Wagner János (belgyógyász)
| Wagner János | |
 | |
| Portréja a Vasárnapi Ujság 1889. évi 1. számából. | |
| Született | 1811. július 18. Komárom |
| Elhunyt | 1889. január 2. (77 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | belgyógyász |
| Sírhelye | Új köztemető (28-1-102/103) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Wagner János témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Wagner János (Komárom, 1811. július 18. – Budapest, 1889. január 2.) orvosdoktor, egyetemi tanár.
Élete
[szerkesztés]Orvosi tanulmányokat 1828-tól Bécsben folytatott, s 1835-ben oklevelet szerzett. 1837-ben a királyi orvosegyesület alapító tagja volt, amelynek titkáraként is működött. 1842-ben választmányi tagja, 1844-ben alelnöke lett. 1846 és 1862 között az egyesület elnöke. 1847-ben a diaetetika és makrobiotika rendkívüli tanára lett, a következő évben pedig az általános kór- és gyógyszertani tanszék helyettes tanárává vált. 1861 és 1863 között a belgyógyászat nyilvános rendes tanára volt a sebészeti tanfolyamon, 1888-ig pedig az orvosi tanfolyamon. Sauer Ignác halála (1863) után 1864-ben kapta meg a gyakorlati belgyógyászati tanszéket. 1868-tól a közegészségügyi tanács rendes tagja; 1873-ban királyi tanácsos lett. 1885-ben 50 éves orvosi jubileumán megkapta a III. oszt. vaskoronarendet, s a bécsi egyetem díszdoktorává avatta. Két év múlva nyugdíjba vonult. Végrendeletében a Magyar Tudományos Egyetem részére tudományos ösztöndíjra tizenötezer forintot, a pesti evangélikus főgimnázium tanárainak egzisztenciális viszonyainak javítására húszezer forintot hagyott. Emellett hatalmas összeget (körülbelül százhúszezer forintot) hagyott a budapesti országos árvaház-egyletre.
A Balassa János és Markusovszky Lajos vezette orvosokból álló társaság aktív tagja volt.
Művei
[szerkesztés]- Dissertatio inaug. medica de gastromalacia (Vindobonae, 1835.);
- A kisded aszályról (Orv. Tár, 1841);
- Chemische-pharmaceutische Abhandlung über das Magnesium und Quecksilbercyanat (Ofen, 1843);
- Andeutung zu einer exacteren Actiologie (Zeitschr. Nat. u. Heilkunde, 1851);
- Emlékbeszéd néhai Sauer Ignácz egyetemi orvostanár felett (1870. nov. 20 Vindobonae, 1871.);
- A budapesti kir. m. tudom. egyetemi I. belgyógyászati kóroda épülete az 1882-ki berlini egészség- és mentésügyi kiállítás alkalmából. (Budapest, 1882.).
Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- [https://web.archive.org/web/*/http://abcd.hu/szemelyi-nevter/?id=283704&date=2021-02-28 283704&date=2021-02-28 Wagner János] a Magyar Nemzeti Névtér oldalon
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
További információk
[szerkesztés]- Alapi Gyula: Komárom vármegye kultúrtörténetéből. Tatabánya, 2000, Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat és a Kernstok Károly Művészeti Alapítvány.
- Dr. Jantsits Gabriella: Magyar orvosok arcképei. Bp., 1990, Medicina.
- A Pallas nagy lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., 1893-1904, Pallas-Révai.
- Ujfalussy J.: W. J. (Orv. Hetil. 1889);
- Ángyán Béla: Megemlékezés W. J.-ról (A bp.-i kir. Orvosegylet Évk. 1891. Bp., 1892).
