Ugrás a tartalomhoz

„Phagomyxida” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Újabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Új oldal, tartalma: „A '''Phagomyxida''' obligát endoparazita Rhizaria-csoport az Endomyxa törzsben.<ref name="PhagoCavalier2002">{{cite journal|doi=10.1099/00207713-52-2-297|journal=International Journal of Systematic and Evolutionary Microbiology|date=1 March 2002|volume=52|issue=2|pages=297–354|author=Cavalier-Smith T|doi-access=free|title=The phagotrophic origin of eukaryotes and phylogenetic classification of Protozoa}}</ref><ref name="Adl 2019">{{cite journal|author=…”
(Nincs különbség)

A lap 2024. július 8., 10:11-kori változata

A Phagomyxida obligát endoparazita Rhizaria-csoport az Endomyxa törzsben.[1][2][3][4] A Plasmodiophorida testvércsoportja, egyetlen ismert családja a Phagomyxidae.[5]

Történet

1993-ban hozta létre Thomas Cavalier-Smith.[6]

2020-ban 18S rRNS alapján Hittorf et al. kimutatták, hogy a Spongospora és a Plasmodiophora nemzetségek polifiletikusak, utóbbi két faja különböző rendekbe tartozik: a Plasmodiophora brassicae a Plasmodiophorida, a Plasmodiophora diplanterae a Phagomyxida rendbe, utóbbi így eredeti nevét (Ostenfeldiella diplanterae Ferd. et Winge 1914) kapta vissza.[7]

2022-ben Hittorf et al. 18S rRNS alapján kimutatták, hogy a korábban Sorosphaerula radicalisnak nevezett faj is a Hillenburgia nemzetség tagja, így átnevezték Hillenburgia radicalisra.[8]

Morfológia

Míg a Phagomyxa-fajok a citoplazma és sejtszervecskéi fagocitózisa révén táplálkoznak, és azokat pigmentált emésztő űröcskékben tárolják, a Maullinia nem rendelkezik feltűnő emésztő űröcskével, és 2023-ig nem észlelték gazdája sejtszervecskéi bekebelezését, így ozmotrófnak tűnt, de 2023-ban a fagotróf viselkedésre utaló molekuláris jeleket találtak.[9]

Életciklus

Karling 1968-ban feltételezte, hogy a Plasmodiophoridától a nyugalmi állapotú spórák hiánya különbözteti meg, azonban 2012-ben Goecke et al. kimutatták, hogy van a Phagomyxidának legalább 1 spóraképző faja.[10]

A Maullinia ectocarpii zoospórákkal és spórangiumokkal rendelkezik, nyugalmi állapotú spórát nem figyeltek meg esetében, míg a Maullinia braseltonii esetén a zoospórák és primer spórangiumok nem ismertek, míg a nyugalmi állapotú spórák igen.[10][11]

Ökológia

Jobbára barnamoszatok[12] és diatómák parazitái,[10] egyes fajok az Oomycetesben is paraziták lehetnek.[13]

Taxonómia

1993-ban hozta létre Thomas Cavalier-Smith, egyetlen nemzetsége a Phagomyxa volt.[5] Később a korábban a Plasmodiophoridae családba sorolt Maullinia is idekerült.[13]

  • Phagomyxa Karling, 1944
  • Maullinia I. Maier, E. R. Parodi, Westermeier et D. G. Müll., 2000

Jelentőség

A Maullinia braseltonii daganatszerű növekedéseket okoz a Durvillaea antarctica barnamoszatban. Ilyen járvány történt 2011 nyarán is.[10][11] E parazita változó alakú és méretű, de általában kerek vagy ellipszis keresztmetszetű és 0,5–4 cm átmérőjű duzzanatokat okoz elszórt szövetekkel.[10] Propídium-jodiddal kimutatható a fertőzés.[11]

Bár a barnamoszatokra káros hatással van – fonalaik repedése csökkenti a biztonságos helyet az önálló algáknak, megváltoztatja az áramlatokat, és gyengíti az algát, a jobb úszás és a barnamoszatok leválás utáni életképessége növelheti azok elterjedését és a példányok lehetséges számát. Nem ismert, hogy ez a genetikai rekombináció megfelelő lehetőségét növeli-e, de valószínűleg növeli a M. braseltonii elterjedését.[11]

A Maullinia ectocarpii többek közt a Macrocystis pyrifera parazitája.[12]

