Znám-probléma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Znám István szlovákiai magyar matematikus által 1972-ben megfogalmazott számelméleti probléma.

A feladat megfogalmazása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Meghatározandók azok a k≥2 pozitív, 1-nél nagyobb egész számból álló halmazok, amelyekre igaz, hogy mindegyik eleme valódi osztója a többi szám szorzata eggyel növelt értékének. Azaz, adott k számra keressük az

\{n_1, \ldots, n_k\}   (minden n_i>1)

halmazokat, amelyekre minden n_i valódi osztója a

\Bigl(\prod_{j \ne i} n_j\Bigr) + 1

számnak.

Példa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A \{ 2, 3, 11, 23, 31\} halmaz teljesíti a fenti feltételeket, mert

3·11·23·31+1=23530   és   23530=2·11765

2·11·23·31+1=15687   és   15687=3·5229

2·3·23·31+1=4279   és   4279=11·389

2·3·11·31+1=2047   és   2047=23·89

2·3·11·23+1=1519   és   1519=31·49

Megoldása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ha 2 ≤ k ≤ 4, akkor nem létezik ilyen halmaz (Jának, Skula 1978), ha viszont k ≥ 5, akkor mindig létezik megoldás (Sun Qi 1983). Csak a 2 ≤ k ≤ 8 értékekre ismert minden megoldás.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]