A dolog

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A dolog
(The Thing)
Rendező John Carpenter
Producer David Foster
Lawrence Turman
Alapmű John W. Campbell: Who Goes There?
Forgatókönyvíró Bill Lancaster
Főszerepben Kurt Russell
Zene Ennio Morricone
Operatőr Dean Cundey
Vágó Todd C. Ramsay
Gyártás
Gyártó David Foster Productions
Turman-Foster Company
Universal Pictures
Ország  USA
Nyelv angol
norvég
Időtartam 109 perc
Költségvetés 15 millió USD (becsült érték)[1]
Forgalmazás
Forgalmazó Universal Pictures
Bemutató USA 1982. június 25.
magyar 1985. január 31.
Külső hivatkozások
IMDb-adatlap
PORT.hu-adatlap

A dolog (másik magyar címén: Valami, eredeti angol címén: The Thing) egy 1982-ben bemutatott amerikai sci-fi horrorfilm John Carpenter rendezésében, Ennio Morricone zenei aláfestésével. A film egy amerikai állandó sarkkutató bázis legénységének agóniáját mutatja be, pesszimista képet festve a földi és a földönkívüli létformák találkozásáról. A mű alapja John W. Campbell: Who Goes There? című elbeszélése, egyetemben az 1951-es The Thing from Another World című filmalkotással. A film bemutatásának évében Alan Dean Foster megírta a filmből készült azonos című regényét, majd a történetből 2002-ben megjelentette szintén azonos című PC-játékát a Black Label Games és a Universal Interactive.[2]

Tartalomjegyzék

Történet [szerkesztés]

Szereposztás
Színész Filmbeli
karakter
Filmbeli
feladatkör
Magyar hang
Kurt Russell MacReady helikopter-pilóta
telepvezető
Jakab Csaba
Wilford Brimley Blair teleporvos Horkai János
T.K. Carter Nauls szakács Csonka András
David Clennon Palmer helikopter-pilóta Görög László
Keith David Childs gépkezelő
kiolvasztó
Barbinek Péter
Richard Dysart Copper teleporvos Perlaki István
Charles Hallahan Norris sarki geológus Uri István
Peter Maloney Bennings meteorológus Izsóf Vilmos
Richard Masur Clark kutyagondozó Zágoni Zsolt
Donald Moffat Garry telepvezető
karbantartó
Gruber Hugó
Joel Polis Fuchs biológus Balázsi Gyula
Thomas Waites Windows rádiós tiszt Zalán János

Az események javarészt egy amerikaiak által fenntartott antarktiszi kutatóállomáson zajlanak; a kontinensen épp közeledik a sarki tél időszaka, miközben a bázisnak pedig nincs kapcsolata a külvilággal. A tábor viszonylagos nyugalmát a szomszédos norvég állomásról érkező két kutató zavarja meg, amint épp egy kutyát üldöznek, amely az amerikai bázis felé tart. Megérkezvén oda az egyik norvég társa hibájából, míg a másik – miután a kutyára leadott lövése megsebesít egy amerikait – az állomásparancsok fegyvere által leli halálát, anélkül, hogy érdemben kommunikálhattak volna az amerikaiakkal; a telep lakói befogadják kutyát. Miután a rádiós kapcsolat teremtés nem sikerül, néhányan maguk indulnak el a norvég bázisra közölni a történteket, de arra nem számítanak, hogy a másik állomást elhagyatva és romokban heverve találják. A csapat visszatérve néhány dokumentumot és egy amorf, összeégett holttestet hoz magával; utóbbiról a bázison végzett boncolás azt mutatja, hogy egyszerű emberi maradvány, veszélytelen. A befogadott kutya ellenben nem sokkal azután, hogy a kennelben összezárják a többi ebbel, alakot váltva megtámadja a többi állatot és nagy részüket meg is öli, mire a kutatók közbe avatkoznak. A megölt norvég kutya maradványait elemezve nyilvánvalóvá válik, hogy az egy kutyát imitáló ismeretlen organizmus volt, s nem valódi eb. Az esetet követően egy csapat a szerzett dokumentumok alapján felkeresi a norvégok kutatási területét, ahol ásatások nyomaira és egy felszínre hozott űrhajóroncsra bukkannak. Az állomás legénységében felmerül a gyanú, hogy az állatokat megtámadó élőlény ezzel az űrhajóval érkezhetett a Földre, s hogy – miután a befogadott kutya sokáig szabadon járt-kelt a táborban – az idegen organizmusnak embereket is módjában állhatott lemásolni. Ez a tudat paranoiás gyanakvást szül a legénység tagjai között, ami az egyik teleporvoson teljesen elhatalmasodik: az módszeresen tönkreteszi az állomás szállító és kommunikációs eszközeit, hogy az állomást végleg elvágja a külvilágtól megakadályozandó, hogy az idegen eljuthasson a sűrűbben lakott területekre. Az elszigetelt bázis lakossága hamarosan erősen fogyatkozni kezd, amint lakói egymásra szegezik fegyvereiket, ki-ki arra, akit ő maga az idegennek vél; s mindeközben az idegen organizmus is továbbfolytatja ténykedését. A még nem fertőzött teleplakók végül konszenzusra jutnak abban, hogy a lényt csak az állomás elpusztítása által lehet megállítani, s azt így ennek megfelelően módszeresen felégetik – önmaguk számára sem hagyva esélyt a túlélésre.


Fogadtatás, kritika [szerkesztés]

A film a jegyeladásokat tekintve nem minősült elsöprő sikernek; a rendező szerint ennek elsődleges oka, hogy a premierrel szinte egy időben került sor az E.T. bemutatójára is, amelyben a földönkívüliekkel való kapcsolat bemutatása – az emberek számára könyebben elfogadhatóan – optimista. Az egyes jelenetek vérességét abban az időben jó néhány kritikus túlzónak tartotta.[3]

Mindazonáltal a film időközben nagy megbecsülésre tett szert, rajongói tábora – különösen a VHS-kiadás óta – kiszélesedett.[4] Sokan kultfilmnek és a horror műfaj követendő példájának tartják.[5][6]

Források [szerkesztés]

  1. The Thing (1982) (angol nyelven). Box office/business. Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2010. május 5.)
  2. GameZone.com – The Thing
  3. Roger Ebert kritikája
  4. A film szerepel az IMDb TOP 250 listáján. The Thing (1982) (angol nyelven). User ratings. Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2010. május 5.)
  5. The Thing (1982) (angol nyelven). User review. Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2010. május 5.)
  6. A dolog (magyar nyelven). Mozi.net. (Hozzáférés: 2010. május 5.)

Külső hivatkozások [szerkesztés]