Hirsch Zoltán
Hirsch Zoltán | |
Hirsch Zoltán – Fips; Zoli bohóc | |
Született | 1885. február 6.[1] Dombóvár |
Elhunyt | 1944 (58-59 évesen)[1] auschwitzi koncentrációs tábor |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | bohóc |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Hirsch Zoltán, Zoli bohóc (Dombóvár, 1885. február 6. – Auschwitzi koncentrációs tábor, 1944?) magyar artista.
Élete
[szerkesztés]Szegény, nagycsaládos zsidó kereskedő harmadik gyermekének született. Háromesztendős koráig egy speciális klinikán kezelték angolkór és az apró termete miatt; mindhiába. Később családjával Pécsre költözött. „Sokat bánkódtam kis termetem miatt, és sok keserűség volt a szívemben. De Pécsett játszott a híres Schmidt cirkusz.”
Törpe volt, a magyar cirkuszművészet egyik sztárja. Sok éven át a leghíresebb társulatokkal (Max Schumann cirkusz, Hat Senez, Tscholi csoport) járta a világot, és a legjobbnak számító helyeken lépett fel (londoni Olympia, Hippodrom, Queen's Theatre, Moulin Rouge, a szentpétervári Villa Rodeo).
„ | London nagy város, de az én méreteimhez képest nem kunszt nagy városnak lenni. Nem mehettem úgy az utcán, hogy minden lépésnél ne kelljen felnéznem... Különben ez a tragédiám. Én mindenkire mindig csak felnézek. | ” |
– Kis ember nagy élete |
Némafilmekben is szerepelt.
A zsidótörvények következtében 1942-től már nem léphetett fel sehol. Ekkor jelentette meg a Kis ember nagy élete c. memoárját saját kiadásában. Ebben kalandos életét, utazásait, fellépéseit eleveníti fel. Legnagyobb sikerének azt tartotta, amikor egy munkáslakásban haldokló kisgyereknek egy egész éjszaka komédiázott.
Tiltott könyvárusítás és a sárga csillag szabálytalan mérete miatt internálták. Mikor a szemére hányták, hogy miért viselt olyan icipici csillagot, azt felelte:
– Azt hittem, kérem, törpének kisebb csillag is elég.[2]
Mind a mai napig megemlékeznek róla a cirkusz világán kívül is.
Művei
[szerkesztés]Könyv
[szerkesztés]- Zoli: Kis ember nagy élete. Önéletrajz; szerzői, Bp., 1942
Filmjei[3]
[szerkesztés]- Ágyú és harang – 1915
- Jobbra én, balra te – 1918
- Mackó úr kalandjai – 1921
- Ludas Matyi – 1922
- Komédiás szívek – 1922
- A Két és fél jómadár – 1923
- Borcsa Amerikában – 1938
Emlékezete
[szerkesztés]- Kerámiaportré a Dombóvári Pantheonban – Ivanich üzletház árkádjának falán Dombóváron – 2012[4]
- Gárdos Péter kisjátékfilmet készített az emlékére (Kis ember nagy élete, 1983).
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- A magyar kis-nagy ember; életrajz
- Dr. Pap Norbert (szerk.): Városunk Dombóvár a kezdetektől napjainkig
- Takács Istvánné: Arcok Dombóvárról
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC17155/17315.htm, Zoli bohóc, Hirsch Zoltán, 2017. október 9.
- ↑ (1944. június 2.) „Toloncházba került „Zoli bohóc"”. Pesti Hírlap 66 (123), 6. o.
- ↑ Hircsh Zoltán IMDb oldala
- ↑ A szövegdobozban található kép.
További információk
[szerkesztés]- Akiknek ezeréves múltunkat köszönhetjük. Magyarország neves halottainak névjegyzéke és temetkezési helyei. Összeáll. Csontos László amatőr temetőkutató. Bp., Római Kiadó és Nyomdaipari Bt., 2001.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
- Zoli bohóc nagy élete
- Kis-nagy ember
- Zsidó és törpe volt, mégis a legnagyobb magyar bohóc
- Zoli bohóc - DomboPedia
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János