Ásszija Dzsebár
| Ásszija Dzsebár | |
 | |
| Született |
1936. augusztus 4. Sersel |
| Elhunyt | 2015. február 6. (78 évesen) Párizs |
| Álneve | Assia Djebar |
| Állampolgársága | |
| Házastársa | Malek Alloula |
| Foglalkozása | író, fordító, filmkészítő |
| Tisztsége | seat 5 of the Académie française (2005. június 16. – 2015. február 6.) |
| Iskolái |
|
| Kitüntetései |
|
 | |
| Ásszija Dzsebár aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ásszija Dzsebár témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ásszija Dzsebár (arabul: آسية جبار, francia írásmóddal Assia Djebar) (születési neve: Fatima-Zohra Imalayène) (Sersel, 1936. augusztus 4. – Párizs, 2015. február 6.[6]) algériai írónő, műfordító és filmkészítő. Legtöbb műve az algériai nőkre nehezedő terhekről szól. A feminista nézeteiről is híres Dzsebárt tartják Észak-Afrika egyik legjelentősebb írójának, akit a Francia Akadémia is felvett tagjai sorába 2005. június 16-án, az első olyan Maghrebből származó író, aki megkapta ezt a kitüntető címet.
Élete
[szerkesztés]Dzsebár egy Algír melletti kis, tengerparti városban született, Serselben. Abba az általános iskolába járt, ahol édesapja francia nyelvet oktatott. 1955-ben ő volt az első algériai nő, akit felvettek az École normale supérieure de jeunes filles női egyetemre Sèvres-ben, miután sikeresen elvégezte a párizsi Fénelon gimnáziumban a CPGE irodalom szakát. 1957-ben adták ki első regényét „Szomjúság” (La Soif) címmel. Apja miatti félelmében írói álnevet használt az írónő. Az ezt követő évben újabb regényt adott ki, mely a „Türelmetlenek” címet viselte. Még ebben az évben hozzá ment Ahmed Uld-Rúiszhoz, azonban házasságuk válással végződött.
1962-ben jelent meg az „Új világ gyermekei” (Les Enfants du Nouveau Monde), majd 1967-ben a „Naiv pacsirták” (Les Alouettes Naïves) című műve. 1980-ban újra férjhez ment, ezúttal Malek Allula algériai költőhöz, akivel Párizsban élt.
1996 után számos nemzetközi elismerésben részesült, többek között megkapta a neves amerikai irodalmi Neustadt-díjat, majd a Yourcenar-díjat.
Tanított frankofón irodalmat New Yorkban. Több alkalommal jelölést kapott az irodalmi Nobel-díjra. 2006-ban abban a megtiszteltetésben részesült, hogy a Francia Akadémia felvette tagjai közé.
Művei
[szerkesztés]- Szomjúság (La Soif), 1957
- Türelmetlenek (Les impatients), 1958
- Új világ gyermekei (Les Enfants du Nouveau Monde), 1962
- Naiv pacsirták (Les Alouettes naïves), 1967
- Vers egy boldog Algériáért (Poème pour une algérie heureuse), 1969
- A hajnal vörös (Rouge l'aube)
- Szerelem, fantázia (L'Amour, la fallosaurus), 1985
- Szultánárnyék (Ombre sultane) 1987
- Messze Medinától (Loin de Médine), 1991
- Tágas a börtön (Vaste est la prison), 1995
- Algéria fehérsége (Le blanc de l'Algérie), 1996
- Algériai nők otthonukban (Femmes d'Alger dans leur appartement), 2002
- Sír nélküli nő (La femme sans sépulture), 2002
- A francia nyelv eltűnése (La disparition de la langue française), 2003
- Nulle part dans la maison de mon père, 2007
Filmek
[szerkesztés]- A Chenoua-hegy asszonyainak tivornyája (La Nouba des femmes du Mont Chenoua), 1977
- Zerda, avagy a feledés énekei (La Zerda ou les chants de l'oubli), 1979
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Fichier des personnes décédées. (Hozzáférés: 2023. március 26.)
- ↑ https://www.lavoixdunord.fr/1046096/article/2021-07-17/la-question-pas-si-bete-qui-est-assia-djebar-qui-donne-son-nom-un-centre-social
- ↑ http://geschichte.univie.ac.at/en/persons/assia-djebar-fatima-zohra-imalayene-dr
- ↑ https://www.neustadtprize.org/1996-neustadt-prize-laureate-assia-djebar/, 2022. július 5.
- ↑ https://www.friedenspreis-des-deutschen-buchhandels.de/alle-preistraeger-seit-1950/2000-2009/assia-djebar
- ↑ Meghalt Assia Djebar algériai szerző. www.ma.hu (2015. február 7.) (Hozzáférés: 2015. február 7.)
