A Legyek Ura

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Legyek Ura
Szerző William Golding
Eredeti cím Lord of the Flies
Ország  Egyesült Királyság
Nyelv angol
Műfaj regény
Kiadás
Kiadó Faber & Faber
Kiadás dátuma 1954
Magyar kiadó Európa Könyvkiadó
Magyar kiadás dátuma 1963[1]
Fordító Déry Tibor
ISBN ISBN 9789630785259 (2008)

A Legyek Ura[2] (angolul: Lord of the Flies) William Golding Nobel-díjas angol író, költő 1954-ben kiadott regénye, amely magyarul Déry Tibor fordításában 1963-ban jelent meg először.

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A regény cselekménye egy lakatlan szigeten játszódik, ahova egy csapat angol kisfiú kerül egy repülőgépkatasztrófa túlélőiként. A gyerekek magukra vannak utalva, a szigeten nincsenek felnőttek, így fokozatosan eltűnnek az otthon megszokott szabályok és korlátok az életükből.

A történet főszereplői Ralph, Röfi, Jack, Simon, Roger és egy ikerpár, Sam és Eric (együtt rendszeresen Samseric-nek szólítják őket). A fiúk először is vezetőt választanak maguk közül. Ennél a választásnál Jack, a kórus vezetője, alulmarad Ralphfal szemben. Ralph ezután igyekszik megszervezni a sziget életét, amiben Röfi van a legnagyobb segítségére, egy szemüveges, asztmás, kicsit túlsúlyos kisfiú, akit a többiek sohasem fogadnak be igazán maguk közé.

Kezdetben a fiúk megpróbálnak együttműködni, közösen hozni döntéseket és azokat közösen végrehajtani. Ezek közül a legfontosabb, hogy megtesznek mindent azért, hogy felhívják magukra a felnőttek figyelmét. Ehhez pedig a leglényegesebb, hogy tüzet kell rakni, aminek a füstjét messziről is meglátni, és ezt a tüzet állandóan ébren kell tartani.

Az első konfliktus akkor alakul ki Jack és Ralph között, amikor a tűz Jack hibájából elalszik (Jack inkább vadászni megy, ahelyett, hogy a tüzet őrizné), és egy hajó pont akkor halad el a sziget mellett, amikor a tűz nem ég, így nem fedezik fel őket. Ralph akkor szigorúan lehordja Jacket, de a fiúk többsége nem törődik különösebben a tűzzel, örömmel eszik az elejtett disznót.

A konfliktus Ralph és Jack között folyamatosan éleződik. Ralph megpróbálja a közösséget egyben tartani és védeni. A szakításra akkor kerül sor, amikor egy „szörny” jelenik meg a szigeten, rettegésben tartva mindenkit -- a gyerekek valójában egy szörnyethalt ejtőernyős szél mozgatta holttestét hiszik szörnynek. Jack maga hív össze egy gyűlést, hogy ő legyen a vezér, azonban senki sem áll ki mellette és ő sírva és megszégyenítve hagyja el a közösséget. Nem sokkal később azonban a nagyobb fiúk többsége követi őt, és ezzel megalakítanak egy külön törzset, ahol már Jack a vezér. Ők azután vademberek módjára kifestik magukat, és csak a vadászattal törődnek, nem érdekli őket a megmenekülésük. Később kiderül, hogy Jack nagyon szigorú vezető, volt akit megkötöztetett, és meg is veretett. Ekkor születik meg a Legyek Ura is: Jack új törzsének első vadászata során a leölt disznó fejét mindkét végén kihegyezett karóra szúrják, feláldozva azt a szörny kiengesztelésére. Ez a karóra tűzött disznófej azután mágnesként vonzotta a legyeket.

Ralph, Röfi, Simon és Samseric a nagyobbak közül, valamint az összes kisgyerek magukra maradnak, és egyedül kell a tüzet őrizniük, amit a szörny megjelenése óta sokkal nehezebb életben tartani.

Simon közben rájön a szörny titkára, azonban amikor egy hatalmas vihar közben visszatér a többiekhez, hogy megossza velük a szörny titkát, akkor a vihar miatt pánikba és transzba esett gyerekek agyonverik, mert ijedtükben fel sem ismerik. Utólag Jack azzal ideologizálja meg a történeteket, hogy Simon volt a szörny, csak a szörny különböző alakokban képes megjelenni. Ralph és Röfi viszont egyszerűen nem mer szembenézni azzal, hogy mit tettek.

A következő konfliktusforrás, hogy Jack törzsének is szüksége van tűzre a vadászat során elejtett disznók megsütéséhez, tüzet viszont csak Röfi szemüvegének lencséjével tudnak gyújtani. Ezért Jack úgy dönt, hogy elrabolja Röfi szemüvegét. Amikor Ralph, Röfi és Samseric megpróbálja visszaszerezni a szemüveget, a találkozás Jack és Ralph közötti párbajjá alakul, de egyik sem tud felül kerekedni a másikon. Ekkor a sziklatetőn őrt álló Roger elveszti az ítélőképességét, és egy előre odakészített fa emelő segítségével ledönti az egyik hatalmas szikladarabot Ralph-ék felé, a szikla pedig eltalálja, és megöli Röfit. Ezután Samsericet erővel kényszerítik a törzshöz való csatlakozásra, és nekitámadnak Ralph-nak, aki csak szerencsével tud elmenekülni az eldobott dárdák elől. Egyedül tölti az éjszakát a dzsungelben, majd visszalopózva Samserictől megtudja, hogy hajtóvadászatot akarnak indítani ellene. Ralph megijed, és többszöri kérdésére, hogy "mit csinálhatnak velem?", azt a választ kapja, hogy Roger előkészített egy mindkét végén kihegyezett karót. Ralph ebből szép lassan arra következtet, hogy meg akarják ölni, és a fejét karóra tűzni, így engesztelve ki a szörnyet. Kénytelen menekülni, de csakhamar ráeszmél, hogy nincs hova futnia, ha el is rejtőzködik felkutatják, ha átverekszi magát támadói falán akkor sem menekülhet el a szigetről. Az üldözés közben Jack törzse felgyújtja a szigetet, hogy kifüstölje Ralphot a rejtekhelyéről, a menekülés így egyre nehezebb.

