Árnyék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Az „Árnyék” lehetséges további jelentéseiről lásd: Árnyék (egyértelműsítő lap).

Az árnyék egy megvilágított, át nem látszó test mögött a fény egyenes vonalú terjedése miatt keletkező fénymentes, sötét térrész. Alakja és nagysága függ a megvilágított test és a fényforrás alakjától. Amennyiben a fényforrás nem pontszerű, az árnyék nem egyenletes: magjába továbbra sem jut fény, míg máshová a fényforrás felületének egy részéről érkeznek fénysugarak.

[szerkesztés] Árnyék a világűrben

Van olyan árnyékos hely is, ahová szinte semmi fény nem jut. Ilyen árnyékot vet a Hold a Föld felszínére teljes napfogyatkozáskor, amikor a Nap és a Föld közé kerül.

Teliholdkor a Holdnak erős, tiszta a fénye, mert a Nap sugarai megvilágítják.Föld körüli pályáján haladva azonban néha a Föld árnyékába kerül. Ilyenkor nem látható, azt mondjuk holdfogyatkozás van.

Ha a Hold Föld körüli pályája és a Föld Nap körüli pályája egy síkba esne, minden teliholdkor holdfogyatkozást figyelhetnénk meg. A valóságban a Hold keringési síkja eltér a Földétől, ezért a Hold a legtöbb esetben kikerüli a Föld árnyékát.

[szerkesztés] Árnyék és félárnyék

Árnyék

Ha egy helyiségben egy, pontszerű fényforrásból egy nem átlátszó lap irányába árad a fény, és a fényforrás és a lap közé egy másik fizikai testet teszünk,akkor a lapra vetődő árnyék szinte teljesen sötét lesz (ennek oka a fény a szoba egyéb felületeiről való visszaverődése).

Félárnyék

Ha egy fényt nem áteresztő lap és egy test elé kiterjedt fényforrást teszünk, akkor teljes és fél árnyék jön létre.A falon ott ahová nem jut fény teljes árnyék jön létre.A lap nagy része világos lesz-ezeket a helyeket mind az összes fényforrás megvilágítja. Vannak olyan részek is, amelyeket csak az egyik lámpa világít meg-ott félárnyék van.