Akonitin-mérgezés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Cincinn (vitalap | szerkesztései) 2019. november 2., 08:12-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Kezelés: wikilink: aktív szén)

Az akonitin-mérgezés, a vadon termő, de díszkertekben is nevelt sisakvirág minden részében, de főleg gyökérgumójában előforduló alkaloida (akonitin) által okozott mérgezés, amely az idegrendszert támadja meg s érzési és mozgási bénulásokat okoz. Ez az alkaloida egyike a leghevesebb növényi mérgeknek, már 1 mg adagban is halálos lehet. 3-4 mg-nyi adagja rendszerint halálos. A növény termesztési helye szerint mérgező hatása különböző. A Svájcban előforduló fajták aránylag leginkább mérgezőek. Az akonitint régebben reumás betegségeknél gyógyszerül használták, újabban nem szerepel a gyógyszerek közt. A mérgezés tartós szívproblémákhoz vezet, amennyiben a páciens túléli.

Tünetek

Már a növény érintése is mérgezést okoz, ugyanis az alkaloid bőrön keresztül is képes felszívódni. A mérgezéstől számított 10-30 percen belül fellépnek a tünetek:

  • Égető, bizsergető érzés a szájban, a nyelvben, a garatban, a nyelőcsőben. Majd később az egész testben.
  • Ehhez társul émelygés és/vagy hányás, valamint erős gyomorgörcsökkel járó hasmenés.
  • rángógörcsök
  • Látás és hallászavar.
  • hipotónia (alacsony vérnyomás)
  • Az izmok bénulása.
  • Jeges érzés a vénákban.

Kezelés

Az orvostudomány jelen állása szerint gyógyszer általi közömbösítés nem lehetséges. A legcélravezetőbb a hánytatás, majd kórházi körülmények között gyomormosás. Ha a mérgezett még képes rá, akkor aktív szén fogyasztása, amely megköti az alkaloidot.

Források