Vita:Thüsszageták
Új téma nyitásaThyssagetai[szerkesztés]
Herodotos beszámolója a thyssagetai és iyrkai népet, legalábbis utóbbit, lovasként írja le.
„Azután, a boudinoi népen túl, észak felé, először hét napi járóföld pusztaság következik, és a pusztaságon túl, valamelyest a keleti szél irányába fordulva, a thyssagetai nép által elfoglalt földre érkezünk. Népes csoport, és különbözik a többitől. Vadászatból élnek, és szomszédos velük az ugyanezen vidéken letelepedett iyrkai nép, kik ugyancsak vadászatból tartják fenn magukat. Ezt ők a következő módon gyakorolják: A vadász felmászik egy fára, és elrejtőzve várja a vadat (a fák gyakoriak mindenütt e vidéken). Mindegyiknek kéznél van lova, melyet megtanított hasra feküdni, meglapulni, valamint kutyája. Amikor meglátja a vadat a fáról, először kilövi rá nyilát, majd lovára szállva követi, kutyája pedig megragadja azt. Ezek fölött, keleti irányban, más szkíták élnek, kik elpártoltak a királyi szkítáktól, és így jöttek e vidékre.”
Nevezettek, legalább egyik csoportjuk – bár nem azon értelemben, ahogyan e kifejezést ma használják – ugorok lehettek. A leírás, illetve a lakóhely szerint a thyssagetai inkább szkíta, a iyrkai pedig szkíta műveltségű, részben talán szkíta eredetű uráli népnek tűnik.
A thyssagetai nép földjéről a Maeotis (Azovi-tenger) felé igyekvő négy folyót Herodotos keletről nyugat felé haladva sorolja fel. Azonosításuk részben kérdéses. A Lykos inkább az Urál folyó, mint a Donyec. Az Oaros bizonyosan a Volga, a Tanais pedig a Don. A Syrgis (Hyrgis) alighanem a Donyec. Mondottakból következik: a thyssagetai nép e négy folyó vidékén, az erdős puszták övében élt.
A tudományban, jóllehet nemigen hangoztatják, nagy szerepe van a találgatásnak, az eredményeknek azonban – a módszertől függetlenül – többé-kevésbé menteseknek kellene lenniük az ellentmondásoktól. A „szossza” vagy a feltételezett „csocseget” szó görögös alakja nemigen lehet thyssaget(ai). Még akkor sem, ha e név a kötelezően iráninak címzett szkíták közvetítésével jutott el a görögökhöz.