Zabajkalszk
| Zabajkalszk | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország | ||
| Irányítószám | 674650 | ||
| Körzethívószám | 30251 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 13 154 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Időzóna | jakutszki idő, irkutszki idő | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Zabajkalszk
Pozíció Oroszország térképén
| |||
 é. sz. 49° 39′ 05″, k. h. 117° 19′ 37″49.651389°N 117.326944°EKoordináták: é. sz. 49° 39′ 05″, k. h. 117° 19′ 37″49.651389°N 117.326944°E | |||
| Zabajkalszk weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zabajkalszk témájú médiaállományokat. | |||
.png)
.png)
Zabajkalszk (oroszul: Забайкальск) városi jellegű település Oroszország ázsiai részén, a Bajkálontúli határterületen, a Zabajkalszki járás székhelye.
Elhelyezkedése
[szerkesztés]Vasútállomás és fontos határátkelőhely az orosz-kínai határon, Csitától vasúton 459 km-re délkeletre, szemben a kínai Mǎnzhōulǐ-val (oroszul: Маньчжурия). A Csitából induló A-350 jelű autóút végpontja. Környéke vízhiányos, száraz sztyepp.
Története
[szerkesztés]Vasúti kitérőként létesítették 1900 körül. 1954-től városi jellegű település, 1960-tól neve Zabajkalszk (jelentése: 'Bajkálontúli'). Korábbi neve (1929-től) Otpor. 1967-ben lett járási székhely. A határátkelőt 1998-ra korszerűsítették és bővítették.
Népessége
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 26. Численность постоянного населения Российской Федерации по муниципальным образованиям на 1 января 2018 года. Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. január 23.)
- ↑ A 2002-es népszámlálás adatai. [2022. január 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 4.)
- ↑ A 2010-es népszámlálás adatai. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 4.)
Források
[szerkesztés]- Zabajkalszk (orosz nyelven). Enciklopegyija Zabajkalja
