„Nipah vírus” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Újabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Alfa-ketosav átnevezte a(z) Szerkesztő:Alfa-ketosav lapot a következő névre: Szerkesztő:Alfa-ketosav/szerkesztői lap: majd a régi címen a Nipah vírusról lesz cikk
Címke: Új átirányítás
 
ide átmásolom az egész /Nipah vírus lapot, mert nem engedi az átirányítást felülírni átnevezéssel
Címke: Megszüntetett átirányítás
1. sor: 1. sor:
{{Taxobox
#ÁTIRÁNYÍTÁS [[Szerkesztő:Alfa-ketosav/szerkesztői lap]]
|name=Nipah vírus<!--Addig, míg nem kerül át fő névtérbe-->
|image=Nipah.jpg|500px
|phylum=''Negarnaviricota''
|classis=''[[Monjiviricetes]]''
|familia=''[[Mononegavirales]]''
|ordo=''[[Paramyxoviridae]]''
|genus=''[[Henipavírus|Henipavirus]]''
|species=''Nipah henipavirus''}}
A '''''Nipah vírus''''', tudományos nevén '''''Nipah henipavírus''''' egy denevérekben jelenlévő, az emberekben és egyéb állatokban is fertőzést okozni képes vírus. Számos járványt okozott Dél- és Délkelet-Ázsiában. A Nipah vírus a ''Henipavirus'' nemzetségbe tartozik, akárcsak a szintén megbetegedéseket okozó [[Hendra vírus]].
==Virológiája==
Akárcsak a többi [[henipavírus]]é, a Nipah vírus [[genom]]ja egyetlen, több mint 18000 bázisból álló negatív-szenz egyszálú RNS, ami sokkal hosszabb a többi paramixovírusénál.<ref name="Aditi_Shariff">{{cite journal |authors=Aditi,<!--nincs családnév--> M. Shariff|title=Nipah virus infection: A review |journal=Epidemiology and Infection |year=2019 |volume=147 |page=E95 |doi=10.1017/S0950268819000086|doi-access=free }}</ref><ref name="Amaya_Broder">{{cite journal |authors=Moushimi Amaya, Christopher C. Broder |title=Vaccines to emerging viruses: Nipah and Hendra |journal=Annual Review of Virology|year=2020 |volume=7 |pages=447–473 |doi=10.1146/annurev-virology-021920-113833 }}</ref> A vírusrészecskék változó méretűek, és lehetnek szálasak vagy gömbölyűek, helikális nukleokapsziddal. Hat struktúrproteint állítanak elő a fertőzött sejtek: az N-et (nukleokapszid), a P-t (foszfoprotein), az M-et (mátrix), az F-et (fúziós), a G-t (glikoprotein) és az L-et (RNS-polimeráz). Mindemellett három nem szerkezetalkotó fehérjét is kódol a ''P'' [[nyitott leolvasási keret]]: a C-t, a V-t és a W-t.
===Tropizmus===
A B2-es és B3-as efrineket azonosították a Nipah vírus fő receptoraiként.<ref name=Aditi_Shariff /><ref name=Amaya_Broder /><ref name=Lee2011>{{cite journal | author = Lee B, Ataman ZA | year = 2011 | title = Modes of paramyxovirus fusion: a Henipavirus perspective | journal = Trends in Microbiology | volume = 19 | issue = 8| pages = 389–399 | doi = 10.1016/j.tim.2011.03.005 | pmid = 21511478 | pmc = 3264399 | last2 = Ataman }}</ref> Az efrinek altípusainak szervezetbéli eloszlása összetett, a B3-as különösen nagymértékben van jelen egyes agyi területeken.<ref>{{Cite journal|last1=Hruska|first1=Martin|last2=Dalva|first2=Matthew B.|date=May 2012|title=Ephrin regulation of synapse formation, function and plasticity|journal=Molecular and Cellular Neurosciences|volume=50|issue=1|pages=35–44|doi=10.1016/j.mcn.2012.03.004|issn=1044-7431|pmc=3631567|pmid=22449939}}</ref>

