Wilde János
| Wilde János | |
| Született | 1891. július 2.[1][2] Budapest[3] |
| Elhunyt | 1970. szeptember 13. (79 évesen)[4][1] Dulwich |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Gyárfás Júlia[5] |
| Foglalkozása | művészettörténész |
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (1909–1914) |
| Kitüntetései |
|
Wilde János, idegen nyelvterületen Johannes Wilde (Budapest, 1891. június 2. – Dulwich, 1970. szeptember 13.) magyar művészettörténész, egyetemi tanár.
Élete
[szerkesztés]Budapesten kezdte meg egyetemi tanulmányait, 1910-ben átültette magyarra Adolf von Hildebrand A forma problémája című alkotását. 1914 és 1920 között a Szépművészeti Múzeum alkalmazottja volt, eközben pedig 1916-tól kezdve Bécsben tanult, 1918-ban szerezte meg doktorátusát. 1919-ben a Magyarországi Tanácsköztársaság idején a Művészeti Direktórium tagja volt, Antal Frigyes helyetteseként.[6] A képzőművészeti életet irányító direktórium volt az a szerv, amely szocializálta a magyarországi műkincseket. 1920-tól Bécsben élt. Visszatért Magyarországra, ahol kezdetben múzeumi segédőrként működött, majd ismét Bécsbe utazott, ahol Max Dvořák műveinek kiadásához fogott, melyet csak 1929-ben fejezett be munkatársával, Karl-Maria Svobodával együtt. Mindeközben a Kunsthistorisches Museum segédőrje volt, egészen 1938-ig. 1939-ben Nagy-Britanniába költözött, itt a National Galeryben működött, a következő évben Kanadába vitték, ám 1941-ben már visszatérhetett Angliába, ahol 1947-ben a londoni egyetemen a Courtauld Institute óraadója volt, a következő évtől helyettes igazgatója, 1950-től 1958-as nyugdíjba vonulásáig pedig egyetemi tanára.
Családja
[szerkesztés]Wilde Richárd és Somjágy Rozália gyermeke. 1930. február 6-án Bécsben házasságot kötött Gyárfás Juliannával, Gyárfás Gyula és Beer Erzsébet lányával.[5]
Főbb művei
[szerkesztés]- Zwei Modelle Michelangelo's für das Juliusgrab (Jahrbuch, Wien, 1928);
- Ein ungeachtetes Werk Giorgiones (Jahrbuch der Königlich Preussischen Kunstsammlungen, Berlin, 1931);
- Michelangelo's „Victory” (Oxford, 1954);
- Michelangelo's Designs for the Medici Tombs (The Journal of the Warburg and Courtauld Institutes, 1955);
- The Decoration of the Sixtine Chapel (Oxford, 1958);
- Italian Paintings and Drawings at 56 Princes Gate (London, 1969);
- Venetian Art from Bellini to Titian (Oxford, 1974).
Források
[szerkesztés]- Wilde János. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés ideje: 2016. január 18.)
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Wilde János[halott link] életrajza a Szépművészeti Múzeum weboldalán.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2025. december 10.)
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Gemeinsame Normdatei (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország). (Hozzáférés: 2014. december 23.)
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b A házasságkötés bejegyezve Budapest IV. ker. polgári akv. 694/1930. folyószám alatt.
- ↑ Wilde János (Budapest 1891. VI. 2 - Dulwich 1970. IX. 13.) művészettörténész, egyetemi tanár[halott link]
További információk
[szerkesztés]- Wilde, Johannes. Dictionary of Art Historians. (Hozzáférés ideje: 2016. január 18.)
- Ferenczy Béni: Wilde János portréja. 1918 (Hozzáférés ideje: 2016. január 18.)
- Portrait head of Johannes Wilde (?) (recto and verso) Archiválva 2016. január 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerk. Bodó Sándor, Viga Gyula. Bp., Pulszky Társaság-Tarsoly Kiadó, 2002.
- Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
- Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
- Szentmihályi János: A budapesti tudományegyetem a tanácsköztársaság idején. Adatgyüjtemény. Budapest, 1959, Tankönyvkiadó
- Wilde János családjának írt levelei 1915_1917