Jegyzetek

  1. ↑ Cavalier-Smith T (2002. március 1.). „The phagotrophic origin of eukaryotes and phylogenetic classification of Protozoa”. International Journal of Systematic and Evolutionary Microbiology 52 (2), 297–354. o. DOI:10.1099/00207713-52-2-297.  
  2. ↑ Adl SM, Bass D, Lane CE, Lukeš J, Schoch CL, Smirnov A, Agatha S, Berney C, Brown MW, Burki F, Cárdenas P, Čepička I, Chistyakova L, del Campo J, Dunthorn M, Edvardsen B, Eglit Y, Guillou L, Hampl V, Heiss AA, Hoppenrath M, James TY, Karnkowska A, Karpov S, Kim E, Kolisko M, Kudryavtsev A, Lahr DJG, Lara E, Le Gall L, Lynn DH, Mann DG, Massana R, Mitchell EAD, Morrow C, Park JS, Pawlowski JW, Powell MJ, Richter DJ, Rueckert S, Shadwick L, Shimano S, Spiegel FW, Torruella G, Youssef N, Zlatogursky V, Zhang Q (2019). „Revisions to the Classification, Nomenclature, and Diversity of Eukaryotes”. Journal of Eukaryotic Microbiology 66 (1), 4–119. o. DOI:10.1111/jeu.12691. PMID 30257078.  
  3. ↑ Walden S, Jauss RT, Feng K, Fiore-Donno AF, Dumack K, Schaffer S, Wolf R, Schlegel M, Bonkowski M (2021. július 1.). „On the phenology of protists: recurrent patterns reveal seasonal variation of protistan (Rhizaria: Cercozoa and Endomyxa) communities in tree canopies”. FEMS Microbiology Ecology 97 (7), fiab081. o. DOI:10.1093/femsec/fiab081. PMID 34117748.  
  4. ↑ Fiore-Donno AF, Human ZR, Štursová M, Mundra S, Morgado L, Kauserud H, Baldrian P, Bonkowski M (2022). „Soil compartments (bulk soil, litter, root and rhizosphere) as main drivers of soil protistan communities distribution in forests with different nitrogen deposition”. Soil Biology and Biochemistry 168, 108628. o. DOI:10.1016/j.soilbio.2022.108628.  
  5. ↑ a b Cavalier-Smith T (1993. szeptember 1.). „The Protozoan Phylum Opalozoa”. Eukaryotic Microbiology 40 (5), 609–615. o. DOI:10.1111/j.1550-7408.1993.tb06117.x.  
  6. ↑ Cavalier-Smith, T. (2018. április 17.). „Multigene phylogeny and cell evolution of chromist infrakingdom Rhizaria: contrasting cell organisation of sister phyla Cercozoa and Retaria”. Protoplasma 255 (5), 1517–1574. o. DOI:10.1007/s00709-018-1241-1. PMID 29666938.  
  7. ↑ Hittorf M, Letsch-Praxmarer S, Windegger A, Bass D, Kirchmair M, Neuhauser S (2020. november 8.). „Revised Taxonomy and Expanded Biodiversity of the Phytomyxea (Rhizaria, Endomyxa)”. J Eukaryot Microbiol 67 (6), 648–659. o. DOI:10.1111/jeu.12817. PMID 32654223.  
  8. ↑ Hittorf M, Kirchmair M, Garvetto A, Neuhauser S (2022. június 13.). „Molecular data reallocates Sorosphaerula radicalis (Plasmodiophorida, Phytomyxea, Rhizaria) to the genus Hillenburgia”. J Eukaryot Microbiol 69 (4), e12924. o. DOI:10.1111/jeu.12924. PMID 35593513.  
  9. ↑ Garvetto A, Murúa P, Kirchmair M, Salvenmoser W, Hittorf M, Ciaghi S, Harikrishnan SL, Gachon CMM, Burns JA, Neuhauser S (2023. március 24.). „Phagocytosis underpins the biotrophic lifestyle of intracellular parasites in the class Phytomyxea (Rhizaria)”. New Phytol 238 (5), 2130–2143. o. DOI:10.1111/nph.18828. PMID 36810975.  
  10. ↑ a b c d e Goecke F, Wiese J, Núñez A, Labes A, Imhoff JF, Neuhauser S (2012. szeptember 17.). „A novel phytomyxean parasite associated with galls on the bull-kelp Durvillaea antarctica (Chamisso) Hariot”. PLoS One 7 (9), e45358. o. DOI:10.1371/journal.pone.0045358. PMID 23028958.  
  11. ↑ a b c d Murúa P, Goecke F, Westermeier R, van West P, Küpper FC, Neuhauser S (2017. július 13.). „Maullinia braseltonii sp. nov. (Rhizaria, Phytomyxea, Phagomyxida): A Cyst-forming Parasite of the Bull Kelp Durvillaea spp. (Stramenopila, Phaeophyceae, Fucales)”. Protist 168 (4), 468–480. o. DOI:10.1016/j.protis.2017.07.001. PMID 28822911.  
  12. ↑ a b Schwelm A, Badstöber J, Bulman S, Desoignies N, Etemadi M, Falloon RE, Gachon CMM, Legreve A, Lukeš J, Merz U, Nenarokova A, Strittmatter M, Sullivan BK, Neuhauser S (2018. április 1.). „Not in your usual Top 10: protists that infect plants and algae”. Mol Plant Pathol 19 (4), 1029–1044. o. DOI:10.1111/mpp.12580. PMID 29024322.  
  13. ↑ a b Neuhauser S, Kirchmair M, Bulman S et al. (2014. február 23.). „Cross-kingdom host shifts of phytomyxid parasites”. BMC Evol Biol 14. DOI:10.1186/1471-2148-14-33. PMID 24559266.  

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Phagomyxid című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Phagomyxida&oldid=27274889”