Altdorf (Svájc)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Altdorf
Altdorf Schweiz 1900.jpg
Altdorf 1900-as ábrázolása
Altdorf címere
Altdorf címere
Közigazgatás
Ország  Svájc
Kanton Uri kanton
Polgármester Barbara Bär-Hellmüller
Irányítószám 6460
Körzethívószám 041
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Népsűrűség 878/km2 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 458 m m
Terület 10,2 km2 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Altdorf  (Svájc)
Altdorf
Altdorf
Pozíció Svájc térképén
é. sz. 46° 52′ 46″, k. h. 8° 38′ 26″Koordináták: é. sz. 46° 52′ 46″, k. h. 8° 38′ 26″
Altdorf weboldala

Altdorf (nevének jelentése: öreg falu) település Svájcban, Uri kanton székhelye.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Altdorf Svájc középső részén található, egy, az Alpok által körülvett völgyben, a Reuss folyó és az Umersee tó partján. A fővárostól, Berntől 154 km-re keletre, Luzerntől 43 km-re délkeletre található. Nyugatról Attinghausen és Seedorf, északról Flüelen, keletről Bürglen, délről pedig Schattdorf falvak határolják.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Altdorf területén az első településre utaló nyomok a vaskorból származnak és a La Tène kultúrához tartoznak (az i.e. 3. századból). Az első telepesek a szomszédos erdőkben építették fel házaikat, majd tovább terjeszkedtek a Reuss folyó völgye irányába, mely azonban a tavaszi olvadások idején rendre kiöntött, elpusztítva a völgyben felépített házakat.[1]

Altdorf területe huzamosabb ideig a Római Birodalom részét képezte, majd ennek bukása után a germán alemannok telepedtek le itt, asszimilálva az itt talált galló-római lakosságot.

A jelenlegi település nevét először 1223-ban említették Attorf néven. A 16. és 19. század között neve egyszerűen Uriként fordul elő a forrásokban. A hagyomány szerint ebben a városban élt Tell Vilmos (akinek tiszteletére szobor áll a város főterén) és innen robbantotta ki a svájci szabadságharcot is. Altdorfnak és Uri kantonnak a svájci függetlenségi háborúban betöltött szerepét a történeti források is alátámasztják, amennyiben 1291-ben három kanton, Uri, Schwyz és Unterwalden szövetségével kezdődött a fegyveres lázadás, mely egy hosszú folyamat eredményeként a független svájci állam létrejöttéhez vezetett.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2012-ben a városnak 8981 lakosa volt[2]. Egy 2007-es statisztika szerint a város lakosságának 13,5%-a idegen állampolgár. Nemzetiségi hovatartozás szerint a lakosság abszolút többsége, 88,3% német, 4,2%-a szerbhorvát és 2,5%-a olasz[3]. Vallási hovatartozás szerint 84,3% a római-katolikus egyházhoz tartozónak tekinti magát.

Testvérváros[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Chisholm, Hugh, ed. (1911). Encyclopædia Britannica (11th ed.). Cambridge University Press.