Zöld József
 |
Megkérdőjelezték, hogy a cikk/jelölt témaválasztása enciklopédiába való-e, azaz hogy megfelel-e a „Nevezetesség” irányelvben leírtaknak. Amiben segíthetsz: kiegészítheted az irányelvnek megfelelő forrásokkal, vagy a tartalmat bedolgozhatod egy a témakört összefoglaló cikkbe. Ha vitatni akarod mindezt, a vitalapon tedd. |
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Zöld József (? – ?) debreceni hivatalnok, polgármester helyettes az 1910-1940-es évekig, haláláig elkötelezett lokál patriótája a cívis városnak. Az 1956-os forradalomban eltűnt.
Ifjúsága[szerkesztés]
Jómódú debreceni polgárcsaládban született. Apja Zöld Mihály, édesanyja Zöld Emma volt. Középiskoláit a Debreceni Református Kollégiumban elvégezve, a jogi tanulmányokat folytatott, majd különböző tisztségeket töltött be Debrecen város polgármesteri hivatalában.
Hivatalnoki karrierje[szerkesztés]
- 1909 – közigazgatási gyakornok
- 1910 – díjas közigazgatási gyakornok
- 1910 – tiszteletbeli aljegyző
- 1912 – III.osztályú aljegyző
- 1915 – II.osztályú aljegyző
- 1919 – tanácsnok
- 1929 – főjegyző
- 1930 – tiszteletbeli helyettes polgármester
- 1935 – helyettes polgármester; 1944. május végén beadta lemondását, de július 1-jéig hivatalban maradt és asszisztált a zsidók gettósításához[1][2] Július 1-jén betegszabadságra került, augusztus 1-jén nyugdíjazták.[3]
- Egyik fővédnöke volt az 1933-as cserkész jamboreenak,[4] mely Debrecenbe is ellátogatott.
- Aktív szerepe volt a Déri Múzeum megépítésében.
Családi állapot[szerkesztés]
Nős, felesége Dunay Ilona, gyermektelen.
Egyéb tevékenysége, hagyatéka[szerkesztés]
Különleges fotóival többször díjakat nyert.[5] Olaszországi és egyéb utazásain készült fotói , illetve Debrecen egy különleges légifelvétele is ismert a nagy közönség előtt. Fotóiból a Déri múzeumban is található egy külön sarok.
A szintén amatőr fényképész Vásáry István polgármesterrel együtt országos vándordíjat alapított a legjobb fotósok számára.[6]
Mindemellett műgyűjtőként is különleges hagyatékot hagyott hátra. Széles baráti körrel rendelkező emberként ápolt szoros barátságot többek között Déri Frigyessel, a Déri múzeum névadójával, Boromisza Tibor festővel, Ady Endre költővel.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Csősz László, Fritz Regina: Egy jegyzőkönyv. beszelo.c3.hu (2014. május 19.) (Hozzáférés: 2022. január 20.)
- ↑ Husvéth András, Kovács Gergely: Adalékok az apafai tömeggyilkossághoz. ArchívNet, XVIII. évf. 1–2. sz. (2018)
- ↑ Síró Béla: A debreceni zsidóság a vészkorszak idején. Történeti tanulmányok, IV. évf. (1996)
- ↑ HAON - Amikor ezer külföldi cserkész vette be az alföldi metropoliszt és a világhírű pusztát. HAON - Amikor ezer külföldi cserkész vette be az alföldi metropoliszt és a világhírű pusztát, 2018. augusztus 3. (Hozzáférés: 2021. december 9.)
- ↑ Dehir.hu: Debrecenről készült kilencven éves légifelvétel került elő egy hagyatékból (magyar nyelven). www.dehir.hu. (Hozzáférés: 2021. december 16.)
- ↑ Nyolcvan év krónikája fekete-fehérben. Népszabadság, (2011. december 19.)