A szél másik oldala
| A szél másik oldala (The Other Side of The Wind) | |
| 2018-as amerikai film | |
| Rendező | Orson Welles |
| Producer | |
| Vezető producer | Peter Bogdanovich |
| Műfaj | Szatíra Mockumentary |
| Forgatókönyvíró | Orson Welles Oja Kodar |
| Főszerepben | |
| Zene | Michael Lagrand[1] |
| Operatőr | Gary Graver |
| Vágó | Orson Welles Bob Murawski[2] |
| Gyártás | |
| Gyártó | Americas Film Conservancy
Les Films de L'Astrophore Royal Road Entertainment SACI |
| Ország |  Amerikai Egyesült Államok |
| Nyelv | Angol |
| Játékidő | 122 perc |
| Költségvetés | 2 millió dollár (1970 USD) 6 millió dollár végleges költség (2018 USD) |
| Képarány | 4:3 16:9 |
| Forgalmazás | |
| Forgalmazó | Netflix |
| Bemutató | 2018.08.31. - Velencei Nemzetközi Filmfesztivál 2018.11.02. - Netflix |
| További információk | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A The Other Side of the Wind (A szél másik oldala) 2018-ban bemutatott amerikai-francia kísérleti film. Írta, rendezte és vágta Orson Welles. A film főszereplői John Huston, Bob Random, Peter Bogdanovich, Susan Strasberg és Oja Kodar. A filmet Welles a visszatérésének szánta. A forgatás 1970-ben kezdődött, majd megszakításokkal 1976-ig tartott. Welles az 1980-as években folytatta a vágást, de jogi, pénzügyi és politikai okok miatt nem tudta befejezni. A filmet 2018-ban több mint negyven évvel a forgatás után mutatták be.
A történet egy film a filmben, amely egy idősödő hollywoodi filmrendező (Huston) életének utolsó napját követi, amint egy zárt körű vetítést és partit tart a legújabb, még befejezetlen filmjéhez. A filmet a korát meghazudtoló mockumentary stílus jellemzi, a gyors vágásokkal, színes és fekete-fehér felvételekkel egyaránt. Szatírának szánták, úgy, mint a klasszikus hollywoodi filmrendezők alkonya, az európai avantgárd filmrendezők, valamint az 1970-es évek fiatal rendezőinek kifigurázása. A kiadatlan filmet a mozi Szent Gráljának nevezték.[3]
A film a történelem leghosszabb gyártási idejének a rekordját tartja: 48 év. Welles 1985-ben bekövetkezett halála ellenére a forgatás folytatódott, és több kísérletet tettek a befejezetlen film rekonstrukciójára. 2014-ben a film jogait megszerezte a Royal Road, a projektet pedig Peter Bogdanovich és Frank Marshall producer felügyelte. A szél másik oldala világpremierjét 2018. augusztus 31-én a 75. Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon tartották, majd 2018. november 2-án jelent meg a Netflixen, a filmhez készült They’ll Love Me When I’m Dead című dokumentumfilm kíséretében, amelyben a film még életben lévő szereplői és alkotói mesélnek az elkészülés körülményeiről.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Jon Burlingame: Oscar Winner Michel Legrand Scores Orson Welles’ Final Film (EXCLUSIVE). Variety , 2018. március 19. (Hozzáférés: 2018. március 19.)
- ↑ Orson Welles’ Final Film ‘Other Side of the Wind’ Nears Completion, Hires Post-Production Team (EXCLUSIVE). Variety , 2017. november 8. (Hozzáférés: 2017. november 8.)
- ↑ Saunders: The Other Side of the Wind: the strange story of Orson Welles's long-lost masterpiece. The Daily Telegraph. (Hozzáférés: 2018. december 29.)
További információk[szerkesztés]
- A szél másik oldala az Internet Movie Database-ben (angolul)
- A szél másik oldala a Rotten Tomatoeson (angolul)
- A szél másik oldala a Box Office Mojón (angolul)