===Fejlődése===
Valószínűleg 1947-ben jelent meg a vírus (95% valószínűséggel 1888-1988 közt).<ref name=LoPresti2015>{{cite journal |vauthors=Lo Presti A, Cella E, Giovanetti M, Lai A, Angeletti S, Zehender G, Ciccozzi M | year = 2015 | title = Origin and evolution of Nipah virus | journal = J Med Virol | volume = 88| issue = 3| pages = 380–388| doi = 10.1002/jmv.24345 | pmid = 26252523 }}</ref> A vírusnak két kládja van: az egyik 1995 (95% valószínűséggel 1985-2002 közt), a másik 1985 körül (95% valószínűséggel 1971-1996 közt) fejlődött ki. A mutációs rátát kb. 6,5{{e|-4}} megváltozás/hely/évre becsülték (95% valószínűséggel 2,3{{e|-4}}-1,18{{e|-3}}), ami hasonló más RNS-vírusokkal.

==Földrajzi elterjedése==
A Nipah vírust kimutatták Kambodzsában a [[Lyle-repülőkutya|Lyle-repülőkutyában]] (''Pteropus lylei''),<ref name=reynes>{{cite journal |vauthors=Reynes JM, Counor D, Ong S |title=Nipah virus in Lyle's flying foxes, Cambodia |journal=Emerging Infectious Diseases |volume=11 |issue=7 |pages=1042–7 |year=2005 |pmid=16022778 |doi=10.3201/eid1107.041350 |pmc=3371782}}</ref>. Mindemellett a ''P. lylei'' és a ''Hipposideros larvatus'' vizeletében és nyálában is kimutatták a vírus RNS-ét.<ref name=Wacharapluesadee>{{cite journal |vauthors=Wacharapluesadee S, Lumlertdacha B, Boongird K |title=Bat Nipah virus, Thailand |journal=Emerging Infectious Diseases |volume=11 |issue=12 |pages=1949–51 |year=2005 |pmid=16485487 |doi=10.3201/eid1112.050613 |pmc=3367639}}</ref> A vírust Malajziában kimutatták denevérek vizeletmintáiból és általuk részben elfogyasztott gyümölcsökből.<ref name="Chua KB">{{cite journal |vauthors=Chua KB, Koh CL, Hooi PS |title=Isolation of Nipah virus from Malaysian Island flying-foxes |journal=Microbes and Infection |volume=4 |issue=2 |pages=145–51 |year=2002 |pmid=11880045 |doi= 10.1016/S1286-4579(01)01522-2}}</ref> [[Antitest]]eket mutattak ki a henipavírusok ellen a madagaszkári (''Pteropus rufus'', ''Eidolon dupreanum'')<ref>{{cite journal |vauthors=Lehlé C, Razafitrimo G, Razainirina J |title=Henipavirus and Tioman virus antibodies in pteropodid bats, Madagascar |journal=Emerging Infectious Diseases |volume=13 |issue=1 |pages=159–61 |year=2007 |pmid=17370536 |doi= 10.3201/eid1301.060791|pmc=2725826}}</ref> és a ghánai ''(Eidolon helvum)'' gyümölcsdenevérekben is,<ref>{{cite journal |vauthors=Hayman DT, Suu-Ire R, Breed AC, McEachern JA, Wang L, Wood JL, Cunningham AA |title=Evidence of henipavirus infection in West African fruit bats |journal=PLOS ONE |volume=3 |issue=7 |page=2739 |year=2008 |pmid=18648649 |doi= 10.1371/journal.pone.0002739|pmc=2453319 |editor1-last=Montgomery |editor1-first=Joel Mark |display-authors=1 |bibcode=2008PLoSO...3.2739H }}</ref> ami a vírusok széles földrajzi elterjedését jelzi. Nem fordult elő ember vagy más faj fertőződése Kambodzsában, Thaiföldön vagy Afrikában 2018 májusa óta.

