Ugrás a tartalomhoz

Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bank

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank (Asian Infrastructure Investment Bank, AIIB) egy Kína által felállítani javasolt nemzetközi pénzügyi intézmény(wd). A bankot kínai kezdeményezésre azért hozták létre, hogy az ázsiai és a csendes-óceáni térség óriási méretű, mintegy évi ezermilliárd dollár nagyságrendű beruházási szükségletét versenyképes források nyújtásával és mobilizálásával enyhítsék. 2015. június 29-én az alapító 57 országából 50 aláírta a bank alapszabályát, majd ratifikálta azt, ezután 2015. december 25-én alakult meg, majd 2016. január 16-án kezdte meg működését az intézmény. A kezdeti célkitűzéseket már igen korán igazolta a bank, hiszen a működésének megkezdése utáni első évben az elfogadott projektek értéke meghaladta a 2 milliárd dollárt. A Dél-Koreában tartott 2017. évi közgyűlésen a bank tulajdonosai – köztük már Magyarország is – ennek dinamikus növelését tűzték ki célul.

Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank
(Asian Infrastructure Investment Bank, AIIB)

Alapítva2016. januárt 16. (tevékenységek megkezdése) 2015. december 25. (megalakulás)
Típusmultilateriális befektetési bank
SzékhelyPeking ( é. sz. 40° 00′ 25″, k. h. 116° 23′ 00″40.007000°N 116.383450°E)
VezetőJin Liqun

é. sz. 40° 00′ 25″, k. h. 116° 23′ 00″40.007000°N 116.383450°EKoordináták: é. sz. 40° 00′ 25″, k. h. 116° 23′ 00″40.007000°N 116.383450°E
Az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank
weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank
témájú médiaállományokat.

Története

[szerkesztés]

2015. június 29-én írta alá az alapító 57 ország közül 50 a bank alapszabályát, ezzel megteremtették a szervezet jogi kereteit. A működést még az év végén meg szerették volna kezdeni, azonban ez egy kisebb csúszással csak 2016. január 16-án történt meg. Hszi Csin-ping, a Kínai Népköztársaság elnöke történelmi lépésnek nevezte a bank létrejöttét. A bank 100 milliárd dolláros alaptőkéjének részvényeseinek helyei 75%-ban ázsiai országok számára voltak fenntartva az induláskor, hiszen főként ezeknek az országoknak az infrastruktúra-fejlesztése a bank létrejöttének a célja.

Akik kimaradtak a csatlakozásból az az USA és Japán, illetve Észak-Korea kérelmét elutasították. A Bankot egyesek már indulásakor fenyegetőnek találták az USA nemzetközi meghatározó szerepére nézve, Kína befolyása a tagországokban a bankon keresztül pedig még kérdéses. 2009-ben 8 trillió dollár értékre becsülték a szükséges fejlesztéseket az ázsiai régióban, Kína erre a becslésre hivatkozott a 100 milliárd dollár alaptőkéjű bank (amelyből, 50 milliárdot Kína szolgáltat) felállításakor, mondván, a Világbank 220 millió dolláros alapja és az ADB 160 milliárdja nem elég ezek finanszírozására. A bank létrejöttével nagyban hozzájárul ennek a hatalmas igénynek a kielégítéséhez, valamint ennek az óriási összegnek a 68%-a új kapacitások kialakítására fordítódna, amely 51%-ban elektromos áram előállítását, 29%-ban útépítést és 13%-ban telekommunikációs fejlesztéseket jelent. Az induláskor a bank részvényeseinek helye 75%-a ázsiai országok számára volt fenntartva, Kína pedig annak ellenére, hogy alapító és a székhely is itt helyezkedik el, nem tartott igényt a vétójogra. Mindemellett mivel Kína részesedése több, mint 30%, Indiáé pedig több mint 8% (amelyekkel ők a legnagyobb részvényesek) regionális viszonylatban e két ország hatalmi szerepét erősíti a bank.

Az indulás utáni évben még csak az alapító tagokkal folyt a munka, azonban csatlakozási kérelmek folyamatosan érkeztek, az AIIB főleg szövetségesi körének kiépítésével kezdte meg a működését. Társfinanszírozónak csatlakozott több hasonló intézet (World Bank, Asian Development Bank, EBRD) projektjeibe.  2016-ban összesen kilenc, csak infrastrukturális projektet tudhatott magáénak a bank Ázsiában, 1,7 milliárd dolláros értékben, melyek az Új Selyemutat támogatják. Az első működési évet az elemzők sikeresnek ítélték.

