X–6
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| X–6 | |
 | |
| Az X–6 program NB–36H repülőgépe | |
| Funkció | Kísérleti repülőgép |
| Gyártó | Convair |
| Gyártási darabszám | 1+1 db |
| Személyzet | 5 fő |
| Méretek | |
| Hossz | 49,38 m |
| Fesztáv | 70,10 m |
| Magasság | 14,26 m |
| Szárnyfelület | 443,20 m² |
| Tömegadatok | |
| Max. felszállótömeg | 163 000 kg |
| Hajtómű | |
| Hajtómű | 4 db General Electric X40 gázturbinás sugárhajtómű
6 db 6× Pratt & Whitney R–4360–53 csillagmotor |
A Convair X–6 atommeghajtású kísérleti repülőgép, amely szinte korlátlan hatótávolsággal rendelkezett volna, emellett hetekig járőrözhetett volna a levegőben, ha a megépítése során fellépő problémákat le tudták volna küzdeni. A programot elsősorban az atomfegyvereket hordozó nehézbombázók védettebbé tételének céljából indították, ezek a repülőgépek a repülőtereiken állomásozva ki voltak téve az ellenséges atomcsapásnak, a levegőben hosszú ideig járőrözve viszont gyakorlatilag sebezhetetlenek lettek volna. A programban két B–36 Peacemaker nehézbombázó átalakítását tervezték, az első repülőgép el is készült, ennek neve NB–36H NTA (Nuclear Test Aircraft, azaz Nukleáris Tesztgép) volt, ez egy 3 megawatt teljesítményű atomreaktort hordozott bombaterében, ezt repülés közben üzemeltették, de az így keletkezett hőt nem használták fel a repülőgép meghajtásában. A második repülőgép lett volna az X–6, de a programot 1961-ben befejezték, ez a gép nem épült meg.
Hasonló repülőgépek[szerkesztés]
- Tu–119 (Tu–95LAL)