==Története==
===Felbukkanása===
A Nipah vírus-fertőzés első eseteit 1998-ban azonosították, mikor egy malajziai sertésfarmokon kitört járványtól 265 ember fertőződött meg, és 105-en haltak meg.<ref name=field>{{cite journal |last1=Field |first1=H|first2= P|first3= JM|first4= J|first5= L|first6= J |title=The natural history of Hendra and Nipah viruses |journal=Microbes and Infection |volume=3 |issue=4 |pages=307–14 |year=2001 |pmid=11334748 |doi= 10.1016/S1286-4579(01)01384-3|last2=Young |last3=Yob |last4=Mills |last5=Hall |last6=MacKenzie }}</ref><ref>{{cite journal |title=Update: outbreak of Nipah virus—Malaysia and Singapore, 1999 |journal=Morbidity and Mortality Weekly Report |volume=48 |issue=16 |pages=335–7 |date=1999. április 30. |pmid=10366143 |url=https://www.cdc.gov/mmwr/preview/mmwrhtml/00057012.htm |author1=Centers for Disease Control and Prevention (CDC)}}</ref><ref>{{cite journal|url=http://www.mjpath.org.my/2007.2/02Nipah_Virus_lessons.pdf|title=Lessons from the Nipah virus outbreak in Malaysia|author1=Lai-Meng Looi|author2=Kaw-Bing Chua|journal=The Malaysian Journal of Pathology|year=2007|volume=29|number=2|p=63–67|archive-url=https://web.archive.org/web/20190830060915/http://www.mjpath.org.my/2007.2/02Nipah_Virus_lessons.pdf|archive-date=2019. augusztus 30.|url-status=live}}</ref> A vírust 1999-ben izolálták.<ref name=CDC2018>{{cite web |title = Nipah Virus (NiV) CDC |url = https://www.cdc.gov/vhf/nipah/index.html |website = www.cdc.gov |publisher = CDC |access-date = 2018-05-21|language=en-us|url-status = live |archive-url = https://web.archive.org/web/20171216043000/https://www.cdc.gov/vhf/nipah/index.html |archive-date = 2017-12-16}}</ref> A járvány miatt egymillió sertést kellett leölni. Szingapúrban 11 fertőződést és 1 halálesetet jelentettek, amik az érintett malajziai farmokból importált sertéseknek kitett munkások körében történtek. A Nipah név a helyre utal, ahol a vírus az emberekre átterjedt.

A járványt eleinte japán agyhártyagyulladásnak hitték, de a helyi háziorvosok észrevették, hogy a japán agyhártyagyulladás ellen beoltottak nem voltak védettek a járvány idején, s a felnőttek közt különösen magas volt az esetszám.<ref>{{cite web|url=http://www.vadscorner.com/veo.html |title=Dobbs and the viral encephalitis outbreak }}. Archived thread from the Malaysian [http://dobbs.com.my/ Doctors Only BBS] {{webarchive|url=https://web.archive.org/web/20060418000448/http://dobbs.com.my/ |date=2006-04-18}}</ref> Bár e megfigyeléseket már az első hónapban tudták, Malajzia egészségügyi minisztériuma nem vette figyelembe, s országos tájékoztatókampányt indított a japán agyhártyagyulladás és terjesztői, a ''Culex'' szúnyogok veszélyeiről.

A malajziai járvány tünetei az emberekben többnyire agyhártyagyulladás-szerűek voltak, míg a sertésekben többnyire légzésiek. A későbbi járványok légzési betegségeket okoztak embereknél, ami az emberek közti terjedés valószínűségét növelte, és ami a vírus még veszélyesebb változatainak létét jelezte.

A szeroprevalenciaadatokon és a vírusizoláción alapuló adatok szerint a Nipah vírus elsődleges hordozói a pteropid gyümölcsdenevérek, beleértve a ''Pteropus vampyrus'' ([[óriás repülőkutya]]) és a ''Pteropus hypomelanus'', amelyek mindketten megtalálhatók Malajziában.

