Vita:Tenyésztőreaktor

Csonkjelzés indoklása

Ez felkeltette az érdeklődésemet, pedig nem vagyok műszaki beállítottságú. Azt hiányolom a cikkből, hogy a ma működő reaktoroknak kb. hány százaléka ilyen, illetve amelyik nem ilyen még, az miért nem, ha egyszer nem kell hozzá plusz fűtőanyag; valamint hogy mióta alkalmaznak ilyeneket, tehát a történetükről valami összefoglaló. Az angol wiki cikkéből kiderül, de nem értek hozzá annyira, hogy megpróbáljam fordítani. Illetve érdekelne, hogy környezetvédelmi szempontból hogy állnak a hagyományos reaktorokhoz képest, de ezt az angolban sem találtam, ezek szerint nem termel több nukleáris szemetet? – Alensha ^üzi 2007. június 23., 14:24 (CEST)

Tervezem a nyáron az atomerőműves cikkek bővítését, addig is: a tenyésztőreaktorokkal az a gond, hogy nagyon könnyű a benne termelt plutóniumból atombombát csinálni. Ha jól tudom, valamelyik atomsorompó egyezmény meg is tiltja az ilyen reaktort, vagy ha nem is a reaktort, de a fűtőelemeket igen. Sajnos ez inkább politika és nemzetközi egyensúly, mint energetika kérdése. Gergo 2007. június 23., 17:34 (CEST)

Fútöanyag ? Üzemanyag?

Vajon nem a hasadóanyag az optimális szó?

Duhos ^vita 2009. szeptember 14., 16:37 (CEST)

egy kis javítás

A cikk első bekezdése hibás. Egy tenyésztőreaktornak nem kell szükségszerűen gyorsreaktornak is lennie. Jó példa erre a tórium ciklus, amihez éppen lassú neutronok kellenek (ezért működnek a tóriumosak nehézvíz, vagy grafit) moderátorral. Szóval jobb lenne, ha már az elején két részre osztanátok a témát. Egyrészt a lassú neutronos tórium ciklusúra, és a gyors neutronos plutónium + többi transzurán ciklusúra.

Az utolsó bekezdésben is van egy tévedés: Ólmot tisztán eddig még soha sem használtak hűtőanyagként, mert nagy hőmérsékleten a korrodál, kis hőmérsékleten meg megfagy. Vannak ugyan tervek ilyen reaktorra ( orosz BREST, Hyperion)

Ezért helyette ólom-bizmut eutektikumot használtak helyette, ami csak 100°C-on fagy meg. (Ilyenből már működött néhány a Lyra-osztályú szovjet atom-tengeralattjárókban és persze ilyen az orosz SVBR-100 is) – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 94.21.120.196 (vitalap | szerkesztései) 2012. augusztus 24., 13:31‎