Az utolsó pillanatban azonban, éppen amikor a helyzete teljesen reménytelenné válik és Ralphot már elfognák, megmenekülnek. Egy angol tengerésztiszt jelenik meg, háttérben egy nagy csatahajóval, ami azért érkezett a szigethez, mert az erdő felgyújtása felhívta rájuk a figyelmet.

Jelképrendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ralph[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amikor a gyerekek a szigetre kerülnek, Ralph gyorsan a csoport vezérévé válik, nem valamiféle nyílt erőszak folytán, választás útján.[3] Ralph a "született vezér közvetlenségével" van megáldva.[4] Első nagy döntése szerint "azt kell eldönteni, hogy sziget-e vagy nem", ahol vannak.[5] Miután Ralph, Jack és Simon megállapítja, hogy tényleg egy lakatlan szigetre kerültek,[6] Ralph azt javasolja, hogy tüzet kellene gyújtaniuk, "mert megeshetik, hogy jön erre egy hajó, s nem vesz észre bennünket".[7] Habár a könyv vége felé elfelejtkezik a tűz alapvető céljáról. Ez mutatja, hogy a korrupció még a legtisztább embereket is megfertőzheti. Ralph úgy tűnik jó szándékú, de sokszor a népszerűség megszállottsága Röfi csúfolására viszi, hogy visszanyerje hatalmát. Figyelemre méltó, hogy még a fejetlenség kellős közepén is képes udvarias lenni és logikusan gondolkodni, például mikor a gyerekeknek meg kell vizsgálniuk a vársziklát, Ralph vállalja a vezetést annak ellenére, hogy fél a "szörnytől". Ralphot néha egy irodalmi eszköznek tartják, ami segíti az olvasónak felismerni a regényben megjelenő belső gonoszt. "[Ralph] hangosan siratta ártatlanságának elvesztését, az emberi szív sötétségét."

Ralph testesíti meg a jó szándékot, de végül is nem sikerül végrehajtania terveit. Azzal, hogy Ralph elítéli az erőszakot, ellensúlyt képez Jack erőszakhoz való vonzódásával szemben. Jack a történet során attól kezdve, hogy kinevezi magát vadásznak, ugyanazzá a fenevaddá válik, mint akit megölt. A regény vége felé Jack elhagyja a törzset, és egy sajátot alapít. Az ellenállhatatlan, sötét természete és a hús reménye, rögtön csatlakozásra bírja a sziget lakóinak nagy részét a sokkal erőszakosabb csoporthoz. Jack lázadása történések egy láncolatát váltja ki, amely során a szigeten eluralkodik a káosz, kezdetben a megvadult törzs tagjai megölik Simont egy törzsi tánc során, aztán Roger meggyilkolja Röfit, végül megpróbálják Ralphot is levadászni.


A szócikk egy része még lefordítandó. Segíts te is a fordításban!

Edit-find-replace.svg
Nyelvtudóknak! A szócikk továbbírásához jól felhasználható más nyelvű Wikipédia-szócikk:
en:Lord of the Flies

Megjelenések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Angol nyelven[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Lord of the Flies, Faber & Faber, 1954,

Magyar nyelven[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A Legyek Ura, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1963, ford.: Déry Tibor
  2. A Legyek Ura, A Világirodalom Remekei, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1970, ford.: Déry Tibor
  3. A Legyek Ura, Olcsó Könyvtár, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1973, ford.: Déry Tibor
  4. A Legyek Ura, Európa Zsebkönyvek, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1976, ford.: Déry Tibor
  5. A Legyek Ura, Európa Zsebkönyvek, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1987, ford.: Déry Tibor
  6. A Legyek Ura, Európa Zsebkönyvek, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1991, ford.: Déry Tibor
  7. A Legyek Ura, Matúra olvasónapló, Ikon Kiadó, Budapest, 1994, ford.: Déry Tibor
  8. A Legyek Ura, Európa Diákkönyvtár, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1994, ford.: Déry Tibor
  9. A Legyek Ura, Európa Könyvkiadó, Budapest, 2005, ford.: Déry Tibor

Feldolgozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Film[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Legyek Ura (1963), rendezte: Peter Brook
  • A Legyek Ura (1990), rendezte: Harry Hook

Színház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Legyek Ura (2007/2008) színpadi előadás, rendezte: Németh Ervin


Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Lord of the Flies című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. További kiadások a Moly oldalán
  2. A cím a bibliai Belzebub nevének szó szerinti fordítása, tehát egyfajta utalásként is értelmezhető.
  3. Golding, 19. o.
  4. Golding, 21–22. o.
  5. Golding, 20. o.
  6. Golding, 31. o.
  7. Golding, 37. o.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]