A Nipah vírus repülőkutyákról sertésekre való átterjedésének oka feltehetően a sertésfarmok és a denevérek élőhelyei közti egyre növekvő átfedés volt. Egy farmnál a gyümölcsösök a sertésfarmhoz közel vannak, ami lehetővé teszi, hogy vizelet, ürülék és részben elfogyasztott gyümölcs kerüljön át a sertésekhez.<ref name=chua>{{cite journal |vauthors=Chua KB, Chua BH, Wang CW |title=Anthropogenic deforestation, El Niño and the emergence of Nipah virus in Malaysia |journal=The Malaysian Journal of Pathology |volume=24 |issue=1 |pages=15–21 |year=2002 |pmid=16329551}}</ref> További kutatások kimutatták, hogy a vírus 1996 óta terjedhetett anélkül, hogy észlelték volna.<ref name="field"/>

===További járványai===
Nipah vírus-járványokat észleltek Malajziában, Szingapúrban, Bangladesben és Indiában. A legmagasabb halálozási arány Indiában volt, ahol járványai általában télen történtek.<ref>{{cite journal|display-authors=6|vauthors=Chadha MS, Comer JA, Lowe L, Rota PA, Rollin PE, Bellini WJ, Ksiazek TG, Mishra A|date=February 2006|title=Nipah virus-associated encephalitis outbreak, Siliguri, India|journal=Emerging Infectious Diseases|volume=12|issue=2|pages=235–40|doi=10.3201/eid1202.051247|pmc=3373078|pmid=16494748}}</ref> A Nipah vírus először 1998-ban jelent meg Nyugat-Malajziában malacokban és malactartókban. 1999 közepére több mint 265 ember kapott agyhártyagyulladást, és 105-en bele is haltak Malajziában, 11 esetet jelentettek Szingapúrból agyhártyagyulladással vagy légzési betegséggel, valamint egy halálesetet.<ref>{{cite journal|vauthors=Eaton BT, Broder CC, Middleton D, Wang LF|s2cid=24764543|date=January 2006|title=Hendra and Nipah viruses: different and dangerous|journal=Nature Reviews. Microbiology|volume=4|issue=1|pages=23–35|doi=10.1038/nrmicro1323|pmc=7097447|pmid=16357858}}</ref> 2001-ben a bangladesi Meherpur körzetből és az indiai Sziliguriból a Nipah vírust.<ref name="chadha2">{{cite journal|display-authors=6|vauthors=Chadha MS, Comer JA, Lowe L, Rota PA, Rollin PE, Bellini WJ, Ksiazek TG, Mishra A|date=February 2006|title=Nipah virus-associated encephalitis outbreak, Siliguri, India|journal=Emerging Infectious Diseases|volume=12|issue=2|pages=235–40|doi=10.3201/eid1202.051247|pmc=3373078|pmid=16494748}}</ref><ref name="hsu2">{{cite journal|display-authors=6|vauthors=Hsu VP, Hossain MJ, Parashar UD, Ali MM, Ksiazek TG, Kuzmin I, Niezgoda M, Rupprecht C, Bresee J, Breiman RF|date=December 2004|title=Nipah virus encephalitis reemergence, Bangladesh|journal=Emerging Infectious Diseases|volume=10|issue=12|pages=2082–7|doi=10.3201/eid1012.040701|pmc=3323384|pmid=15663842}}</ref> A járvány 2003-ban, 2004-ben és 2005-ben ismét megjelent Naogaon, Manikgandzs, Rádzsbari, Fáridpur és Tangail körzetekben.<ref name="hsu2" /> Bangladesben 2018-ban újra kitört a Nipah vírus-járvány.<ref name="SEARO2018">{{cite web|title=Nipah virus outbreaks in the WHO South-East Asia Region|url=http://www.searo.who.int/entity/emerging_diseases/links/nipah_virus_outbreaks_sear/en/|url-status=dead|archive-url=https://web.archive.org/web/20180523034319/http://www.searo.who.int/entity/emerging_diseases/links/nipah_virus_outbreaks_sear/en/|archive-date=23 May 2018|access-date=23 May 2018|website=South-East Asia Regional Office|publisher=WHO}}</ref> A dél-indiai [[Kerala|Keralában]] 2018-ban szintén volt Nipah vírus-járvány, legalább 10 halálos áldozattal.<ref>{{cite web|url=https://www.tagesschau.de/ausland/nipah-virus-109.html |archive-date=2018-05-24|title=Nipah - die nächste Epidemie? − Stand: 23.05.2018|archiveurl=https://web.archive.org/web/20180524151613/https://www.tagesschau.de/ausland/nipah-virus-109.html}}</ref>

