Vitruvius-tanulmány
| Vitruvius-tanulmány | |
 | |
| Művész | Leonardo da Vinci (1491) |
| Mozgalom | itáliai reneszánsz |
| Magasság | 34,6 cm |
| Szélesség | 25,5 cm |
| Múzeum | Gallerie dell'Accademia |
| Gyűjtemény | Gallerie dell'Accademia |
| Katalógusszám | 246 (Leonardo da Vinci: The Complete Paintings and Drawings) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vitruvius-tanulmány témájú médiaállományokat. | |
A Vitruvius-tanulmány Leonardo da Vinci egy vázlata, amely az emberi test méretarányait volt hivatva felmérni és elemezni. Az 1490 körül tükörírással készült tanulmányt a velencei Gallerie dell'Accademia képtár őrzi. Hasonló mértani arányokkal foglalkozik még a pentagramma és az aranymetszés fogalma is.
Leonardo így ír a vázlatról[szerkesztés]
„Vitruvius, az építész azt mondja az építészetről szóló művében, hogy az emberi test méretei a következők: 4 ujj tesz ki 1 tenyeret, és 4 tenyér tesz ki 1 lábat 6 tenyér tesz ki 1 könyököt; 4 könyök teszi ki egy ember magasságát. Ezen túl 4 könyök tesz ki egy lépést, és 24 tenyér tesz ki egy embert. Az ember kinyújtott karjainak hossza megegyezik a magasságával. A haja tövétől az álla hegyéig terjedő szakasz egytizede a magasságnak; az álla hegyétől a feje tetejéig terjedő szakasz egynyolcada a magasságának; a mellkasa tetejétől a haja tövéig egyhetede az egész embernek. A könyöktől az ujjhegyig az egyötöde az embernek; és a könyöktől a hónalj hajlatáig egynyolcada az embernek. A teljes kézfej az egytizede az embernek. Az áll hegyétől az orrig, illetve a hajtőtől a szemöldökig terjedő távolsága egyforma, s a fülhöz hasonlóan az arc egyharmada.”[1]
Vitruvius hatása[szerkesztés]
A Leonardo-tanulmány az i. e. I. században élt építész, Marcus Vitruvius Pollio munkásságára utal vissza. Vitruvius legfontosabb műve a De architectura című építészeti tanulmánykötet. Ez a mű a művészettörténet egyik legfontosabb forrása. E művében Vitruvius kifejti, hogy az építész/művész által megalkotott szabályok a racionálisan megismerhető törvényszerűségeket, az emberi test harmóniáját követik.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Beteg volt Da Vinci tökéletes embere - múlt-kor, 2014. február 20.
Források[szerkesztés]
- Vitruvius öröksége: Tanulmányok a „De architectura” utóéletéről a XV és XVI. században – Szerző: Hajnóczi Gábor – Akadémiai Kiadó, 2002
- Dan Brown: A Da Vinci-kód
További információk[szerkesztés]
|
