Vita:Szudéták
Új téma nyitása
|
Ez a szócikk témája miatt a Földrajzműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! |
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. |
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. |
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |
Szudéták
középeurópai hegység, amely az Odera és Becsva által átszelt 260 méter magas Morva-kaputól ÉNy-ra az Elbe folyóig húzódik; ÉK-i oldalán Szilézia és Szászország, DNy-i oldalán pedig Cseh- s Morvaország terülnek el. Hossza 310, szélessége 30-45 km. DK-i és ÉNy-i vége széles, fensíkszerü hegyvidékekből áll, meg-megszakított láncokkal és egyes hegykúpokkal, míg középső része összefüggő hegylánc. Magva gránit, gnájsz, csillámpala és porfir, amelyekhez a hegylejtőkön újabbkori kőzetek csatlakoznak. A hegység fémekben is gazdag; legtöbb benne a vas-, ólom-, réz- és cinkérc. Alsóbb részei szántóföldek és szép rétek; magasabb részeit 650-975 m.-ig erdők, főképen fenyvesek takarják; csúcsai kopárak, moh és kőtörmelék takarják. Vizei a K-i oldalán nagyobbára az Oderába és az Elbébe, a Ny-i oldalán a Morvába és Elbébe folynak. Egyes részei DK-ről ÉNy. felé: 1. a tulajdonképeni Sz., amelyek a Glatzi Neisseig nyulnak és feloszlanak a következő részekre: a) a morva lejtők, amelyek a Morva-kapuból meredeken emelkednek ki, átlag 325-400 m. magasak; legmagasabb csúcsai a Sonnenberg (798 m.) és Lieselberg (670 m.); b) az Altvater. 2. A Glatzi-hegység. 3. Az Óriás-hegység az 1605 m. magas Schneekoppével. 4. Az Iser-hegység.