==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
==Fordítás==
*{{fordítás|en|Nipah virus}}
*{{fordítás|de|Nipah-Virus}}
{{Orvosi cikk figyelmeztetés}}
<!--
{{DEFAULTSORT:Nipahvirus}}
[[Kategória:Vírusok]]-->

A lap 2021. július 16., 12:00-kori változata

Nipah vírus
Rendszertani besorolás
Törzs: Negarnaviricota
Osztály: Monjiviricetes
Rend: Paramyxoviridae
Család: Mononegavirales
Nemzetség: Henipavirus
Faj: Nipah henipavirus
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Nipah vírus témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nipah vírus témájú kategóriát.

A Nipah vírus, tudományos nevén Nipah henipavírus egy denevérekben jelenlévő, az emberekben és egyéb állatokban is fertőzést okozni képes vírus. Számos járványt okozott Dél- és Délkelet-Ázsiában. A Nipah vírus a Henipavirus nemzetségbe tartozik, akárcsak a szintén megbetegedéseket okozó Hendra vírus.

Virológiája

Akárcsak a többi henipavírusé, a Nipah vírus genomja egyetlen, több mint 18000 bázisból álló negatív-szenz egyszálú RNS, ami sokkal hosszabb a többi paramixovírusénál.[1][2] A vírusrészecskék változó méretűek, és lehetnek szálasak vagy gömbölyűek, helikális nukleokapsziddal. Hat struktúrproteint állítanak elő a fertőzött sejtek: az N-et (nukleokapszid), a P-t (foszfoprotein), az M-et (mátrix), az F-et (fúziós), a G-t (glikoprotein) és az L-et (RNS-polimeráz). Mindemellett három nem szerkezetalkotó fehérjét is kódol a P nyitott leolvasási keret: a C-t, a V-t és a W-t.

Tropizmus

A B2-es és B3-as efrineket azonosították a Nipah vírus fő receptoraiként.[1][2][3] Az efrinek altípusainak szervezetbéli eloszlása összetett, a B3-as különösen nagymértékben van jelen egyes agyi területeken.[4]

Fejlődése

Valószínűleg 1947-ben jelent meg a vírus (95% valószínűséggel 1888-1988 közt).[5] A vírusnak két kládja van: az egyik 1995 (95% valószínűséggel 1985-2002 közt), a másik 1985 körül (95% valószínűséggel 1971-1996 közt) fejlődött ki. A mutációs rátát kb. 6,5·10−4 megváltozás/hely/évre becsülték (95% valószínűséggel 2,3·10−4-1,18·10−3), ami hasonló más RNS-vírusokkal.

Földrajzi elterjedése

A Nipah vírust kimutatták Kambodzsában a Lyle-repülőkutyában (Pteropus lylei),[6]. Mindemellett a P. lylei és a Hipposideros larvatus vizeletében és nyálában is kimutatták a vírus RNS-ét.[7] A vírust Malajziában kimutatták denevérek vizeletmintáiból és általuk részben elfogyasztott gyümölcsökből.[8] Antitesteket mutattak ki a henipavírusok ellen a madagaszkári (Pteropus rufus, Eidolon dupreanum)[9] és a ghánai (Eidolon helvum) gyümölcsdenevérekben is,[10] ami a vírusok széles földrajzi elterjedését jelzi. Nem fordult elő ember vagy más faj fertőződése Kambodzsában, Thaiföldön vagy Afrikában 2018 májusa óta.

