Vormsi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Vormsi
Világítótorony Vormsi szigetén
Világítótorony Vormsi szigetén
Közigazgatás
Ország  Észtország
Megye Läänemaa
Székhely Hullo
Népesség
Teljes népesség 350 fő
Földrajzi adatok
Fekvése Balti-tenger
Terület92,93 km²
Legmagasabb pont 13 m
Elhelyezkedése
Eesti vormsi vald.png
Vormsi (Észtország)
Vormsi
Vormsi
Pozíció Észtország térképén
é. sz. 59° 00′, k. h. 23° 13′Koordináták: é. sz. 59° 00′, k. h. 23° 13′
A Vormsi weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vormsi témájú médiaállományokat.

Vormsi (németül Worms, svédül Ormsö) Észtország negyedik legnagyobb szigete. Hiiumaa szigete és a szárazföld között fekszik, területe 93 km2. Közigazgatásilag Lääne megyéhez tartozik.

Története[szerkesztés]

A krónikák először 1391-ben írnak Vormsi lakóiról, olyan svédekről, akik feltehetően a 13. században költöztek ide. A szigetet írott történetének nagy része alatt ezek az "észtországi svédek" (észtül rannarootslased) lakták, akiknek a létszáma a szigeten a második világháború előtt elérte a 2600-at. A háború idején Vormsi szinte teljes népessége és Észtország többi svéd polgára Svédországba menekült. 2011-ben a szigetnek 241 állandó lakosa volt.

Vormsi neve vagy német (Worms) vagy svéd elnevezéséből (Ormsö, Kígyó-sziget) származik. A svéd kulturális hatás ma is érződik a települések nevéből: Hullo (a közigazgatási központ), Sviby (a legnagyobb kikötő), Söderby, Norrby, Diby, Rälby, Förby, Borrby, Kärrslätt, Saxby, Busby, Suuremõisa (Magnushof) és Rumpo; és a Prästvik-tó nevéből.

Egyéb tudnivalók[szerkesztés]

A sziget gazdasága kevéssé iparosított, elsősorban halászattal és halfeldolgozással, növénytermesztéssel és marhatenyésztéssel foglalkoznak. Az alacsony népsűrűség miatt élővilága javarészt érintetlenül maradt. A szigeten 900 magasabbrendű növényfajt (ebből 60 védett) és 301 mohafajt írtak össze. Az állatvilágot 25 emlős- (köztük a vaddisznó és a hiúz) és 211 madárfaj, valamint 3 kétéltű és 3 hüllőfaj képviseli.

A sziget szinte teljesen lapos, a legmagasabb pont 13 méterrel emelkedik a tengerszint fölé, mészkőből és tengeri üledékes kőzetekből épül fel, talaja homokos, kavicsos.

Források[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Vormsi című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.