Árnyék (optikai jelenség)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Árnyék szócikkből átirányítva)

Az árnyék egy megvilágított, át nem látszó test mögött a fény egyenes vonalú terjedése miatt keletkező fénymentes, sötét térrész. Alakja és nagysága függ a megvilágított test és a fényforrás alakjától. Amennyiben a fényforrás nem pontszerű, az árnyék nem egyenletes: magjába továbbra sem jut fény, míg máshová a fényforrás felületének egy részéről érkeznek fénysugarak.

árnyékok

Pontszerű fényforrás esetén az árnyékoló test és a fényforrás meghatároz egy árnyékkúpot. Ebből a kúpból metszi ki a háttér az árnyékot. Ha a háttér sík, és merőleges az árnyékkúp tengelyére, akkor az árnyék geometriailag hasonló lesz az árnyékoló test keresztmetszetéhez. Ha a háttér nem sík, vagy nem merőleges, akkor az árnyék torzul.

Több fényforrás, illetve kiterjedt fényforrásesetén az árnyék a fényforrások pontjai által adott árnyékok szuperpozíciójával magyarázható; így a keletkező árnyék egy része sötétebb, más része világosabb lesz.

Árnyék és félárnyék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Árnyék (umbra)

Ha egy helyiségben egy, pontszerű fényforrásból egy nem átlátszó lap irányába árad a fény, és a fényforrás és a lap közé egy másik fizikai testet teszünk,akkor a lapra vetődő árnyék szinte teljesen sötét lesz (ennek oka a fény a szoba egyéb felületeiről való visszaverődése).

Félárnyék (penumbra)

Ha egy fényt nem áteresztő lap és egy test elé kiterjedt fényforrást teszünk, akkor teljes és fél árnyék jön létre. A falon ott, ahová nem jut fény teljes árnyék jön létre. A lap nagy része világos lesz - ezeket a helyeket az egész fényforrás megvilágítja. Vannak olyan részek is, amelyeket csak a lámpa egyik része világít meg - ott félárnyék van.

Árnyék a világűrben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Teljes napfogyatkozáskor, amikor a Hold a Nap és a Föld közé kerül, és a Hold árnyékkúpja eléri a Föld felszínét, az árnyékos területeken a nappali fényesség helyett pár percre esti félhomály lesz. A Föld légköre miatt ilyenkor sincs teljes sötétség.

Teliholdkor a Holdnak erős, tiszta a fénye, mert a Nap sugarai a teljes felénk forduló részét megvilágítják, a Föld körüli pályáján haladva azonban néha a Föld árnyékába kerül. Ilyenkor fényessége jelentősen csökken, alig látható. A jelenséget holdfogyatkozásnak nevezzük.

Ha a Hold Föld körüli pályája és a Föld Nap körüli pályája egy síkba esne, minden teliholdkor holdfogyatkozást figyelhetnénk meg. A valóságban a Hold keringési síkja eltér a Földétől, ezért a Hold a legtöbb esetben kikerüli a Föld árnyékát.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Árnyék (optikai jelenség) témájú médiaállományokat.