Története

Felbukkanása

A Nipah vírus-fertőzés első eseteit 1998-ban azonosították, mikor egy malajziai sertésfarmokon kitört járványtól 265 ember fertőződött meg, és 105-en haltak meg.[11][12][13] A vírust 1999-ben izolálták.[14] A járvány miatt egymillió sertést kellett leölni. Szingapúrban 11 fertőződést és 1 halálesetet jelentettek, amik az érintett malajziai farmokból importált sertéseknek kitett munkások körében történtek. A Nipah név a helyre utal, ahol a vírus az emberekre átterjedt.

A járványt eleinte japán agyhártyagyulladásnak hitték, de a helyi háziorvosok észrevették, hogy a japán agyhártyagyulladás ellen beoltottak nem voltak védettek a járvány idején, s a felnőttek közt különösen magas volt az esetszám.[15] Bár e megfigyeléseket már az első hónapban tudták, Malajzia egészségügyi minisztériuma nem vette figyelembe, s országos tájékoztatókampányt indított a japán agyhártyagyulladás és terjesztői, a Culex szúnyogok veszélyeiről.

A malajziai járvány tünetei az emberekben többnyire agyhártyagyulladás-szerűek voltak, míg a sertésekben többnyire légzésiek. A későbbi járványok légzési betegségeket okoztak embereknél, ami az emberek közti terjedés valószínűségét növelte, és ami a vírus még veszélyesebb változatainak létét jelezte.

A szeroprevalenciaadatokon és a vírusizoláción alapuló adatok szerint a Nipah vírus elsődleges hordozói a pteropid gyümölcsdenevérek, beleértve a Pteropus vampyrus (óriás repülőkutya) és a Pteropus hypomelanus, amelyek mindketten megtalálhatók Malajziában.

A Nipah vírus repülőkutyákról sertésekre való átterjedésének oka feltehetően a sertésfarmok és a denevérek élőhelyei közti egyre növekvő átfedés volt. Egy farmnál a gyümölcsösök a sertésfarmhoz közel vannak, ami lehetővé teszi, hogy vizelet, ürülék és részben elfogyasztott gyümölcs kerüljön át a sertésekhez.[16] További kutatások kimutatták, hogy a vírus 1996 óta terjedhetett anélkül, hogy észlelték volna.[11]

További járványai

Nipah vírus-járványokat észleltek Malajziában, Szingapúrban, Bangladesben és Indiában. A legmagasabb halálozási arány Indiában volt, ahol járványai általában télen történtek.[17] A Nipah vírus először 1998-ban jelent meg Nyugat-Malajziában malacokban és malactartókban. 1999 közepére több mint 265 ember kapott agyhártyagyulladást, és 105-en bele is haltak Malajziában, 11 esetet jelentettek Szingapúrból agyhártyagyulladással vagy légzési betegséggel, valamint egy halálesetet.[18] 2001-ben a bangladesi Meherpur körzetből és az indiai Sziliguriból a Nipah vírust.[19][20] A járvány 2003-ban, 2004-ben és 2005-ben ismét megjelent Naogaon, Manikgandzs, Rádzsbari, Fáridpur és Tangail körzetekben.[20] Bangladesben 2018-ban újra kitört a Nipah vírus-járvány.[21] A dél-indiai Keralában 2018-ban szintén volt Nipah vírus-járvány, legalább 10 halálos áldozattal.[22]