Funkciói

[szerkesztés]

Az AIIB elsősorban az ázsiai országok infrastrukturális hiányosságainak javítására és különbségeinek csökkentésére jött létre. Működésének első évében már 6 jelentős projektet támogatott, ami mellett hét további tervet készítettek elő ugyanebben az időben. Ezek a tervek az infrastruktúra különböző ágait fejlesztik, legyen szó energiáról, úthálózatról vagy városfejlesztésről.

2016. június 25-26 között az igazgatótanács első éves gyűlésén a bank elnöke, Jin Liquin ígéretet tett a transzparenciára és környezetvédelemre való törekvésre, amely meglepő kijelentés volt más kínai tulajdonban lévő fejlesztési bankokhoz képest. Az ülést Zhang Gaoli kínai miniszterelnök-helyettes nyitotta, aki az első félévet eredményesnek ítélte, emellett kiemelte, hogy az AIIB elsősorban a tagországokhoz tartozik, valamint, hogy egy új típusú kooperatív partnerség kiépítésére törekednek. Kiemelte a tagországok sokszínűségét, és felhívta a figyelmet az ázsiai partnerekhez való igazodásra, igényeik kielégítésére. Mindemellett igyekeznek minimális környezeti terheléssel működni és ezt az elvet a projektek során is előtérbe helyezik.

Az AIIB első projektjei nagyrészt a Világbank társfinanszírozásával jöttek létre és kivétel nélkül kapcsolódtak az Új Selyemút tervhez.

Projektek

[szerkesztés]
  • Tádzsikisztán: Dusanbe főváros és az üzbég határ közötti útszakasz fejlesztése (az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank társfinanszírozásában)
  • Központi Déli Közúti Folyosó Projekt, Kazahsztán (a Világbank társfinanszírozásában)
  • Pakisztán: Az M4 autópálya kiszélesítése a Shorkot-Khanewal szakaszon (az Ázsiai Fejlesztési Bank társfinanszírozásában)
  • Pakisztán: Tarbela 5 vízerőmű-bővítési projekt (a Világbank társfinanszírozásában)
  • Tamil Nadu, India: Energiaátviteli rendszert támogató projekt
  • Banglades: Az áramellátási rendszer fejlesztése és bővítése
  • Indonézia: Nyomornyegyed-felszámolási projekt (a Világbank társfinanszírozásában)
  • Mianmar: Myingyan Kombinált ciklusú erőmű

Az AIIB betöltött egy tátongó űrt az ázsiai térség fejlesztéseinek finanszírozásában lévő hiányosságokban. Bár a térség világviszonylatban gyorsan fejlődik, azon belül nagy eltérések vannak az infrastrukturális tőke tekintetében. Japánban nagyon magas, a GDP 179%-át teszi ki, valamint Kínában meghaladja a globális átlagot 79%-kal, azonban a délkeleti országokban csupán 30-50%. A világban jelen lévő finanszírozási hiány mintegy 30-50%-a a kelet-ázsiai, illetve csendes-óceáni régióban központosul, melynek nagy része (45-60%) az elektromos áram termelésére vonatkozik.

Fenntarthatóság

[szerkesztés]

Ahogy a térségben is egyre nagyobb hangsúlyt kap, és egyre jobban fejlődik, a bank számára is fontos a fenntarthatóság. A bank nem csak az infrastrukturális fejlesztések finanszírozását tűzte ki célul, hanem a zöld működést is. A bank így a szabályozást fenntartható pénzügyi intézményként kezdte meg.

A tagországok számára is fontos a fenntartható infrastruktúra-befektetések létrejötte. Az ázsiai tagországok főként a zöld energiatermelésre helyezik a hangsúlyt. 2015-ben Kínában jelentősen megnőtt a megújuló energiaforrások használata, erre vonatkozó céljait felül is múlta és ezt a mentalitást lehet érzékelni az Új Selyemút projektjeinél is. India és Indonézia is pályázott zöld beruházásokra, azonban ezen országok még jórészt fosszilis energiahordozókra támaszkodnak. A megújulókra való támaszkodásban többen új munkahelyeket és fejlődést látnak, azonban akadályozó tényező, hogy a költségeket jócskán növeli. Az AIIB erre kínálhat megoldást a megújuló energiaforrások piacának bővítésével és egyre olcsóbb biztosításával.

