Ugrás a tartalomhoz

Vita:Úzok

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Ulrich von Lichtenstein 5 évvel ezelőtt a(z) Kudarkin témában
Ez a szócikk témája miatt a Törökország-műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Bővítendő Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
n=1}} Ez a szócikk ismeretlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: Teemeah (vita), értékelés dátuma: 2009. szeptember 24.
Török témájú szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Szerintem ezt a szócikket össze kellene olvasztani a Kunokkal. Mazarinüzi 2007. március 30., 23:12 (CEST)Válasz

Szerintem pedig utána kéne járni miér Heftaliták a Besenyők és mitől palovecek?
  • És hogy a Codex kumanorum miféle nyelven iródott és a Kuma a nevét a Kunokról kapta-é?
  • És a Besenyőket a Kunokat és még a többi ONI-GyUZUkat (másutt onoghur) szépen rendre ki kéne kutatni. Miben hasónlítanak a MATYÓ-kra és miben is különböznek.

ki kell venni?

[szerkesztés]

J~L+R+Z török (R néhol N) nyelvek

[szerkesztés]

Ha Maguni ~ Maguri ~ Maguzi ~ Maguli(itt l=lj), akkor:

  • ÚZ-ok ÚR-ok ÚN-ok ÚLy-ok is helyes lehet a gigaavit nyelven?
  • UZOK ~UROK ~ULyOK UNyi-ak(New????)?


"Az úz, vagy más forrásokban ghus, oghus, ugyanannak a népnek a neve, melyet más történetírók turkoman vagy koman, az oroszok palóc, saját maguk pedig kun néven neveztek. Az úz népet már Nagy Sándor korában uxiok néven Susiánában említik. Tacitus is említi az úzokat os név alatt. Az úzok, asus, osus, usus, latrunculus, uxius néven is előfordulnak a régi íróknál. Az úzokat Anna Comnena és Georgiosz Cedren szinte a 11. század végén élt görög iró, hunoknak nevezi. Anna Komnéna azt írja, hogy akiket unnoknak mondunk, azok a köznép nyelvén úzoknak szoktak neveztetni. A görög írók állítása annál is nagyobb hitelű, mert Anna apja I. Alexiosz Komnénosz keletrómai császár udvarában úzok szolgáltak. Cedren pedig Annát megelőzőlen 50 évvel élt, az úzokat pedig mindketten jól ismerték. Az úzoktól nevezték el egykor a Dnyepert Usu-nak és a folyó torkolatánál fekvő kikötőt Usolimnenek, vagyis úzok kikötőjének. Hérodotosz Utii népe alatt is valószinűleg az úzok értendők."

Tényleg? Bódis
Bódis! Én nem azt mondom, hogy ki kell venni, sőt, én magam is hiszem, hogy a hunok, kunok, úzok egy nép lehet, de ezt nem leeht csak úgy ideömleszteni, add meg a forrásokat, és lexikonszerűen fogalmazd meg a szöveget, hogy az álag olvasó is értse. Tudod, olyan szájbarágósan.--Mazarin 2007. június 21., 02:15 (CEST)Válasz
Kedves Mazarin!
  • 1)a wikipedia turki nyelvekkel foglalkozó olda irta, van j z és r török nyelv (Gyuzu Gyűrű Gűrű Gyűjű Goló),...
  • 2) Az ó- és közép-magyarban az "l" olvasata rendszerint Lyé vagy ely (VAZUL ejtsd vászoly). Kicsit más volt az írás.
  • 3) a varakhani UARUK-HUN-okról (kb. ürük-honi) itt én is újabb dolgokat tudtam meg. De valószínűleg ők is a onu(10)ghuru(védő/vár/köre/törzs) törzshőz tartoztak amikor Nagy-Bulgaria(uolgaiak) másutt Onoghuria létezett. A tokuz(9)-oguz(~kb ua. mint fent csak más nyelvjárás) törzsek keltebbröl jöttek.
  • 4) A besenyők nelvéről a Szent Lászlóról szóló "Egerek mezeje" legenda ad felvilágosítást, ti. a besenyők nyelve egy a magyarral. Igy ők cumanok (codex cumanorum) nem lehetnek.
  • 5) Azért azt nem hiszem, hogy Scytiában mindeki egy néphez tartozott a Dunától 20 napi járófőldre nyugattól az Aralt tótól keltig, az Éjszaki jeges tengertől a Hameus(Balkán) hegyig de a Kaukázustól délre Idia mahgar tartományáig. Ez Iszkem sok és valószínűtlen.

üdvözlettel! Én tisztán akarok látni egy zavaros pocsolában a történelemben. Bódis

Védő= DUR (értsd: véd és szúr azaz DUR-FUR) néhol a d gy másutt t Város= gorod (GURU) kör= GHUR A szlávok sok szót örököltek a sumiroktól...

