Zichy Nándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zichy Nándor
Zichy Nándor.jpg
Született 1829. november 26.
Pozsony
Elhunyt 1911. december 26. (82 évesen)
Adony
Állampolgársága magyar
Gyermekei Zichy Aladár
Szülei Zichy György
Foglalkozása politikus
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zichy Nándor témájú médiaállományokat.
Zichy Nándor szobra Budapesten, a Lőrinc pap téren

Zichy Nándor gróf (Pozsony, 1829. november 26.Adony, 1911. december 24.) politikus, országgyűlési képviselő. Zichy Aladár (1864–1937) politikus apja, Zichy János (1868–1944) politikus nagybátyja.

Életútja[szerkesztés]

1848-ban bölcsészdoktori címet szerzett a Pesti Tudományegyetemen, később Bécsben és Pozsonyban jogot hallgatott. Az 1850-es években birtokain gazdálkodott, alelnökként az Országos Magyar Gazdasági Egyesület munkájában is részt vett, de a politikától az abszolutista kormány ismételt felszólításai dacára távol tartotta magát. Az 1850-es években mint a Nádorcsatorna Társulat és a Fejér vármegyei Gazdasági Egyesület elnöke vett részt a Dunántúlon a lecsapoló és rétöntöző csatornahálózat fejlesztésében 1861-ben Fejér vármegye alispánja, a Mailáth–Sennyey-féle (más néven: Schmerling-) provizórium alatt a helytartótanács alelnöke lett. 1863. február 7-én jelent meg a A Hon című lapban Zichy Alapkérdéseink című cikke. Emiatt sajtóperbe fogták, megfosztották grófi rangjától és kamarási méltóságától, és – akárcsak a felelős szerkesztő Jókai Mórt – börtönbüntetésre ítélték, de a hat hónapnyi szentenciából végül csak egy hónapot töltött le.

Hamarosan visszatért a politikai életbe és a kiegyezési tárgyalásokon már aktívan részt vett. 1865 és 1880 között a rácalmási, a bácsalmási, végül a székesfehérvári kerület országgyűlési képviselője volt. A kiegyezést követő első alkotmányos országgyűlésen a Deák-párt híve volt, 1875-ben Székesfehérvártól kapott mandátumot. A fúzió után a Sennyey-féle konzervatív párt egyik fő támasza volt, 1884-ben Zichy szervezte azt az ellenzéket, amely a zsidók és keresztények közötti házasságról szóló törvényjavaslat ellen tömörült. Az egyházpolitikai küzdelmekben, majd a már szentesített törvények esetleges revíziójára vonatkozó törekvésekben az 1895-ben alapított Katolikus Néppárt egyik vezéreként vett részt.

1869-ben megalapította a Székesfehérvári Kereskedelmi Bankot, 1872-ben pedig a Fejérmegyei Takarékpénztárat. 1880 után főrendiházi tag volt. 1889-től elnöke volt a Szent István Társulatnak, alapítója az Alkotmány című napilapnak. 1889-ben valóságos belső titkos tanácsosi címet, 1906-ban tárnokmesteri rangot kapott. 1892-ben az Aranygyapjas-rend lovagjává ütötték.

Emlékezete[szerkesztés]

  • Szobra (Orbán Antal alkotása) 1930 óta Budapest VIII. kerületében, a Lőrinc pap téren áll (a jezsuita templommal szemben)

Főbb művei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zichy Nándor témájú médiaállományokat.
  • A Szent István Társulat díszközgyűlése…gr. Z. N…. 80. születésnapja alkalmából (Bp., 1909);
  • Bonitz Ferenc: Gr. Z. N. Élet és jellemrajz (Bp., 1912);
  • Domonkos István: Z. N. gr. élete (Bp., 1912);
  • Emlékkönyv Z. N. gr. születésének 100. évfordulójára, 1829 – 1929 (Bp., 1929);
  • Pethő Sándor: Z. N. (Korunk Szava, 1935.)