„Tömegspektrometria” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a tömegspektroszkópia helytelen elnevezés, manapság ritkán használják |
kiegészítés |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Fájl:Tömegspektrométer elvi vázlata.PNG|bélyegkép|300px|jobbra|Egy tömegspektrométer elvi vázlata]] |
[[Fájl:Tömegspektrométer elvi vázlata.PNG|bélyegkép|300px|jobbra|Egy tömegspektrométer elvi vázlata]] |
||
A '''tömegspektrometria''' (angolul ''Mass Spectrometry'', MS) nagyműszeres analitikai módszer töltött anyagi részecskék tömegének meghatározására. Az adott [[ion]]ok [[Elektromágneses mező|elektromágneses térrel]] való kölcsönhatásra tömeg/töltés hányadosuk alapján szétválnak valamilyen módon. A tömegspektrometria legfőbb felhasználása tiszta szerves komponensek képletének és a fragmentálódási folyamatok révén a vegyületek szerkezetének a meghatározására is. A tömegspektrometria nagy érzékenységű, széles tömegtartományú, jól reprodukálható, szelektív, valamint elválasztástechnikai módszerekkel, így például [[gázkromatográfia|gázkromatográfiával]] (GC-MS), [[folyadékkromatográfia|folyadékkromatográfiával]] (LC-MS) vagy [[kapilláris elektroforézis]]sel (CE-MS) kombinálható a megfelelő interface hozzákapcsolásával. A mérés során felveszik a tömegspektrumot, mely relatív intenzitást ábrázol a tömeg/töltés hányados függvényében. |
A '''tömegspektrometria''' (angolul ''Mass Spectrometry'', MS) nagyműszeres analitikai módszer töltött anyagi részecskék tömegének meghatározására. Elvétve ''tömegspektroszkópiá''nak is nevezik, de ez a kifejezés a modern készülékekre nézvést helytelen, mivel a mai tömegspektrométerek nem az [[elektromágneses sugárzás]] elnyelésén alapulnak.<ref>{{cite book |title=Mass spectrometry : a textbook |edition=Third |location=Cham, Switzerland |isbn=978-3-319-54398-7 |last=Gross |first=Jürgen H. | year=2017 | edition=3. kiadás}}</ref> Az adott [[ion]]ok [[Elektromágneses mező|elektromágneses térrel]] való kölcsönhatásra tömeg/töltés hányadosuk alapján szétválnak valamilyen módon. A tömegspektrometria legfőbb felhasználása tiszta szerves komponensek képletének és a fragmentálódási folyamatok révén a vegyületek szerkezetének a meghatározására is. A tömegspektrometria nagy érzékenységű, széles tömegtartományú, jól reprodukálható, szelektív, valamint elválasztástechnikai módszerekkel, így például [[gázkromatográfia|gázkromatográfiával]] (GC-MS), [[folyadékkromatográfia|folyadékkromatográfiával]] (LC-MS) vagy [[kapilláris elektroforézis]]sel (CE-MS) kombinálható a megfelelő interface hozzákapcsolásával. A mérés során felveszik a tömegspektrumot, mely relatív intenzitást ábrázol a tömeg/töltés hányados függvényében. |
||
[[Fájl:Toluene ei ms.PNG|thumb|300px|[[Toluol]] elektronionizációs tömegspektruma. Jól látszik a molekulaion M=92 (C7H8+) csúcsa és a legnagyobb, M−1=91 tömegszámnak megfelelő (C7H7+ tropilium kation) csúcs.]] |
[[Fájl:Toluene ei ms.PNG|thumb|300px|[[Toluol]] elektronionizációs tömegspektruma. Jól látszik a molekulaion M=92 (C7H8+) csúcsa és a legnagyobb, M−1=91 tömegszámnak megfelelő (C7H7+ tropilium kation) csúcs.]] |
||
| 22. sor: | 22. sor: | ||
* Bizonyos körülmények között kvantitatív meghatározásra is alkalmas |
* Bizonyos körülmények között kvantitatív meghatározásra is alkalmas |
||
* Egyéb fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságok vizsgálata |
* Egyéb fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságok vizsgálata |
||
== Jegyzetek == |
|||
{{jegyzetek}} |
|||
{{TömegSpektroszkópiaÁgai}} |
{{TömegSpektroszkópiaÁgai}} |
||
A lap 2021. július 26., 18:20-kori változata
A tömegspektrometria (angolul Mass Spectrometry, MS) nagyműszeres analitikai módszer töltött anyagi részecskék tömegének meghatározására. Elvétve tömegspektroszkópiának is nevezik, de ez a kifejezés a modern készülékekre nézvést helytelen, mivel a mai tömegspektrométerek nem az elektromágneses sugárzás elnyelésén alapulnak.[1] Az adott ionok elektromágneses térrel való kölcsönhatásra tömeg/töltés hányadosuk alapján szétválnak valamilyen módon. A tömegspektrometria legfőbb felhasználása tiszta szerves komponensek képletének és a fragmentálódási folyamatok révén a vegyületek szerkezetének a meghatározására is. A tömegspektrometria nagy érzékenységű, széles tömegtartományú, jól reprodukálható, szelektív, valamint elválasztástechnikai módszerekkel, így például gázkromatográfiával (GC-MS), folyadékkromatográfiával (LC-MS) vagy kapilláris elektroforézissel (CE-MS) kombinálható a megfelelő interface hozzákapcsolásával. A mérés során felveszik a tömegspektrumot, mely relatív intenzitást ábrázol a tömeg/töltés hányados függvényében.
A tömegspektrométerek három részt mindenképpen kell tartalmazniuk:
- ionforrást
- (tömeg)analizátort
- és detektort
A tömegspektrometriás mérések lépései:
- A mintából ionok készítése
- A ionok a különböző tömeg/töltés arány szerinti elválasztása
- A ionok detektálása
- Adatgyűjtés, a tömegspektrum felvétele
A tömegspektrometria főbb felhasználási területei:
- Ismeretlen minták meghatározása a molekulák és fragmentumaik alapján
- Izotóp-összetétel meghatározása egy vegyületben
- A fragmentálási folyamatok alapján a vegyület szerkezetének meghatározása
- Bizonyos körülmények között kvantitatív meghatározásra is alkalmas
- Egyéb fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságok vizsgálata
Jegyzetek
- ↑ Gross, Jürgen H.. Mass spectrometry : a textbook, 3. kiadás (2017). ISBN 978-3-319-54398-7