Szabályzatok és megvalósulás

[szerkesztés]

Az Articles of Agreement szerint a bank minden lépésének összhanban kell lennie annak működési és finanszírozási irányelveivel, valamint 2016-ban megjelent a bank Environmental and Social Framework szabályzata is, amely a fenntartható működésre vonatkozó követeléseket foglalja össze.

A környezeti és társadalmi fenntarthatóság szempontjait a bank döntési rendszerébe kell beépíteni, azonban első soron az ügyfél igényeinek kell eleget tenni és ő is a felelős az adott projekt során keletkező közvetlen környezeti hatásokért. Az AIIB szakmai segítséget és eszközöket ajánl, mivel a projektek sikerességénél figyelembe veszi a társadalmi és környezeti hatásokat is, valamint a 2015-ös párizsi klímacsúcs célkitűzéseit is szem előtt tartja.

Három fő tényezőt vesz figyelembe a projektek vizsgálata és csoportosítása során: a már említett környezeti és társadalmi értékelést és menedzsmentet, a kényszerű áttelepítést, valamint az őslakosok kérdéseit.

A projektek hatásait is több szempontból vizsgálják és az elhelyezkedés, környezet, illetve a munkálatok minősége és mérete szerint A, B, és C osztályokba kategorizálják. A kategóriák a keletkező károk mértéke szerint alakulnak, az A a legkisebb kárral járó hatások csoportja. Mindezek mellett az FI kategóriába tartoznak azok a projektek, amelyek során a bank pénzügyi közvetítőn keresztül szerepel és a közvetítő is a keretrendszer szerinti besorolást alkalmazza.

Ezek a különböző szempontok szerinti kategóriákba való csoportosítások azt kívánják szolgálni, hogy az esetleges problémákat, felmerülő akadályokat és nehézségeket minél gyorsabban és hatékonyabb módon tudja kiküszöbölni a bank. Könnyebb ugyanis így a rálátás az illegális tevékenységekre és anyagokra, vagy akár az olyan nyersanyagok kiaknázására, amelyek erősen megterhelik a környezetet.

Az érzékeny őslakosok érdekében pedig a Free, Prior and Informed Consultation (FPICon) módszerét alkalmazzák, amelyek a lakosok egy részének esetleges ellenállása esetében is megvalósítja a tárgyalásokat.

Ezek az intézkedések a környezet és társadalom védelme mellett egy ideig fenntarthatónak látszanak, azonban az infrastrukturális portfólió kiterjesztése során még merülhetnek fel akadályok, azonban ezen szabályzatok finomítása a mai napig tart.

Egy példa a fenntartható működésre

[szerkesztés]

A fenntarthatóság a bangladesi Distribution System Upgrade and Expansion Project során is megfigyelhető. Terv szerint ez 2,5 millió vidéki területeken élő ember ember számára terjeszti ki az elektromos áramszolgáltatást. A projekt B besorolású lett a bank környezeti szabályzata alapján történő besorolás során, viszont a pályázattól elvárták, hogy előzetes kárfelmérést készítsen, ami alapján a bank jelölte ki azt az eszközt, amely a legkevesebb környezeti terheléssel és kockázattal jár. Nem mutattak ki jelentősebb károkat a felmérés során. A környezet védelme mellett a társadalmi megfelelésre is hangsúlyt fektet a projekt, ugyanis 2021-ig mindenkit megfelelő elektromos áram szolgáltatáshoz kívánnak juttatni.

Kritikák

[szerkesztés]

