Ablak
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Az ablak az épület falán kialakított nyílásban elhelyezett, azt lezáró szerkezet, melyen át levegő és világosság juthat az épület belső helyiségeibe.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
[szerkesztés] Fő részei
- tok
- szárny(ak)
- a szellőztetést, működtetést lehetővé tevő vasalatok
- a megvilágítást biztosító üvegszerkezetek
Az ablak alapanyaga fa, műanyag, fém (acél vagy alumínium) vagy ezek kombinációja lehet.
Az ablak lehet lezárható és kinyitható. Nagysága függ a megvilágítandó és szellőztetendő helyiség kiterjedésétől, funkciójától, valamint alakja az épület stílusától. Az átlagos ablak, amely lakóhelyiségekben található, álló téglalap alakú, és magasság:szélesség aránya 1:1,5 és 1:2 közötti.
Kialakításától függően lehet kerettel díszített, mely állhat quaderozásból vagy lehet sámbrános, pilléres, oszlopos, fölül többé-kevésbbé gazdag párkánnyal koronázva.
Az épületen az ablak állhat egyedül, vagy néha párosával (ilyenkor kettős-, iker- vagy dupla ablakról beszélünk), esetleg hármasával.
Az ablak szárnyinak száma szerint megkülönböztetünk:
- egyszárnyú ablakokat
- kétszárnyú ablakokat
- három-, vagy többszárnyú ablakokat
A lakóépületek ablaki nyithatóak, nyitásmódtól függően beszélhetünk:
- Nyíló ablak
- Bukó ablak
- Bukó-nyíló ablak (a fenti két nyitásmód kombinációját valósítja meg)
- Középen felnyíló ablak
- Billenő ablak
- Emelkedő ablak
- Forgó ablak
- Harmónika ablak
- Toló ablak (vízszintesen)
- Angol stílusú feltolható ablak
Az ablakok nyitás irány jobbos vagy balos lehet.
Vakablaknak nevezzük a falba készített mélyedést, melyet általában polcként használnak.
[szerkesztés] Galéria
 |
 |
 |
 |
 |
 |
.jpg&filetimestamp=20051215121507) |
 |
