. pp 28–31.
  5. ^ a b c d Ladó-Bíró, 142. old.
  6. ^ a b c Ladó-Bíró, 141. old.
  7. ^ a b c d Ladó-Bíró, 198. old.
  8. ^ a b c d Ladó-Bíró, 218. old.
  9. ^ a b c d e f g h i j k Ladó-Bíró, 220. old.
  10. ^ a b c d e f Ladó-Bíró, 226. old.
  11. ^ a b c d e Ladó-Bíró, 144. old.
  12. ^ a b c d Az akkor születetteknek adott nevek számára vonatkozik az adat
  13. ^ a b c d e Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala
  14. nem szerepelnek a 2005-ös kiadású Ladó-Bíró Utónévkönyvben

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Fercsik Erzsébet-Raátz Judit. Hogy hívnak? Könyv a keresztnevekről. Budapest: Korona Kiadó. ISBN 963 9036 250 (1997)