A bank létrejöttekor több kritika és aggodalom is felütötte a fejét, pl., hogy Kína saját nemzetközi intézményeivel veszélyezteti a már meglévő világméretű szervezetek működését. Ebbe beletartozik a Marshall segélyhez hasonlított Új Selyemút projekt is, mely kifejezetten a belső-kínai fejlesztéseket támogatja. Az USA beli kritikusok egyenesen nyílt támadásnak vélték a bank létrehozását maguk és szövetségeseik ellen. Attól is tartottak, hogy az AIIB nem fog figyelni a már meglévő társadalmi és környezeti szabványokra. Megfogalmazódtak olyan aggályok is, amelyek szerint Kína csak a befolyását akarja növeszteni globális szinten, azonban az országnak nincs vétójoga és a csatlakozó országokkal folyamatosan csökken a részesedése is, így a működés kiegyensúlyozott lehet. Mások úgy gondolták a második világháború óta fennálló rendszert kívánják ledönteni. Mindemellett olyanok is felmerültek, hogy nem lesz egy állandó bizottság, amely felülvizsgálja a kérelmek jelentős részét, vagy hogy az AIIB nem lesz annyira kockázatkerülő, mint a Világbank. Az AIIB-t egyes források a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank és az Ázsiai Fejlesztési Bank versenytársának tekintik, melyeket úgy tekintenek, mint az Amerikai Egyesült Államok és más fejlett országok által dominált szervezeteket. A kezdetekkor sokak számára nem volt egyértelmű a bank jelentősége sem, illetve nem volt tiszta a működési rezsim. Ez a sok bizalmatlanság történelmi eredetű lehet, azonban Kína úgy fogalmazott, az ő érdeke is az, hogy a jelenlegi rendszerek fennmaradjanak és fejlődjenek.

A bank létrejöttéről szóló kritikákat már az elején cáfolták, a bank elnöke ugyanis kihangsúlyozta az intézmény politikai függetlenségét a működés és a projektek során, valamint hogy az AIIB kiegészíti és nem pedig kitúrja a többi nagy intézményt. Ezek a kritikák nem is igazolódtak a későbbiekben.

A fenntarthatósággal kapcsolatos aggodalmak is alaptalannak látszanak, a fentebb említett cselekvések tükrében. Ezen a területen a túl gyors és az érintettek korlátozott bevonásával történő szabályzatiktatásokat kritizálták csak.

Magyarország tagsága

[szerkesztés]

A tagság feltételeiről szóló tárgyalások gyors és magyar szempontból kedvező lezárását követően az Országgyűlés 2017 május 13-án fogadta el a taggá váláshoz szükséges nemzetközi megállapodást 12 másik országgal együtt (Belgium, Kanada, Etiópia, Írország, Peru, Szudán, Venezuela, Hong Kong, Fiji, Afganisztán, Örményország, Timor Leste). A csatlakozási okmányokat Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, az AIIB Magyarországot képviselő kormányzójaként adta át Jin Liqun, a pekingi székhelyű bank elnöke számára 2017 júniusában, az AIIB dél-koreai éves közgyűlésén. A csatlakozási okmányok átadásával és az első tőkerészlet átutalásával Magyarország másodikként csatlakozott az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bankhoz (AIIB) Közép-Kelet-Európából. Hazánk gazdasági súlyának megfelelő tulajdonosi részesedést ért el az intézményben – amely nagyobb például Portugália részarányánál -, így az Egyesült Királyság által vezetett országcsoport tagjaként Magyarország az igazgatóságban hatékonyan vehet részt a bank stratégiájának, célkitűzéseinek alakításában is. A cél a tagsággal az, hogy Magyarország nemzetközi pénzügyi és külgazdasági kapcsolatrendszere a világ dinamikusan fejlődő régiójában nő majd tovább, amely kedvező hatást gyakorolhat a gazdasági növekedésre és a vállalati versenyképesség javítására egyaránt.

Tagországok és részesedéseik[1]

[szerkesztés]

