Öt mentesség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az Öt mentesség az ember által haszonállatként vagy házi kedvencként tartott állatok jólétének öt fontos területét sorolja fel. Az Egyesült Királyság kormányának 1965-ös, állattenyésztéssel foglalkozó jelentése alapján kidolgozott elveket az egyesült királyságbeli haszonállatok jólétével foglalkozó bizottság (UK Farm Animal Welfare Council) 1979-es sajtóközleményében jelentették meg hivatalos formában.[1] Azóta az Öt mentesség fogalmát brit és nemzetközi szinten is különböző szakmai csoportok, civil állatvédők és az állatvédelemhez kapcsolódó hatóságok tették magukévá, ide értve az állatorvosokat,[2] az Állat-egészségügyi Világszervezetet (OIE),[3] az RSPCA-t („Királyi Társaság az Állatokkal Szembeni Kegyetlenség Megelőzése Érdekében”)[4] és az ASPCA-t („Amerikai Társaság az állatok kegyetlenségének megelőzésére”) is.[5] Később kiindulópontjául szolgált az egyes állatfajok jólétéhez szükséges konkrétabb feltételek vizsgálatához.

Az Öt mentesség felsorolása[szerkesztés]

Az állatok alapvető testi és lelki szükségletei biztosításához szükséges öt feltétel (az eredeti angol szöveg itt található:[1]) a következő:

  1. A szomjúságtól és éhségtől mentes élet, ami friss ivóvíz állandó jelenlétével, továbbá az egészséges élethez és a jó kondícióhoz szükséges, kiegyensúlyozott étrenddel biztosítható.
  2. A kényelmetlenségtől mentes élet, ami az időjárás viszontagságai és egyéb veszélyek elleni menedéket, valamint a kényelmes pihenőhelyet is magában foglalja.
  3. A fájdalomtól, sérülésektől és betegségektől mentes élet, ami megelőző intézkedések, gyors diagnosztika és gyógykezelés segítségével biztosítható.
  4. A természetes viselkedés gyakorlásának feltétele az elegendő hely, a megfelelő tartási körülmények, valamint a fajtársak jelenlétének biztosítása.
  5. A félelemtől és szorongástól mentes élet olyan tartási körülmények és bánásmód biztosításával érhető el, melyek révén az állat lelki szenvedése elkerülhető.

Története[szerkesztés]

1965-ben az Egyesült Királyság kormánya, részben Ruth Harrison felháborodást kiváltó Animal Machines („Állati gépek”) című, 1964-ben kiadott könyve alapján[6] vizsgálatot kezdeményezett az iparszerű körülmények között tenyésztett állatok jóléte tárgyában, a vizsgálatot Roger Brambell professzor vezette. A Brambell-jelentés leszögezte: „Az állatoknak legalább annyi mozgásszabadsággal kell rendelkezniük, hogy nehézség nélkül megfordulhassanak, rendben tarthassák magukat, felkelhessenek, lefekhessenek és kinyújtóztathassák a végtagjaikat”.[7] Ez a rövid javaslat később Brambell Öt Mentessége néven vált ismertté.

A jelentés eredményeképp az állattenyésztési ágazat monitorozására létrehozták a „Tenyésztett Állatok Jóléti Tanácsadó Bizottságát” (Farm Animal Welfare Advisory Committee). 1979 júliusában ezt a „Tenyésztett Állatok Jóléti Tanácsa” Farm Animal Welfare Council váltotta fel, mely az év végére az öt mentességet a ma ismert lista formátumban fogalmazta meg.[8]

Az Öt mentesség fontos irányadást nyújtott az állatvédelemmel foglalkozó európai uniós irányelvek (köztük a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről szóló 98/58/EK irányelv[9]) kidolgozásában is. A 2007-ben elfogadott és 2009. december 1-jén hatályba lépett lisszaboni szerződés pedig az Európai Unió működéséről szóló szerződésbe beleszőtte azt a módosítást, mely szerint az állatok érző lények.[10][11]

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Five Freedoms. Farm Animal Welfare Council / Farm Animal Welfare Committee. [2012. október 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 7.)
  2. ↑ Code of Good Veterinary Practice. Federation of Veterinarians of Europe. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 25.)
  3. ↑ Introduction to the recommendations for animal welfare. World Organisation for Animal Health. [2011. augusztus 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 25.)
  4. ↑ Animal welfare worldwide. RSPCA. [2016. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 25.)
  5. ↑ ASPCA. ASPCA: Five Freedoms . American Society for the Prevention of Cruelty to Animals (ASPCA). (Hozzáférés: 2015. október 2.)
  6. ↑ Ruth Harrison: Animal Machines: The New Factory Farming Industry; ISBN 1780642849
  7. ↑ Brambell, Roger (1965), Report of the Technical Committee to Enquire Into the Welfare of Animals Kept Under Intensive Livestock Husbandry Systems, Cmd. (Great Britain. Parliament), H.M. Stationery Office, pp. 1-84 „An animal should at least have sufficient freedom of movement to be able without difficulty, to turn round, groom itself, get up, lie down and stretch its limbs”
  8. ↑ Press Statement. Farm Animal Welfare Council, 1979. december 5. [2012. október 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 25.)
  9. ↑ A Tanács 98/58/EK irányelve (1998. július 20.) a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről
  10. ↑ European Commission > Food Safety > Animals > Animal welfare
  11. ↑ „Az Unió mezőgazdasági, halászati, közlekedési, belső piaci, kutatási, technológiafejlesztési és űrkutatási politikáinak kialakításánál és végrehajtásánál az Unió és a tagállamok teljes mértékben figyelembe veszik az állatok mint érző lények kíméletére vonatkozó követelményeket, miközben tiszteletben tartják a tagállamok — különösen a vallási szertartásokra, kulturális hagyományokra és regionális örökségre vonatkozó — jogszabályi vagy közigazgatási rendelkezéseit és szokásait.” Az Európai Unió működéséről szóló szerződés, 13. cikk
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Öt_mentesség&oldid=25025980”