A dolog
| A dolog (The Thing) |
|
| Rendező | John Carpenter |
| Producer | David Foster Lawrence Turman |
| Alapmű | John W. Campbell: Who Goes There? |
| Forgatókönyvíró | Bill Lancaster |
| Főszerepben | Kurt Russell |
| Zene | Ennio Morricone |
| Operatőr | Dean Cundey |
| Vágó | Todd C. Ramsay |
| Gyártás | |
| Gyártó | David Foster Productions Turman-Foster Company Universal Pictures |
| Ország |  USA |
| Nyelv | angol norvég |
| Időtartam | 109 perc |
| Költségvetés | 15 millió USD (becsült érték)[1] |
| Forgalmazás | |
| Forgalmazó | Universal Pictures |
| Bemutató |  1982. június 25. 1985. január 31. |
| Külső hivatkozások | |
| IMDb-adatlap PORT.hu-adatlap |
|
A dolog (másik magyar címén: Valami, eredeti angol címén: The Thing) egy 1982-ben bemutatott amerikai sci-fi horrorfilm John Carpenter rendezésében, Ennio Morricone zenei aláfestésével. A film egy amerikai állandó sarkkutató bázis legénységének agóniáját mutatja be, pesszimista képet festve a földi és a földönkívüli létformák találkozásáról. A mű alapja John W. Campbell: Who Goes There? című elbeszélése, egyetemben az 1951-es The Thing from Another World című filmalkotással. A film bemutatásának évében Alan Dean Foster megírta a filmből készült azonos című regényét, majd a történetből 2002-ben megjelentette szintén azonos című PC-játékát a Black Label Games és a Universal Interactive.[2]
Tartalomjegyzék |
Történet [szerkesztés]
 |
|
| Szereposztás | |||
| Színész | Filmbeli karakter |
Filmbeli feladatkör |
Magyar hang |
| Kurt Russell | MacReady | helikopter-pilóta telepvezető |
Jakab Csaba |
| Wilford Brimley | Blair | teleporvos | Horkai János |
| T.K. Carter | Nauls | szakács | Csonka András |
| David Clennon | Palmer | helikopter-pilóta | Görög László |
| Keith David | Childs | gépkezelő kiolvasztó |
Barbinek Péter |
| Richard Dysart | Copper | teleporvos | Perlaki István |
| Charles Hallahan | Norris | sarki geológus | Uri István |
| Peter Maloney | Bennings | meteorológus | Izsóf Vilmos |
| Richard Masur | Clark | kutyagondozó | Zágoni Zsolt |
| Donald Moffat | Garry | telepvezető karbantartó |
Gruber Hugó |
| Joel Polis | Fuchs | biológus | Balázsi Gyula |
| Thomas Waites | Windows | rádiós tiszt | Zalán János |
Az események javarészt egy amerikaiak által fenntartott antarktiszi kutatóállomáson zajlanak; a kontinensen épp közeledik a sarki tél időszaka, miközben a bázisnak pedig nincs kapcsolata a külvilággal. A tábor viszonylagos nyugalmát a szomszédos norvég állomásról érkező két kutató zavarja meg, amint épp egy kutyát üldöznek, amely az amerikai bázis felé tart. Megérkezvén oda az egyik norvég társa hibájából, míg a másik – miután a kutyára leadott lövése megsebesít egy amerikait – az állomásparancsok fegyvere által leli halálát, anélkül, hogy érdemben kommunikálhattak volna az amerikaiakkal; a telep lakói befogadják kutyát. Miután a rádiós kapcsolat teremtés nem sikerül, néhányan maguk indulnak el a norvég bázisra közölni a történteket, de arra nem számítanak, hogy a másik állomást elhagyatva és romokban heverve találják. A csapat visszatérve néhány dokumentumot és egy amorf, összeégett holttestet hoz magával; utóbbiról a bázison végzett boncolás azt mutatja, hogy egyszerű emberi maradvány, veszélytelen. A befogadott kutya ellenben nem sokkal azután, hogy a kennelben összezárják a többi ebbel, alakot váltva megtámadja a többi állatot és nagy részüket meg is öli, mire a kutatók közbe avatkoznak. A megölt norvég kutya maradványait elemezve nyilvánvalóvá válik, hogy az egy kutyát imitáló ismeretlen organizmus volt, s nem valódi eb. Az esetet követően egy csapat a szerzett dokumentumok alapján felkeresi a norvégok kutatási területét, ahol ásatások nyomaira és egy felszínre hozott űrhajóroncsra bukkannak. Az állomás legénységében felmerül a gyanú, hogy az állatokat megtámadó élőlény ezzel az űrhajóval érkezhetett a Földre, s hogy – miután a befogadott kutya sokáig szabadon járt-kelt a táborban – az idegen organizmusnak embereket is módjában állhatott lemásolni. Ez a tudat paranoiás gyanakvást szül a legénység tagjai között, ami az egyik teleporvoson teljesen elhatalmasodik: az módszeresen tönkreteszi az állomás szállító és kommunikációs eszközeit, hogy az állomást végleg elvágja a külvilágtól megakadályozandó, hogy az idegen eljuthasson a sűrűbben lakott területekre. Az elszigetelt bázis lakossága hamarosan erősen fogyatkozni kezd, amint lakói egymásra szegezik fegyvereiket, ki-ki arra, akit ő maga az idegennek vél; s mindeközben az idegen organizmus is továbbfolytatja ténykedését. A még nem fertőzött teleplakók végül konszenzusra jutnak abban, hogy a lényt csak az állomás elpusztítása által lehet megállítani, s azt így ennek megfelelően módszeresen felégetik – önmaguk számára sem hagyva esélyt a túlélésre.
Itt a vége a cselekmény részletezésének!Fogadtatás, kritika [szerkesztés]
A film a jegyeladásokat tekintve nem minősült elsöprő sikernek; a rendező szerint ennek elsődleges oka, hogy a premierrel szinte egy időben került sor az E.T. bemutatójára is, amelyben a földönkívüliekkel való kapcsolat bemutatása – az emberek számára könyebben elfogadhatóan – optimista. Az egyes jelenetek vérességét abban az időben jó néhány kritikus túlzónak tartotta.[3]
Mindazonáltal a film időközben nagy megbecsülésre tett szert, rajongói tábora – különösen a VHS-kiadás óta – kiszélesedett.[4] Sokan kultfilmnek és a horror műfaj követendő példájának tartják.[5][6]
Források [szerkesztés]
- ↑ The Thing (1982) (angol nyelven). Box office/business. Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2010. május 5.)
- ↑ GameZone.com – The Thing
- ↑ Roger Ebert kritikája
- ↑ A film szerepel az IMDb TOP 250 listáján. The Thing (1982) (angol nyelven). User ratings. Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2010. május 5.)
- ↑ The Thing (1982) (angol nyelven). User review. Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2010. május 5.)
- ↑ A dolog (magyar nyelven). Mozi.net. (Hozzáférés: 2010. május 5.)
