Zichy Nándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Zichy Nándor
Zichy Nándor.jpg
Született 1829. november 26.
Pozsony
Elhunyt 1911. december 26. (82 évesen)
Adony
Állampolgársága magyar
Gyermekei Zichy Aladár
Szülei Zichy György
Foglalkozása politikus
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zichy Nándor témájú médiaállományokat.
Zichy Nándor szobra Budapesten, a Lőrinc pap téren

Gróf zicsi és vázsonkeöi Zichy Nándor Lipót János György Gergely (Pozsony, 1829. november 26.Adony, 1911. december 24.) politikus, országgyűlési képviselő. Zichy Aladár (1864–1937) politikus apja, Zichy János (1868–1944) politikus nagybátyja.

Életútja[szerkesztés]

Az ősrégi főnemesi gróf zicsi és vázsonkeöi Zichy család sarja. Atyja, gróf Zichy György (18051879), anyja, gróf erdődi Pálffy Lujza (18041866) asszony volt. 1848-ban bölcsészdoktori címet szerzett a Pesti Tudományegyetemen, később Bécsben és Pozsonyban jogot hallgatott. Az 1850-es években birtokain gazdálkodott, alelnökként az Országos Magyar Gazdasági Egyesület munkájában is részt vett, de a politikától az abszolutista kormány ismételt felszólításai dacára távol tartotta magát. Az 1850-es években mint a Nádorcsatorna Társulat és a Fejér vármegyei Gazdasági Egyesület elnöke vett részt a Dunántúlon a lecsapoló és rétöntöző csatornahálózat fejlesztésében 1861-ben Fejér vármegye alispánja, a Mailáth–Sennyey-féle (más néven: Schmerling-) provizórium alatt a helytartótanács alelnöke lett. 1863. február 7-én jelent meg a A Hon című lapban Zichy Alapkérdéseink című cikke. Emiatt sajtóperbe fogták, megfosztották grófi rangjától és kamarási méltóságától, és – akárcsak a felelős szerkesztő Jókai Mórt – börtönbüntetésre ítélték, de a hat hónapnyi szentenciából végül csak egy hónapot töltött le.

Hamarosan visszatért a politikai életbe és a kiegyezési tárgyalásokon már aktívan részt vett. 1865 és 1880 között a rácalmási, a bácsalmási, végül a székesfehérvári kerület országgyűlési képviselője volt. A kiegyezést követő első alkotmányos országgyűlésen a Deák-párt híve volt, 1875-ben Székesfehérvártól kapott mandátumot. A fúzió után a Sennyey-féle konzervatív párt egyik fő támasza volt, 1884-ben Zichy szervezte azt az ellenzéket, amely a zsidók és keresztények közötti házasságról szóló törvényjavaslat ellen tömörült. Az egyházpolitikai küzdelmekben, majd a már szentesített törvények esetleges revíziójára vonatkozó törekvésekben az 1895-ben alapított Katolikus Néppárt egyik vezéreként vett részt.

1869-ben megalapította a Székesfehérvári Kereskedelmi Bankot, 1872-ben pedig a Fejérmegyei Takarékpénztárat. 1880 után főrendiházi tag volt. 1889-től elnöke volt a Szent István Társulatnak, alapítója az Alkotmány című napilapnak. 1889-ben valóságos belső titkos tanácsosi címet, 1906-ban tárnokmesteri rangot kapott. 1892-ben az Aranygyapjas-rend lovagjává ütötték.

Emlékezete[szerkesztés]

  • Szobra (Orbán Antal alkotása) 1930 óta Budapest VIII. kerületében, a Lőrinc pap téren áll (a jezsuita templommal szemben)

Főbb művei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zichy Nándor témájú médiaállományokat.
  • A Szent István Társulat díszközgyűlése…gr. Z. N…. 80. születésnapja alkalmából (Bp., 1909);
  • Bonitz Ferenc: Gr. Z. N. Élet- és jellemrajz (Bp., 1912); Online
  • Domonkos István: Z. N. gr. élete (Bp., 1912);
  • Emlékkönyv Z. N. gr. születésének 100. évfordulójára, 1829 – 1929 (Bp., 1929);
  • Pethő Sándor: Z. N. (Korunk Szava, 1935.)