Vita:Sztálinizmus
Új téma nyitásaA sztálinizmus megértéséhez mindenképpen külön kellene tárgyalni a sztálini elméletet, ideológiát, annak változásait és külön az általa megvalósított praxist, hatalmi-politikai-gazdasági gyakorlatot. És főleg jól alá kéne támasztani forrásokkal. Az a bevezetés, miszerint a sztálinizmus nem más, mint a Lenin által továbbfejlesztett marxizmus mégtovábbfejlesztése, sőt gyakorlati megvalósítása, elég ijesztő. Ráadásul ugyanúgy, ahogy a sztálinizmusnak, a sztálinizmus kritikájának is megvan a maga története (XX. kongresszus stb.), és ez is fontos az előbbi megértéséhez. --Villanueva 2007. július 19., 14:21 (CEST)
- Ami az ideológiát illeti, a néhány sztalini újítás benne van a szövegben. --maxval 2007. július 19., 14:27 (CEST)
- Bátor kísérlet az összefoglalásra, de számos leegyszerűsítést tartalmaz és alapfogalmak (pártállam, állampárt, demokratikus centralizmus, állam elhalása, békepolitika stb.) hiányoznak.
- Hiányzik a gazdaságpolitikai elemzés (nehézipar primátusa, államosítás, viták Buharinnal stb.)
- Amikor kommunisták álláspontjára hivatkozik cikk, nem mondja meg, hogy mikor kiről beszél. Villanueva említi az SZKP XX. kongresszusát, ami fordulópont volt.
- Egyáltalán nem idéz forrásokat.
- A sztálinizmus egyik olvasata: a marxizmus-leninizmus gyakorlati megvalósítása. (A marxizmus-leninizmus kifejezést Sztálin vezette be.) A másik: személyi kultusz, a leninizmus eltorzítása.
- Az egész emlékeztet a mai nyugati összefogalalókra, olyanokéra, akik az egész miatt sajnálkozni tudnak, de nem veszik afáradságot, hogy pontos képet rajzoljanak róla.
- Mindezzel a cikk fejlesztését kívánom szolgálni, elismerve azt a nagy és lelkiismeretes munkát, ami az eddigieket létrehozta.--Linkoman 2007. augusztus 7., 21:11 (CEST)
- Nyilvánvaló, hogy a cikk nem teljes. Természetesen fejlesztésre szorul. --maxval 2007. augusztus 8., 06:48 (CEST)
Megítélni vagy megérteni?
[szerkesztés]Egyetértek a Linkoman által írottakkal, én is bátor próbálkozásnak tartom, és örülök, hogy valaki legalább foglalkozik ezzel.
De nagyon nem értek egyet a cikk szellemével. Úgy tűnik, mintha ez a Sztálin először elméletileg kidolgozott volna valami forradalmi eszmerendszert, majd utána hozzálátott volna azt a gyakorlatban megvalósítani. Sztálin nem volt ennyire intellektuális típus, sőt, ez már Leninre sem igaz. Leninnek a forradalmat megelőző elméleti munkáiban szó sincs az Alkotmányozó Nemzetgyűlés szétzavarásáról, a Párton belüli platformok betiltásáról, a NEP-ről, munkatáborokról stb. stb. De ne felejtsük el, hogy Lenin korában ezeket a hajmeresztő dolgokat még ideiglenes kényszerintézkedéseknek tekintették, a forradalmi hatalom mindenáron való megtartása feltételének (ami a saját hatalmuk fogságába került bolsevikok számára szó szerint élet-halál kérdése volt), nem pedig a kommunizmus „normális”, fenntartható, hétköznapi alkotórészeinek, mint ahogy Sztálin tekintette a terrort, a koncepciós pereket, a Gulágot, a falu gyarmatosítását, a személyi kultuszt.
A Sztálin által folytatott politikát a követői nyilván nem nevezték sztálinizmusnak, hanem úgy kellett tekinteniük, mint a marxizmus és a leninizmus egyedül helyes folytatását, az adott társadalmi-történelmi viszonyokra való adekvát alkalmazását (nekünk azért már nem kötelező így vélekednünk). A sztálinizmus fogalma szorosan összefügg a sztálinizmus kritikájával, és fontos ideológiai vonatkozásai vannak. A hatalom közeléből elüldözött Trockij úgy vélte, hogy a sztálinizmus a munkáshatalomnak egy deformációja, egyfajta bonapartizmus. Az SZKP XX. kongresszusa természetesen más megfogalmazásban, de hasonló megállapításokat tett, ideológiailag a „helyes” lenini útra való visszatérés állt a középpontban, ami egy új hatalmi elit előtérbe kerülését szolgálta. Végül a 80-as, 90-es évek kelet-európai rendszerváltásai, politikai viharai szükségszerűen azt az ideológiai megközelítést hozták magukkal, miszerint a „kommunizmus” minden formája Lenintől kezdve Sztálinon és Kádáron át egészen Pol Potig lényegileg azonos, illetve a hasonlóságok lényegesebbek, mint a különbségek.
Most már túl vagyunk a rendszerváltáson, már nem kell félni, hogy a vörösök visszajönnek, tehát megkísérelhetjük, hogy a sztálinizmusra mint egy érdekes történelmi korszakra tekintsünk, és ne mindenáron „megítélni” próbáljuk, hanem elsősorban megérteni.
Remélem, ezzel segítettem valamit a cikk továbbfejlesztésében --Villanueva 2007. augusztus 8., 09:03 (CEST)