Alsóhámor

Alsóhámor (Dolné Hámre)
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Zsarnócai
Turisztikai régió	Garammente
Rang	Hodrushámor településrésze
Első írásos említés	1391
Polgármester	Jozef Uram
Irányítószám	966 61
Körzethívószám	045
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen +/-
Földrajzi adatok
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Alsóhámor Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 27′ 40″, k. h. 18° 44′ 30″48.4611111111, 18.7416666667
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsóhámor (szlovákul Dolné Hámre, németül Unter-Hammer) Hodrushámor településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zsarnócai járásban, Selmecbányától 12 km-re nyugatra. 2001-ben Hodrushámor 2344 lakosából 2189 szlovák volt. Irtványos tartozik hozzá.

Története

Alsóhámor területén már a bronzkorban éltek emberek, ezt bizonyítját az itt megtalált bronzkori eszközök, melyek a lausitzi kutúrához kapcsolhatók. A falu első említése 1391-ből származik, a közeli Revistye várának tartozék faluja volt. Ekkor már 13 portája volt, mintegy 110 lakossal. Lakói, mint azt neve is mutatja a közeli bányákból származó ércek feldolgozásával, megmunkálásával foglalkoztak. 1663-ban a török rajtaütött a településen és feldúlta azt. 1664-ben a zsarnócai csatában az újabb török támadás kudarcot vallot és ezután már nem veszélyeztette tovább a falut. 1713-ban felépült a falu fatemploma, melyet Szent Erzsébet tiszteletére szenteltek és caknem száz évig szolgálta az istentiszteletek céljára. 1744-ben Klucska Kristóf a Szűzanya tiszteletére fakápolnát épített, melyet 1788-ban kőtemplommá építettek át. 1894-ben a régi fatemplom helyén épült fel a település mai temploma. A település gyors fejlődését a bányászati tevékenység fellendülésének köszönhette. 1752-ben egy gazdag holland nemes Jan Joseph Geramb települt Selmecbányára és a század végén megalapította a Geramb bányászati egyesülést. A társasáság később az ország legnagyobb bányászati vállalkozásává nőtte ki magát. A 19. század közepén már 1400 dolgozója volt. A 19. század végén és a 20. század elején a Sandrik gyár felépülése jelentett sokat a községnek. Az gyárat 1895–96-ban építették és ezüst, valamint fémfeldolgozással, használati tárgyak és ezüstékszerek, dísztárgyak készítésével foglakozott.

Vályi András szerint "Alsó Hámor. Tót falu Bars Várm. földes Ura a’ K. Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Királyhegyhez 1 2/4 mértföldnyire, határja néhol soványas a’ nagy hegyek miatt, fája mind a’ két féle elég van."

Fényes Elek szerint "Hámor (Alsó), tót falu, Bars vmegyében, Zsarnóczához 4/2 mfd., erdős hegyek közt: 584 kath. lak. F. u. a kamara. Ut. p. Selmecz."

1910-ben 1475, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott.

Nevezetességei

• Szent Erzsébet tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1894-ben épült.

Külső hivatkozások

• Községinfó
• Alsóhámor Szlovákia térképén
• E-obce.sk