A muzsika hangja
| A muzsika hangja (The Sound of Music) |
|
 |
|
| Rendező | Robert Wise |
| Producer | Robert Wise |
| Alapmű | Howard Lindsay Russel Crouse Önéletrajz: Maria von Trapp: The Story of the Trapp Family Singers (nem szerepel a stáblistán) |
| Forgatókönyvíró | Ernest Lehman |
| Főszerepben | Julie Andrews Christopher Plummer |
| Operatőr | Ted D. McCord |
| Vágó | William Reynolds |
| Jelmeztervező | Dorothy Jeakins |
| Díszlettervező | Ruby R. Levitt Walter M. Scott |
| Gyártás | |
| Gyártó | Robert Wise Productions 20th Century Fox |
| Ország |  USA |
| Nyelv | angol |
| Időtartam | 174 perc |
| Költségvetés | 8 200 000 $ (becsült)[1] |
| Forgalmazás | |
| Forgalmazó | 20th Century Fox |
| Bemutató |  1965. március 2. |
| Díj(ak) | 5 Oscar-díj 1 BAFTA-díj 2 Golden Globe-díj |
| Külső hivatkozások | |
| IMDb-adatlap |
|
A muzsika hangja (The Sound of Music) egy amerikai zenés filmdráma, amelyet Robert Wise rendezett 1964-ben a 20th Century Fox filmstúdió gondozásában. A filmet Hollywood egyik klasszikus musicaljeként tartják számon és jelentős előrelépést hozott Julie Andrews színésznő számára.
Tartalomjegyzék |
Történet [szerkesztés]
 |
|
A történet az 1930-as években, nem sokkal Ausztria német megszállása előtt kezdődik. Maria, az árvaként egy salzburgi zárdában nevelkedett és ott apácának készülő fiatal novícia többet foglalkozik az énekléssel, mint zárdai kötelességeivel. A főnökasszony, miután belátja, hogy Mariából sosem lesz igazi apáca, egy feladattal bízza meg. Noha Maria nem szívesen vállalja, egy időre kénytelen a Monarchia bukásával tengerét és hajóját is elvesztett, nyugállományba helyezett tengeralattjáró-parancsnok, Georg von Trapp szolgálatába állnia, akinek felesége halála után dadára van szüksége. Az egykor szebb napokat látott kastélyban a fiatalon megözvegyült, önmagát nem találó kapitány spártai módon, katonás szellemben neveli hét gyermekét. Maria nehezen viseli a szigorú és öröm nélküli életet a házban, mígnem a papa minden tiltása ellenére titokban megszeretteti a gyerekekkel az éneklést. A szürke kastély hamarosan megtelik vidám dalokkal és harsány zenével, Maria és a tengerészkapitány pedig egyre közelebb kerülnek egymáshoz. Azonban elérkezik a német megszállás ideje. Az elkötelezett antináci szellemiségű, osztrák hazafi von Trapp kapitány megkapja behívóját a német haditengerészethez. Két lehetőség marad: behódolni vagy menekülni. Az időközben ismert énekegyüttesé vált család az utóbbi mellett dönt. A Harmadik Birodalomból azonban nem könnyű elmenekülni sem…
A fontosabb szerepekben [szerkesztés]
| Színész | Szereplő |
|---|---|
| Julie Andrews | Maria |
| Christopher Plummer | Georg von Trapp kapitány |
| Eleanor Parker | A grófné |
Díjak és jelölések [szerkesztés]
- Oscar-díj (1966)
- díj: legjobb rendező - Robert Wise
- díj: legjobb vágás - William Reynolds
- díj: legjobb zene - Irwin Kostal
- díj: legjobb hang - James Corcoran; Fred Hynes
- díj: legjobb film - Robert Wise
- jelölés: legjobb női főszereplő – Julie Andrews
- jelölés: legjobb női mellékszereplő – Peggy Wood
- jelölés: legjobb díszlet – Boris Leven; Walter M. Scott; Ruby R. Levitt
- jelölés: legjobb operatőr – Ted D. McCord
- jelölés: legjobb jelmez – Dorothy Jeakins
- BAFTA-díj (1966)
- díj: legjobb női brit színésznő – Julie Andrews
- Golden Globe-díj (1966)
- díj: legjobb komédia vagy musical
- díj: legjobb színésznő (komédia vagy musical) – Julie Andrews
- jelölés: legjobb rendező – Robert Wise
- jelölés: legjobb női mellékszereplő – Peggy Wood
