ZALA Lancet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
ZALA Lancet

Funkció
GyártóZALA Aero
A Wikimédia Commons tartalmaz ZALA Lancet témájú médiaállományokat.

A ZALA Lancet (oroszul: Ланцет, magyarul: lándzsa) egy pilóta nélküli repülőgép, melyet az orosz ZALA Aero Group (a Kalasnyikov konszern része) fejlesztett ki és a nyilvánosság előtt először a moszkvai ARMY-2019 katonai kiállításon mutatták be.

Használata[szerkesztés]

Fő feladata: felderítő és csapásmérő repülések. A repülés kezdeti szakaszában GPS koordinátákkal vagy vizuálisan irányítható. A végső szakaszban manuálisan vezetik elektro-optikai irányítással és egy TV-irányító egységen keresztül. Ez lehetővé teszi a röppálya beállítását és a valós időben történő célhoz vezetést. A drón rendszerei navigációs és kommunikációs modulokat is tartalmaznak.

Technikai paraméterei[szerkesztés]

Katapultvetővel indítható földi vagy tengeri platformokról. A törzs elején és hátulján két pár X-alakú szárny van felszerelve. Elektromos motor hajtja, amely egy kétlapátos légcsavart hajt meg a hátsó részen, toló motorként. Ára kb. 3 millió rubel (35 ezer dollár).

Lancet-1 Lancet-3
A robbanófej súlya (kg) 1 3
Max. repülési idő (perc) 30 40
Max. felszállósúly (kg) 5 12
Max. hatótáv (km) 40
Max. sebesség (km/h) 80-110
Max. becsapódási sebesség (km/h) 300

Bevetése[szerkesztés]

  • 2020-tól a szíriai polgárháborúban alkalmazták az orosz különleges erők. Főképpen hajókból indították, és több tucat pontos támadást hajtottak végre velük. A szíriai alkalmazás elősegítette a drón harctéri tesztelését, és egyúttal az alkalmazási taktikák és szabályok kidolgozását annak harctéri használatára.
  • 2022 júniusában megkezdték az ukrajnai alkalmazását. Páncélosok, tüzérségi rendszerek, radarok, légvédelmi rendszerek ellen hajtanak végre csapásokat.

Továbbfejlesztése[szerkesztés]

2023 júliusában a ZALA Aero Group bemutatta a Product 53 (Изделие-53 vagy Z-53) nevű továbbfejlesztett változatot. A drón indításáért egy vetőkonténer felel, így a rendszer képes csoportos indításra és csapásmérésre. A kezelőnek csak a műveleti terület meghatározásában van szerepük, onnantól kezdve a drón önállóan választja ki a célpontját. Képes azonosítani és rangsorolni a célpontokat: miközben alapvetően a páncélosokat és a tüzérséget keresi, a légvédelmi rendszerek és radarok kiemelt célpontokként szerepelnek a listáján. Ha egyszerre lát egy tankot és egy radart, akkor egy radart fog eltalálni. Az új típus már hálózatközpontú hadviselésre épül: ha az egyik drón felfedez egy csoportos célpontot, a többi drón is „tudomást szerez” róla. Minden drón többfajta lőszert hordoz magával, így miközben „felosztják” egymás között a célpontokat, kiválasztják az adott célnak legmegfelelőbb robbanófejet.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]