Wörner J. és Tsa Malomgépészeti Gépgyára és Vasöntödéje
| Wörner J. és Tsa Malomgépészeti Gépgyára és Vasöntödéje | |
| Település | Budapest XIII. kerülete |
| Cím | 1132 Budapest, Váci út 48. |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1867 |
| Bezárás | 1970-es évek |
| Lebontás éve | 1970-es évek |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | gyár |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
A Wörner J.(akab) és T(ár)sa Malomgépészeti Gépgyára és Vasöntödéje megszűnt, és el is bontott nagyipari létesítmény volt Budapest XIII. kerületében.
Története
[szerkesztés]A 19. századi nagy gyáralapítások sorába illeszkedett ez az üzem is, amely 1867-től Első Magyar Gépgyár Rt. néven épült fel a mai Váci út 48. – Victor Hugo u. 1-15. – Ipoly u. 17-29. – Visegrádi u. 50-56. alatti telken. A létesítményt a kor neves ipari építésze, Wechselman Ignác tervezte.[1] A gyár 1887-ben saját fejlesztésű szabadalma alapján elkészítette az első magyar rotációs nyomdagépet. A vállalat folyamatosan bővült: 1907-ben már 465 munkást foglalkoztatott. 1912-re termékkínálata jelentősen kiszélesedett, ekkor már könyvnyomdai gépeket, kézi és gépi sajtókat, kromotípiai gyorssajtókat, újság- és képes nyomtatásra alkalmas rotációs gépeket, valamint könyvkötészeti berendezéseket is gyártott. 1920-ban részvénytársasággá alakult Wörner I. és Társa Gépgyár Rt. néven, központja a Váci út 48. szám alatt működött. 1942-től tevékenysége tovább bővült: malomipari felszerelések mellett ipari láncokat, öntvényeket és különféle nyomdagépeket is előállított. A vállalat az államosítás során szűnt meg.[2] Utolsó épületeit az 1970-es években bontották el.[1]
A telepen a következő épületek álltak: kazánkovácsműhely, szerelő- és asztalosműhely, öntöde és mintaasztalos-műhely, raktár, különböző (munkás)lakóházak. A gyár már 1871-re csődbe menet, ezért először Neumann J. Vasöntöde és Gépgyár, 1876-tól Wörner J. és Tsa Malomgépészeti Gépgyára és Vasöntödéje néven alakult újjá.[1]
A gyárnak az Alig utca 12. szám alatti telken bérháza is épült 1937-ben Román Miklós tervei szerint.[3]
Régi térképeken
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Bolla Zoltán: Újlipótváros építészete 1861–1945. Budapest: Ariton Kft. 2019. ISBN 9786150058528
- Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. ISBN 963-05-6411-4
