Vita:Szoftver
Új téma nyitása
|
Ez a szócikk témája miatt az Informatikai műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Bővítendő | Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nélkülözhetetlen | Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: Vobence (vita), értékelés dátuma: 2011. szeptember 19. | |||
| |||
- Tisztelt informa-wikisek,
Én ezt a meghatározást nem értem. A software a harware eleme? Úgy, mint ahogy a benzin az autó eleme? Vagy a lenyelt étel az ember eleme? Magyarázza meg már valaki nekem - vagy inkább a szerzőnek.
Bizonyos értelemben a szoftver tényleg a számítógép eleme, pl., de nem kizárólag abban az értelemben, hogy nélküle a sz.gép csak egy ócskavas-kupac. A szócikkben olvasható definíció, bár esetleg támadható, elég elfogadott az informatikában.
A te hasonlatod nem találó abban az értelemben, hogy ami az autónak a benzin, az a számítógépnek az elektromos áram, nem pedig a szoftver. Ami pedig a számítógépnek a szoftver, az az embernek nem az étel, hanem a gondolatai, de ezek bizonyos értelemben tényleg az ember részei. A Te gondolataid kinek-minek a más részei lennének, mint a tiedéi (neked? tieiéid? - kérlek a megfelelő ragozást illeszd be, mert nekem ez most nem megy :-)
Különösen igaz ez a "belső programozású" gépek esetében, melyek irányítását nem cserélhető, hanem beégetett, azaz szerkezetileg integráns szoftver képezi (ezt is szoftvernek hívják, noha "hardveres megvalósítású"), ezeknek tényleg "része" a szoftver. Ez is mutatja, hogy szoftver és hardver között nincs éles határ. A szoftver is cserélhető, a hardver is cserélhető, a szoftvert is hardver hordozza, a hardvert is szoftver működteti. Ha egy program szoftveresen megvalósítható, az általában hardveresen is az, csak az utóbbi sokkal drágább. És fordítva: ami hardveresen megvalósítható, az általában szoftveresen is.
Mélyebb filozófiai magyarázatom is van, de most nem tudom megfogalmazni, és nincs is rá időm-érkezésem, pedig szívesen megtenném, mert sajnos, a környezetem nagy megrökönyödésére, mindig örömöm lelem az ilyesmiben. De a legjobb, ha te magad próbálsz ilyeneket keresni, az általam adott kiindulópont alapján (ti. hogy sántít a hasonlat, tehát valójában milyen jobb hasonlatokkal lehet jobban leírni a szoftver szerepét). Összefüggésben van ez azzal is, hogy a számítógép szó jelentése valójában nem feltétlenül a >>fizikai gép<<, hanem az >>algoritmust végrehajtó gép<<. Elméleti (pl. matematikai, számítástudományi) értelemben még tovább lehet menni: a számítógép maga a szoftver. Pl. a >>Turing-gép<< kifejezés egyszerűen egy algoritmust, programot (szoftvert!) jelent, mert matematikailag a gép fizikai része elhanyagolható mellékkörülményt képez (általában).
Üdv: Gubb 2004. szeptember 19., 20:34 (CEST)
--- Kedves Gubbubu, Ismét megtiszteltél, hogy részletes magyarázatot adtál. Én is hadd tegyem hozzá, miért vetettem fel a hibásnak tűnő hasonlatokat. Én - talán szakmámnál fogva - sok fogalmat az 'igen' - 'nem' kettősségében szemlélek. Tehát a bűn jogi fogalma mellett a nem-bűn nem lehet egyszersmind bűn is. Természetesen a magyarázatodból ismét kiderőlt nekem valami: a "számítógép" fogalmába a szoftver is beletartozik - akkor a számítógép nem kizárólag 'hardware'. Köszönöm. --Millisits
Szívesen, és az utóbbi is igaz: ha rögzítünk valamit, hogy annak az ellenkezője nem tartozik bele a valamibe, akkor a valami és az ellenkezője természetesen nem lehet ugyanaz, tehát a nem-bűn nem lehet bűn. A hardver és szoftver azonban nem ellentétes fogalmak, sőt sokkal inkább rokon fogalmak, bármilyen furcsa is ez. Gubb 2004. szeptember 19., 20:55 (CEST)
- A hardware a "mi dolgozik" és a software a "hogyan tegye". Az autós hasonlatban a software inább a KRESZ és a pedálok ismerete. --grin ✎ 2004. szeptember 21., 05:10 (CEST)
a cikkből[szerkesztés]
- Markáns félreértéseket vagy elkalandozásokat tartalmazó részek.
A szoftver elnevezést úgy kell elképzelnünk, hogy az a számítógép működtetésének több szintű parancsnyelve. Az egyes szintek önmagukban egy-egy nyelvet alkotnak, ezek a programozási nyelveken megírt kódok egymásra egy fordítóprogram segítségével lefordítva eredményezik a legalsó szintű és végrehajtható programot, amit leginkább (gépi)kódnak neveznek.
A gépi kódtól felfelé haladva van assembly nyelv (összeszerelt utasításokból álló) nyelven írt, már "jól olvasható" program, és van "magasszintű program(ozási)nyelven" (tulajdonképpen egyszerűsített angol nyelven) írt program, amely után már egyre inkább a természetes emberi nyelvre v.ö. en:Natural Language Processing hasonlító vagy egyéb emberi beavatkozási formát öltő megoldások következnek. A lényeg, hogy a számítógép alapvetően fordítógép, és az, hogy ezt rekurzív techniák segítségével a számok "nyelvén" (kettes számrendszerben) vagy segítségével végzi az tulajdonképpen ugyanúgy mindegy, ahogy mindegy, hogy az agyban milyen kémiai, neurológiai folyamatok állnak a lelki tevékenységek mögött.
- Valamit az író félreérthetett...
- legyél konkrétabb: mi az a valami és ez a megjegyzés a fentiekra vagy z alábbiakra vonatkozik? (apogr)
- A fentiekre. --grin ✎ 2004. szeptember 21., 23:28 (CEST)
A mai szoftverek egyre intelligensebbnek, önállóbbaknak tűnnek: egyesek szerint már-már kezdenek az élőlényekre hasonlítani. Nem csak azt tudják, hogy csomagként a vezetéken vagy másképpen "elmennek" egy helyre és ott megszületnek, kibontakoznak, és végrehajtják feladatukat, de utána önmagukat fel is tudják számolni, és nyom nélkül eltűnnek.
- Az installer mint a software lényegi része. :-))
Nem látok installer-t a szövegben - te látod bele, azt sem állítottam, hogy lényegi része - hol vannak ezek a szavak? Tán nem a fejedben? Azt hittem, hogy csak shit van benne, te shitheaded arrogant wikipecér.