Ádám László (földrajztudós)

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a földrajztudósról szól. Hasonló címmel lásd még: Ádám László (egyértelműsítő lap).
Ádám László
Született1927. június 27.[1]
Székelykeresztúr
Elhunyt

Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (–1951)
KitüntetéseiAkadémiai Díj (1991)
Sablon • Wikidata • Segítség

Ádám László (Székelykeresztúr, 1927. június 27.[3] – Budapest, 1994. január 15.[3]) magyar földrajztudós, geomorfológus, a földrajztudományok doktora (1989), tudományos tanácsadó, a Magyar Földrajzi Társaság tiszteleti tagja, Akadémiai Díjas (1991).

Életpályája[szerkesztés]

Székelykeresztúron született unitárius vallású kistisztviselő családban. Unokatestvére volt Ádám Dénes, hamorodkeményfalvi unitárius lelkész, Székelyudvarhelyen, a mai Tamási Áron Gimnázium jogelődjében (Baróti Szabó Dávid Gimnázium) végezte középiskolai tanulmányait 1942-től. 1947-ben érettségizett Brassóban.[3] 1947-ban felvételt nyert a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem (1950 után ELTE) földrajz–történelem szakára, ahol földrajz–történelem szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett. 1951 és 1958 között az ELTE Élet- és Földtudományi Kar, illetve az ELTE TTK Földrajzi, ill. Természetföldrajzi Tanszék oktatójaként dolgozott, és 1957-ben egyetemi doktori címet szerzett.[3] 1958-től 1988-ig az MTA Földrajzi Kutató Csoport, majd Kutatóintézet tudományos munkatársaként, majd tudományos főmunkatársaként dolgozott. 1965-ben a földrajztudományok kandidátusa, 1989-től doktora.[3] 1972-ben az ELTE előterjesztésére címzetes egyetemi docens címet kapott.[3] 1975 és 1980 között az MTA Földrajzi Tudományos Bizottságának titkára volt. Úttörő szerepet vállalt a komplex természetföldrajzi tájértékelés elvi-módszertani alapjainak kimunkálásában, az ország területének több mint 10%-áról adott tájértékelést (Mezőföld, Móri árok, Szekszárdi-dombvidék, Velencei-hegység, Sopron-Vasi-síkság). A korszerű tájkutatási és tájértékelési irányzatok egyik első magyarországi képviselője, elsőként végezte el a Mezőföld komplex természetföldrajzi tájértékelését. A magyarországi (mérnök)geomorfológiai térképezés egyik elindítója.

Családja

1957-ben feleségül vette Reinhardt Margitot. Házasságukból egy fiúgyermek született, Dr. Ádám Attila (1958-)

Főbb művei[szerkesztés]

  • A paksi löszfeltárás (Marosi Sándorral és Szilárd Jenővel, Földrajzi Közlemények, 1954)
  • Észak-Mezőföld geomorfológiája (Földrajzi Értesítő, 1955)
  • A Velencei-tó és a Zámolyi medence kialakulása (Földrajzi Közlemények, 79(4):307–329, 329–332, 1955)
  • A Mezőföld természeti földrajza (szerk. Marosi Sándorral, Szilárd Jenővel, Budapest, 1959)
  • A Móri árok északi előterének morfológiája. (Földrajzi Értesítő, 1959)
  • Románia természeti földrajza (Földrajzi Közlemények, 83(2):151–172, 1959)
  • A Tolnai hegyhát kialakulása (Földrajzi Értesítő, 1960)
  • A Rábán túli kavicstakaró (Földrajzi Értesítő, 1962)
  • A Szekszárdi dombvidék kialakulása és morfológiája (Földrajzi tanulmányok 2., Budapest, 1964)
  • A Szekszárdi dombvidék talajtakarójának pusztulása (Földrajzi Értesítő, 1967)
  • Morfológiai kutatások szerepe a települések vízellátásában (Földrajzi Közlemények, 93(2):139–146, 1969)
  • A magyarországi dombságok negyedkori felszínfejlődésének főbb vonásai (Marosi Sándorral és Szilárd Jenővel, Földrajzi Közlemények, 1969)
  • A Tolnai-dombság kialakulása és felszínalaktana (Földrajzi tanulmányok, 10., Budapest, 1969)
  • Nyugat-Dunántúl hasznosítható nyersanyagai (Vasi Szemle, 1971)
  • A Kisalföld és a nyugat-magyarországi peremvidék (szerk. Marosi Sándorral, Magyarország tájföldrajza, 3. Budapest, 1975)
  • Románia (Panoráma útikönyvek) (Ádám László, Belia György, Csatári Dániel, Budapest, 1975)
  • Agrárgazdasági szempontú komplex természetföldrajzi tájértékelés (Földrajzi Közlemények, 1975)
  • Komplex természetföldrajzi térképezés a mezőgazdaság szolgálatában (Földrajzi Értesítő, 1976)
  • A Tolnai-dombság tájföldrajza (Földrajzi Értesítő, 1978)
  • Dunaújváros földrajza (Szerk. Boros Ferenccel, földrajzi monográfiák. 10., Budapest, 1979)
  • A Dunántúli-dombság. Dél-Dunántúl. (szerk. Marosi Sándorral, Szilárd Jenővel, Magyarország tájföldrajza, 4., Budapest, 1981)
  • A Tolnai-dombság genetikai talajtípusai és talajlepusztulása (Földrajzi Értesítő, 1982)
  • Mérnök geomorfológiai térképezés (szerk. Pécsi Mártonnal, Budapest, MTA FKI, 1985)
  • Sopron környékének kialakulása és felszínalaktana. (Földrajzi Értesítő, 1985)
  • A Dunántúli-középhegység (szerk. Marosi Sándorral, Szilárd Jenővel, Magyarország tájföldrajza, 5. Budapest, 1987)
  • Tájkutatás–tájértékelés–térképezés (Doktori értekezés, MTA, Budapest, 1988)
  • Magyarország kistájainak katasztere I.-II. (társszerzőkkel, Budapest, MTA FKI, 1990)
  • A Déli-Kárpátok tájföldrajza (Földrajzi Közlemények, 114(3-4):165–173, 1990)
  • A Velencei-hegység fejlődéstörténete és felszínalaktana (Földrajzi Értesítő, 1993)
  • Magyar nagylexikon I.-XiX. Akadémiai kiadó,1993-2004. (Erdély természeti földrajza)

Díjai, elismerései[szerkesztés]

  • Szocialista Földrajzért (1976)
  • Munka Érdemrend (ezüst, 1980)
  • Akadémiai Díj (1991)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ László Ádám, https://catalogue.bnf.fr/ark:/12148/cb11453424v
  2. ↑ Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2024. február 19.)
  3. ↑ a b c d e f Marosi Sándor (1994): Búcsúbeszéd dr. Ádám László sírjánál Földrajzi Értesítő, XLIII(1-2):189–191. (Hozzáférés: 2021. február 22.)

Források[szerkesztés]

  • Révai új lexikona I. (A–Baj). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996. ISBN 963-901-595-4  
  • Dr. Marosi Sándor: Búcsú Dr. Ádám Lászlótól (1927-1994). Földrajzi Közlemények CXVII. (XLII.) , 1994. (1.), 71-76. http://real-j.mtak.hu/10115/1/FoldrajziKozlemenyek_1994.pdf
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ádám_László_(földrajztudós)&oldid=25800303”