..és ha én a városra aszondom, hogy Ur-us, akkor te erre mit lépsz?--Mazarin 2007. június 21., 15:10 (CEST)Válasz
Azt hogy azt már nem kel magyarázni már majdnem mai-magyarúl van 1300-ból. :) De azért isznekem elkelne egy ó-magyar értelmező szótár 2000 évvel ezelőtre.

vagy már ehhez is "grazdua lufuu: Wutu peccis lughala toran munhi ni zobathaya heu gehnahabu".

-Akartam ezekkel foglakozni de sajna pézt kell keresni, keves az idő rá. Bódis

Törökök

[szerkesztés]

Talán meg lehetne említenia cikkben, hogy a Törökök magukat az oguzok és a göktürkök leszármazottainak tartják. – Timish söyle 2008. március 28., 10:33 (CET)Válasz

(Og)úzok, uxioi, stb.

[szerkesztés]

Óvatosnak kell lenni egy 1870-es találgatással, amikor valaki a név hasonlósága (egyetlen u betű) miatt azonosnak hisz két népet. 1870 óta sokkal többet tudunk a sztyeppe történetéről. Teljesen légbőlkapott, hogy egy török nép Susianában - a Perzsa-öbölnél - lett volna az i. e. 1. évezred elején, majd átvándorolt volna Mongóliába ezer évvel később, amikor minden népmozgás az ellenkező irányba mutatott. A török népek ekkor valahol az Altájtól északra voltak, nem lenn délen, s közben Kínától Iránig indoiráni népek uralták a vidéket. Tessék szerintem mai történészekből dolgozni. Anna Komnénét a nevek szempontjából nem szabad forrásnak tekinteni, a történések szempontjából az. Ő a besenyőket szkítáknak nevezi. A sztyeppén mindenki hol szkíta, hol hun, hun türk. Nem kell minden népnél minden népnevet felsorolni, nincs semmi teteje az egésznek. Hidaspal vita 2008. november 13., 20:25 (CET)Válasz

Mazari atque Uzi

[szerkesztés]

Ez a hibás rész a DAI latin változatában szerepel, és ezt idézi több szerző.

"Sciendum est a principio Patzinacitas ad Atel (Volgám) et Geieb (Jaik, Ural) fluvios habitasse, iisque conterminos fuisse populos illos, qui Mazari (Magyari) atque Uzi cognominabantur." Const. Porphy. de Adm. Imperii. Cap. 37

Fejér György: A kazarokról. 1848. http://mek.oszk.hu/10800/10827/10827.pdf

"...iisque conterminos fuisse populos illos qui Mazari atque Uzi cognominantur." de adm. Imp. c. 37.

Lukácsy Kristóf: A magyarok őselei, hajdankori nevei és lakhelyei. 1869. http://mek.oszk.hu/15500/15525/15525.pdf

Aztán megjelenik a következő változat: "a mazaroknak és az úzok".

"Tudni való, hogy a besenyők kezdetben az Atel folyónál és a Geékh folyonál laktak, a mazaroknak és az úz nevezetűeknek szomszédságában." Konst. Porph. DAI 37. fej. (dr. Gyomlay Gyula fordítása)

A magyar honfoglalás kútfői. Szerk. Pauler Gyula és Szilágyi Sándor. Budapest, 1900, 115. o. [1]

Ezzel az a probléma, hogy a mazarok egy elírás (X->M). Tegnap megnéztem 2 helyen is.

1. DAI 37. Of the nation of the Pechenegs "...having common frontiers with the Chazars and the so-called Uzes." A görög szövegben jól azonosítható a Χάζαροι szó. Gyula Moravcsik, 1967, 167. o. (görög eredeti + angol fordítás) [2]

2. Egy 1991-es orosz fordításban is kazárok vannak.

Idővel törölni kell a szövegből.

-- Ulrich von Lichtenstein vita 2018. április 20., 07:20 (CEST)Válasz

Mazaroi -> Xazaroi. Ez Moravcsik - sajnos hibás - javítása. Semmit nem kell törölni. -- Ulrich von Lichtenstein vita 2019. március 19., 07:32 (CET)Válasz

Kudarkin

[szerkesztés]

Ez a kifejezés ibn Fadlán beszámolójában is megjelenik: „Царя турок гуззов называют Ябгу или (вернее) это - название повелителя, и каждый, кто царствует над этим племенем, этим именем называется. А заместителя его называют Кударкин. И таким образом каждый, кто замещает какого-либо их главаря, называется Кударкин.” -- Ulrich von Lichtenstein vita 2019. március 19., 07:38 (CET)Válasz