Andrásfai-gráf

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Andrásfai-gráf
n=4-re (kétféle rajzolatban)
n=4-re (kétféle rajzolatban)

NévadóAndrásfai Béla
Csúcsok száma3n-1
Élek száman(3n-1)/2
Átmérő2
Kromatikus számn
Egyébreguláris
Jelölés

Az Andrásfai-gráf olyan 3n-1 csúcsú gráf, amely nem tartalmaz sem háromszöget, sem n+1 független csúcsot. Nevét onnan kapta, hogy Andrásfai Béla írta le először.

Értelmezése és tulajdonságai[szerkesztés]

Az Andrásfai-gráf minden tetszőleges természetes számra olyan csúcsú gráf, amelyben az csúcsot él köti össze az csúcsokkal, minden értékre. Az ilyen gráf jelölése: .

A gráf jellemzője, hogy nem tartalmaz sem háromszöget (azaz -at), sem független csúcsot (azaz a komplementere nem tartalmaz -et). Ebből következik, hogy az Ramsey-számra fennáll, hogy Egyenlőség csak és értékekre áll fenn.

A gráfot úgy is lehet értelmezni, hogy a csúcsokat egyenlően elosztjuk egy képzeletbeli körön, minden csúcsból kiindulva berajzoljuk képzeletben a szabályos körbeírható háromszöget, majd az illető csúcsot összekötjük a háromszög szemben levő oldalához tartozó köríven levő csúcsokkal. (lásd az ábra első rajzolatát). Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy egy adott csúcstól balra és jobbra kihagyunk csúcsot, majd a többivel összekötjük.

Az Andrásfai-gráfokat később általánosították két irányba is.[1] [2]

Az első hat Andrásfai-gráf[szerkesztés]

bélyegkép 450px

LaTeX program Andrásfai-gráf rajzolására:

\documentclass{article}
\usepackage{tikz}
\textwidth=15cm

\newcommand{\Andr}[3]{
 % #1 n
 % #2 elfordítási szög fokban
 % #3 \draw vagy \fill (a csúcs kis kör vagy korong)
 \begin{tikzpicture}[rotate=#2,scale=2]
  \pgfmathsetmacro{\n}{3*#1 - 1};     % \n értéke 3n-1
  \pgfmathsetmacro{\m}{2*#1 - 1};     % \m értéke 2n-1
  \foreach \i in {1,...,\n}
  {
    \path (360/\n*\i:1cm) node (X\i) { }; % csúcsok egyenletes elosztása a körön
    #3 (X\i) circle (2pt);                % csúcsok rajzolása
  }
   \foreach \i in {1,...,\n}
  {
   \foreach \j in {#1,...,\m}
    {   \pgfmathtruncatemacro{\p}{1+ mod(\i+\j-1,\n)}; % i-vel összekötendő csúcs kiszámítása
        \draw (X\i) -- (X\p);                          % élek rajzolása
    }
  }
 \end{tikzpicture}
}

\begin{document}
\centering
   \Andr{1}{0}{\fill}\quad
   \Andr{2}{90}{\fill}\quad
   \Andr{3}{0}{\draw[fill=blue]}
      
\bigskip
\hspace*{2cm} n=1 \hfill n=2 \hfill n=3 \hspace*{2cm}
   
\bigskip
   \Andr{4}{0}{\draw[fill=blue]}\quad
   \Andr{5}{0}{\draw[fill=red]}\quad
   \Andr{6}{0}{\draw[red]}

\bigskip
\hspace*{2cm} n=4 \hfill n=5 \hfill n=6 \hspace*{2cm}

\bigskip
   \Andr{7}{0}{\draw[fill=green]}\quad
   \Andr{8}{0}{\draw[magenta]}\quad
   \Andr{9}{0}{\draw[fill=gray]}

\bigskip
\hspace*{2cm} n=7 \hfill n=8 \hfill n=9 \hspace*{2cm}

\end{document}

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. W. Bedenknecht, G. O. Mota, Ch. Reiher, M. Schacht, On the local density problem for graphs of given odd-girth, Electronic Notes in Discrete Mathematics, Volume 62, 2017, pp. 39-44. Online hozzáférés
  2. A. Das, S. Biswas, M. Saha: Generalized Andrásfai graphs, Discussiones Mathematicae -- General Algebra and Applications 42(2) (2022) 449–462. Online hozzáférés Archiválva 2023. július 7-i dátummal a Wayback Machine-ben

Források[szerkesztés]

  • Godsil, C., Royle, G.: Algebraic Graph Theory, Springer-Verlag, New York, pp. 118-123, 2001. (§6.10-6.12: The Andrásfai Graphs, Colouring Andrásfai Graphs, A Characterization)
  • Andrásfai Béla: Ismerkedés a gráfelmélettel, Tankönyvkiadó, Budapest, 1971. pp. 132-135.
  • Weisstein, Eric W.: Andrásfai Graph (angol nyelven). Wolfram MathWorld

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]