félkövérrel kiemelve az alapító országok láthatóak

Tagállam Belépés dátuma Részesedés a pénzügyi alapból Szavazati súly
Afganisztán 2017. október 13 0,0898% (86,6 millió USD) 0,2332% (2,616 szavazat)
Ausztrália 2015. december 25 3,8289% (3,691,2 millió USD) 3,5162% (39,435 szavazat)
Azerbajdzsán 2016. június 24 0,2636% (251,4 millió USD) 0,4515% (4,064 szavazat)
Bahrein 2018. augusztus 24 0,1075% (103,6 millió USD) 0,2638% (9,128 szavazat)
Bangladesh 2016. március 22 0,6851% (660,5 millió USD) 0,8139% (9,128 szavazat)
Brunei Szultanátus 2015. december 25 0,0544% (52,4 millió USD) 0,2717% (3,047 szavazat)
Ciprus 2018. június 25 0,0207% (20,0 millió USD) 0,1893% (2,123 szavazat)
Egyesült Arab Emírségek 2016. január 15 1,2299% (1,185,7 millió USD) 1,2822% (14.380 szavazat)
Fiji 2017. december 11 0,0130% (12,5 millió USD) 0,1826% (2,048 szavazat)
Fülöp-szigetek 2016. december 28 1,0156% (979,1 millió USD) 1,0980% (12,314 szavazat)
Grúzia 2015. december 25 0,0559% (53,9 millió USD) 0,2730% (3,062 szavazat)
Hog Kong (Kína) 2017. június 07 0,7936% (765,1 millió USD) 0,8537% (9,574 szavazat)
India 2016. január 11 8,6794% (8,367,3 millió USD) 7,6855% (86,196 szavazat)
Indonézia 2016. január 14 3,4861% (3,360,7 millió USD) 3,2215% (36,130 szavazat)
Irán 2017. január 16 1,6398% (1,580,8 millió USD) 1,3526% (16,169 szavazat)
Izrael 2016. január 15 0,7779% (749,9 millió USD) 0,8936% (10,022 szavazat)
Jordánia 2015. december 25 0,1236% (119,2 millió USD) 0,3312% (3,715 szavazat)
Kambodzsa 2016. május 17 0,0646% (62,3 millió USD) 0,2805% (3,146 szavazat)
Katar 2016. június 24 0,6269% (604,4 millió USD) 0,7639% (8,567 szavazat)
Kazahsztán 2016. április 18 0,7565% (729,3 millió USD) 0,7452% (8,357 szavazat)
Kelet-Timor 2017. november 22 0,0166% (16,0 millió USD) 0,1857% (2.083 szavazat)
Kína 2015. december 25 30,8913% (29,780,4 millió USD) 26,7782% (300,327 szavazat)
Kirgizisztán 2016. április 11 0,0278% (26,8 millió USD) 0,2489% (2,791 szavazat)
Korea 2015. december 25 3,8782% (3,738,7 millió USD) 3,5585% (39,910 szavazat)
Laosz 2016. január 15 0,0446% (43,0 millió USD) 0,2633% (2,953 szavazat)
Malajzia 2017. március 27 0,1136% (109,5 millió USD) 0,3226% (3,618 szavazat)
Maldív-szigetek 2016. január 4 0,0075% (7,2 millió USD) 0,2314% (2,595 szavazat)
Mianmar 2015. december 25 0,2744% (264,5 millió USD) 0,4608% (5,168 szavazat)
Mongólia 2015. december 25 0,0426% (41,1 millió USD) 0,2616% (0,934 szavazat)
Nepál 2016. január 13 0,0839% (80,9 millió USD) 0,2827% (3,170 szavazat)
Omán 2016. június 21 0,2689% (259,2 millió USD) 0,4561% (5,115 szavazat)
Oroszország 2015. december 28 6,7800% (6,536,2 millió USD) 6,0529% (67,885 szavazat)
Pakisztán 2015. december 25 1,0727% (1,034,1 millió USD) 0,9626% (10,796 szavazat)
Srí Lanka 2016. június 22 0,2790% (269,0 millió USD) 0,4648% (5,213 szavazat)
Szamoa 2018. április 3 0,0022% (2,1 millió USD) 0,1733% (1,944 szavazat)
Szaúd-Arábia 2016. február 19 2,6395% (2,544,6 millió USD) 2,4938% (27,969 szavazat)
Szingapúr 2015. december 25 0,2593% (250,0 millió USD) 0,4479% (5,023 szavazat)
Tádzsikisztán 2016. január 16 0,0321% (30,9 millió USD) 0,2470% (2,770 szavazat)
Thaiföld 2016. június 20 1,4808% (1,427,5 millió USD) 1,4978% (16.798 szavazat)
Törökország 2016. január 15 2,7073% (2,609,9 millió USD) 2,5520% (28.622 szavazat)
Új-Zéland 2015. december 25 0,4787% (461,5 millió USD) 0,6364% (7,138 szavazat)
Üzbegisztán 2016. november 30 0,2280% (219,8 millió USD) 0,4209% (4.721 szavazat)
Vanuatu 2018. március 06 0,0005% (0,5 millió USD) 0,1719% (1.928 szavazat)
Vietnám 2016. április 11 0,6880% (663,3 millió USD) 0,6981% (7.829 szavazat)
