Vita:Urbanisztika

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Terrestrial globe.svg Ez a szócikk témája miatt a Földrajzműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Vázlatos Ez a szócikk vázlatos besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: Torini (vita), értékelés dátuma: 2011. június 14.

A szakkifejezés keletkezéséhez[szerkesztés]

....”Nyilvánvaló volt, hogy a várostervezés korunk egyik legégetőbb feladata. Városok természetesen hat-hét évezreddel ezelőtt is épültek. A várostervezés azonban meglehetősen újkeletű kifejezés. Német megfelelője, a Städtebau 1889-ben Bécsben jelent meg először Camillo Sitte híres művének címében. A következő évben Joseph Stübben ugyanezen a címen adott ki könyvet Berlinben, Charles Bols, Brüsszel polgármestere 1893-ban az Esthétique des villes (A városok esztétikája) címet adta művének. A francia „urbanisme” kifejezést első alkalommal a svájci földrajztudós, Clerget használta. Ő is hozzájárult ahhoz, hogy a kifejezés korlátozó értelmet nyert, az „Urbs” szó ugyanis várost jelent. A probléma viszont nem csak a városokat érinti.

Közvetlenül a háború után kevés francia építésznek és még kevesebb politikusnak vagy köztisztviselőnek volt legalább hozzávetőleges fogalma arról, mit jelent a területrendezés. Gaston Bardet érde¬me, hogy Franciaországgal megismertette a Liverpooli Iskola várostervezési elméletét - a mestereink akadémikus és formalista felfogásától nagyon különböző módszert -, amely eltért Le Corbusier felszínes és formalista értelmezésétől is, amit 1946-¬ban „Urbanizáció” címen megjelent könyvében fejtett ki.

Az ideális városokról és urbanisztikai egységekről századunk elején született elméletek ma többnyire primitívnek, embertelennek és rendeltetésük szempontjából is elhibázottnak tűnnek. Vannak érdekes ötletek kevésbé ismert építészek munkáiban, például Eugene Hénard-nál (A jövő városai, 1910), a látnok Antonio Sant'Elia Antonio Sant'Eliánál (Új város, 1914) vagy ég korábban a zseniális gyorsírónál, Ebenezer Howard-nál (Holnap, 1898) és Patrick Geddes-nél (Városfejlesztés, 1904). Nem feledkezhetem meg Tony Garnier Ipari város (1909) címen készített tervéről, sem Mallet-Stevens Modern városáról (1914-1922). De mindezeknek az elképzeléseknek - az urbanizáció szó mai értelmében, vagyis azzal a tartalommal, mellyel már 1946-ban rendelkeznie kellett volna - nem sok közük van a várostervezéshez. Mi a helyzet az Athéni Chartával? A Charta a háború végén jelent meg Franciaországban, ezért csak a beavatottak szűk köre ismerte. Ráadásul téves értelemben honosodott meg ”.... (Pierre Vago)>>> lejegyezte: Kit36aKit36a vita 2011. május 20., 20:11 (CEST)[válasz]