Acél (keresztnév)
Az Acél[1] szláv eredetű acél szóból keletkezett régi magyar személynév, ami eredetileg foglalkozásnév volt, jelentése: acél, acélverő, (fegyver)kovács.[2]
Gyakorisága
Az újszülötteknek adott nevek körében az 1990-es években szórványosan fordult elő.[2][3] A 2000-es és a 2010-es években sem szerepelt a 100 leggyakrabban adott férfinév között.[4]
A teljes népességre vonatkozóan a 2000-es és a 2010-es években az Acél nem szerepelt a 100 leggyakrabban viselt férfinév között.[5]
Névnapok
ajánlott névnap: október 28.[2]
Híres Acélok
Egyéb Acélok
A nevet családnévként kikeresztelkedett zsidók is felvették, de az Acél családnév nem a héber barcel, hanem az ószláv ocel (= acél) jelentés alapján került a magyar nyelvbe.[6]
Jegyzetek
- ↑ A Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név
- ↑ a b c Ladó-Bíró, 24. old.
- ↑ Az akkor születetteknek adott nevek számára vonatkozik az adat
- ↑ http://www.nyilvantarto.hu/kekkh/kozos/index.php?k=statisztikai_adatok_lakossagi_legujsznevek_hu_archiv
- ↑ Nyilvántartó.hu[halott link]
- ↑ Dr. Bartha József: Zsidók voltak-e Erdély keresztény őslakói?. betiltva.com. [2007. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 12.)
Források
- Ladó János – Bíró Ágnes: Magyar utónévkönyv. Budapest: Vince. 2005. ISBN 963 9069 72 8
- Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke. nytud.hu. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
- Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont Utónévkereső adatbázisa. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
- Nyilvántartó.hu – Lakossági számadatok – Utónév statisztikák. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
További információk
- Kálmán Béla: A nevek világa (Csokonai Kiadó, 1989) ISBN 963025977x
- Fercsik Erzsébet, Raátz Judit: Keresztnevek enciklopédiája. Tinta Könyvkiadó, 2009. (Hozzáférés: 2020. március 28.)