Térségi tagállamok összesen 76,6104% (73,855,3 millió USD) 74,5722% (836.353 szavazat)
Ausztria 2015. december 25 0,5195% (500,8 millió USD) 0,6715% (7.531 szavazat)
Dánia 2016. január 15 0,3833% (369,5 millió USD) 0,5544% (6.218 szavazat)
Egyesült Királyság 2015. december 25 3,1687% (3,054,7 millió USD) 2,9486% (33.070 szavazat)
Egyiptom 2016. augusztus 04 0,6748% (650,5 millió USD) 0,8050% (9.028 szavazat)
Etiópia 2017. május 13 0,0475% (45,8 millió USD) 0,2123% (2.381 szavazat)
Fehéroroszország 2019. január 17 0,0665% (64,1 millió USD) 0,2286% (2.564 szavazat)
Finnország 2016. január 07 0,3219% (310,3 millió USD) 0,5016% (5.626 szavazat)
Franciaország 2016. június 16 3,5015% (3,375,6 millió USD) 3,2348% (36.279 szavazat)
Hollandia 2015. december 25 1,0698% (1,031,3 millió USD) 1,1445% (12.836 szavazat)
Írország 2017. október 23 0,1362% (131,3 millió USD) 0,2885% (3.236 szavazat)
Izland 2016. március 4 0,0183% (17,6 millió USD) 0,2407% (2.699 szavazat)
Kanada 2018. március 19 1,0325% (995,4 millió USD) 1,0590% (11.877 szavazat)
Lengyelország 2016. június 15 0,8628% (831,8 millió USD) 0,9666% (10.841 szavazat)
Luxemburg 2015. december 25 0,0723% (69,7 millió USD) 0,2871% (3.220 szavazat)
Madagaszkár 2018. június 25 0,0052% (5,0 millió USD) 0,1759% (1.973 szavazat)
Magyarország 2017. június 16 0,1037% (100,0 millió USD) 0,2606% (2.923 szavazat)
Málta 2016. január 07 0,0141% (13,6 millió USD) 0,2371% (2.659 szavazat)
Németország 2015. december 25 4,6515% (4,484,2 millió USD) 4,2232% (47.365 szavazat)
Norvégia 2015. december 25 0,5711% (550,6 millió USD) 0,6177% (6.928 szavazat)
Olaszország 2016. július 13 2,6677% (2,571,8 millió USD) 2,5181% (28.241 szavazat)
Portugália 2018. február 08 0,0674% (65,0 millió USD) 0,2829% (3.173 szavazat)
Románia 2018. december 28 0,1587% (153,0 millió USD) 0,3079% (3.453 szavazat)
Spanyolország 2017. december 15 1,8272% (1,761,5 millió USD) 1,7956% (20.138 szavazat)
Svájc 2016. április 25 0,7328% (706,4 millió USD) 0,8548% (9.587 szavazat)
Svédország 2016. június 23 0,6535% (630,0 millió USD) 0,7867% (8.823 szavazat)
Szudán 2018. szeptember 13 0,0612% (59,0 millió USD) 0,2241% (2.513 szavazat)
Nem térségi államok összesen: 23,3896% (22.548,5 millió USD) 25,4278% (285.182 szavazat)
Összesen 100,0000% (96.403,8 millió USD) 100,0000% (1.121,535 szavazat)

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Asian Infrastructure Investment Bank című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

2017. évi LI. törvény az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank (AIIB) létrehozásáról és működéséről szóló, Pekingben, 2015. június 29-én kelt Alapokmány és az AIIB Kormányzótanácsának a tagfelvétel feltételeit rögzítő határozata kihirdetéséről1 1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank (a továbbiakban: AIIB) létrehozásáról és működéséről szóló, Pekingben, 2015. június 29-én kelt Alapokmány (a továbbiakban: Alapokmány) kötelező hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyűlés az Alapokmányt e törvénnyel kihirdeti. 7. § Az Országgyűlés az Alapokmány 33. cikke által megkívánt letéteményes feladatainak ellátására a Magyar Nemzeti Bankot jelöli ki. 8. § A Kormányzótanácsi határozatban foglaltak szerint Magyarországra jutó részvényjegyzésből eredő, a 2017-2021. években egyenlő részletekben esedékes tőkebefizetést a központi költségvetés terhére kell teljesíteni. 9. § Az e törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért felelős miniszter gondoskodik.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Members of the Bank - AIIB (angol nyelven). www.aiib.org. (Hozzáférés: 2019. április 29.)