Wein Manó
| Wein Manó | |
| Született | 1860. március 9.[1] Hacazsel[1] |
| Elhunyt | 1917. szeptember 21. (57 évesen)[1] Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Szülei | Wein János |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1882, orvostudomány) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (felszámolták)[2] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Wein Manó (Hacazsel, 1860. március 9. – Budapest, 1917. szeptember 21.)[3] sebész, műtőorvos, egyetemi magántanár.
Élete[szerkesztés]
Wein János, a budapesti vízművek első igazgatója és Máderspach Antónia fia. Budapesten 1882-ben szerezte orvosdoktori, 1884-ben műtőorvosi oklevelét. Különösen a sebkezelés tanulmányozásával foglalkozott, Kovács József sebészeti klinikáján dolgozott. Húsz évig volt a székesfővárosnál kerületi orvos, majd 1903-ban kinevezték az Országos Betegsegélyző Egylet (az OTI elődje) sebészfőorvosává. 1907-ben egyetemi magántanári képesítést szerzett a mindennapi sebészet tárgyköréből. 1900-tól a gümőkór specifikus gyógykezelésével foglalkozott. Élénk részt vett az orvosok társadalmi mozgalmaiban, a szövetségi eszme megvalósításához írással és tettel hozzájárult. A nedves vérrög alatti seb gyógyítására és az égési sebek gyógyítására vonatkozó új eljárása keltett szakkörökben feltűnést. Felesége Vaszilievits Olga volt.
Munkái[szerkesztés]
- A mindennapi sebészet. Számos fametszetű ábrával a szöveg közt. Budapest, 1889-1890. Két kötet. (2. egy betűrendes tárgymutatóval bőv. kiadás. Budapest, 1892.)
- A gümőkór specifikus gyógyítása különösen Marmorek-féle savóval. Budapest, 1909. Három rész. (Klinikai Füzetek XIX. 7., 8., 10.)
- A gümőkór fertőzés megállapítása és gyógyítása antitoxikus szerekkel (Budapest, 1912, németül is)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2021. január 5.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/fuggelek.html
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halotti akv. 2490/1917. folyószáma alatt.
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.
További információk[szerkesztés]
- Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. Budapest, Makkabi, 2001.
- Bartha István – Förster Rezső: A Kis Akadémia negyvenkét esztendeje az ezredik előadásig 1899–1941. Budapest, Kis Akadémia, 1941.
- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