Jegyzetek

  1. ↑ a b (2019) „Nipah virus infection: A review”. Epidemiology and Infection 147, E95. o. DOI:10.1017/S0950268819000086.  
  2. ↑ a b (2020) „Vaccines to emerging viruses: Nipah and Hendra”. Annual Review of Virology 7, 447–473. o. DOI:10.1146/annurev-virology-021920-113833.  
  3. ↑ Lee B, Ataman ZA (2011). „Modes of paramyxovirus fusion: a Henipavirus perspective”. Trends in Microbiology 19 (8), 389–399. o. DOI:10.1016/j.tim.2011.03.005. PMID 21511478.  
  4. ↑ (2012. május 1.) „Ephrin regulation of synapse formation, function and plasticity”. Molecular and Cellular Neurosciences 50 (1), 35–44. o. DOI:10.1016/j.mcn.2012.03.004. ISSN 1044-7431. PMID 22449939.  
  5. ↑ (2015) „Origin and evolution of Nipah virus”. J Med Virol 88 (3), 380–388. o. DOI:10.1002/jmv.24345. PMID 26252523.  
  6. ↑ (2005) „Nipah virus in Lyle's flying foxes, Cambodia”. Emerging Infectious Diseases 11 (7), 1042–7. o. DOI:10.3201/eid1107.041350. PMID 16022778.  
  7. ↑ (2005) „Bat Nipah virus, Thailand”. Emerging Infectious Diseases 11 (12), 1949–51. o. DOI:10.3201/eid1112.050613. PMID 16485487.  
  8. ↑ (2002) „Isolation of Nipah virus from Malaysian Island flying-foxes”. Microbes and Infection 4 (2), 145–51. o. DOI:10.1016/S1286-4579(01)01522-2. PMID 11880045.  
  9. ↑ (2007) „Henipavirus and Tioman virus antibodies in pteropodid bats, Madagascar”. Emerging Infectious Diseases 13 (1), 159–61. o. DOI:10.3201/eid1301.060791. PMID 17370536.  
  10. ↑ (2008) „Evidence of henipavirus infection in West African fruit bats”. PLOS ONE 3 (7), 2739. o. DOI:10.1371/journal.pone.0002739. PMID 18648649.  
  11. ↑ a b (2001) „The natural history of Hendra and Nipah viruses”. Microbes and Infection 3 (4), 307–14. o. DOI:10.1016/S1286-4579(01)01384-3. PMID 11334748.  
  12. ↑ (1999. április 30.) „Update: outbreak of Nipah virus—Malaysia and Singapore, 1999”. Morbidity and Mortality Weekly Report 48 (16), 335–7. o. PMID 10366143.  
  13. ↑ (2007) „Lessons from the Nipah virus outbreak in Malaysia”. The Malaysian Journal of Pathology 29.  
  14. ↑ Nipah Virus (NiV) CDC (amerikai angol nyelven). www.cdc.gov . CDC. [2017. december 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 21.)
  15. ↑ Dobbs and the viral encephalitis outbreak. Archived thread from the Malaysian Doctors Only BBS Archiválva 2006. április 18-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  16. ↑ (2002) „Anthropogenic deforestation, El Niño and the emergence of Nipah virus in Malaysia”. The Malaysian Journal of Pathology 24 (1), 15–21. o. PMID 16329551.  
  17. ↑ (2006. február 1.) „Nipah virus-associated encephalitis outbreak, Siliguri, India”. Emerging Infectious Diseases 12 (2), 235–40. o. DOI:10.3201/eid1202.051247. PMID 16494748.  
  18. ↑ (2006. január 1.) „Hendra and Nipah viruses: different and dangerous”. Nature Reviews. Microbiology 4 (1), 23–35. o. DOI:10.1038/nrmicro1323. PMID 16357858.  
  19. ↑ (2006. február 1.) „Nipah virus-associated encephalitis outbreak, Siliguri, India”. Emerging Infectious Diseases 12 (2), 235–40. o. DOI:10.3201/eid1202.051247. PMID 16494748.  
  20. ↑ a b (2004. december 1.) „Nipah virus encephalitis reemergence, Bangladesh”. Emerging Infectious Diseases 10 (12), 2082–7. o. DOI:10.3201/eid1012.040701. PMID 15663842.  
  21. ↑ Nipah virus outbreaks in the WHO South-East Asia Region. South-East Asia Regional Office . WHO. [2018. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 23.)
  22. ↑ Nipah - die nächste Epidemie? − Stand: 23.05.2018. [2018. május 24-i dátummal az eredetiből archiválva].

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Nipah virus című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Nipah-Virus című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
 Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést.
A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nipah_vírus&oldid=24037219”