Vita:Szóhasadás

Most látom, hogy a cikk legvégén, a példák mögött elrejtve már szerepelt az általam beszúrt új tartalom egy része is. Ha valakit zavar az ismétlés, szerkesztgessen nyugodtan. :) – KovacsUr ^{(?) (!)}, 2005. augusztus 6., 10:37 (CEST)

Kara, karja és alakváltozatok

A kara ~ karja szópár a 2000-es kiadású Magyar grammatika című egyetemi tankönyvben szerepel, de az etimológiai szótár megerősíti, hogy neked van igazad. Más: az azonos jelentéssel rendelkező alakváltozatok biztosan ide tartoznak? A szóhasadás definíciójában benne van a részleges vagy teljes jelentéselkülönülés. – KovacsUr ^{(?) (!)}, 2005. augusztus 6., 17:21 (CEST)

Kedves Adam78, kérlek, adj meg forrást arra vonatkozólag, miszerint jelentésmódosulás nélkül is szóhasadásnak tekintjük a szavak alakváltozatait. – KovacsUr ^{(?) (!)}, 2005. augusztus 6., 22:14 (CEST)

1. Mi másnak tekintjük, ha közös tőből ered, de ma kétféle alakban létezik? Ha ezt nem hívjuk szóhasadásnak, akkor az egész fogalomnak nincs semmi értelme...
2. Szerintem nem igaz, hogy "jelentésmódosulás nélkül". Az "archaikus", "köznyelvi", "népies", "költői", "elavult" stb. szavakkal (azaz stílusminősítésekkel) lehetne jellemezni a szóban forgó változatok különbségeit, s ezek a szó jelentésének körébe tartoznak. Olyan nincs, hogy két szó pontosan ugyanazt jelenti (a terminus technicusokat leszámítva). Lehet ugyanaz a referenciájuk, de attól még a jelentésük nem ugyanaz. Szerintem.

A jelentés ugyebár nem más, mint használati szabály. Azt, gondolom, Te sem állítod, hogy a "setét" szó használati szabálya azonos a "sötét" szó használati szabályával?

Adam78 2005. augusztus 6., 22:23 (CEST)

1. Alakváltozatoknak.
2. Természetesen szigorúan véve nincs két azonos jelentésű szó, jelentésmódosulásnál pontosan megragadható jelentésbeli különbségről szoktak beszélni. A fent jelölt forrás a tőtípusok közötti mozgások leírásánál két csoportra bontja az alakváltozatokat:
   

a) a szópárok egyes tagjai között csak árnyalati, használatbeli különbség van, például: gyanakodó ~ gyanakvó [...]
b) Ugyanazon igének kétféle tőváltozatából képzett alakjai között szóhasadás következhet be: [példák] – KovacsUr ^{(?) (!)}, 2005. augusztus 6., 22:28 (CEST)

1. Az "alakváltozatok" elnevezést egy percig sem vitatom, csak az nem derült ki számomra, mi szólna az ellen, hogy a szóban forgó példák a szóhasadás körébe tartozzanak.
2. Amit írsz, az megerősíti, hogy van olyan alakváltozat, ami szóhasadás – vagy tévedek?

Adam78 2005. augusztus 6., 22:37 (CEST)

1. Ezek csak alakhasadások, nem járnak együtt jelentésmódosulással. Ennyi.
2. Pontosan.

– KovacsUr ^{(?) (!)}, 2005. augusztus 6., 22:41 (CEST)

Tőváltakozás

A "tőváltakozás" szót eredetileg azért vettem ki, mert ez inkább arra utal, hogy egy bizonyos ragozási sor, paradigma folyamán egyszer ilyen, egyszer olyan alakban jelenik meg egy szó. Az, hogy egy szónak két, azaz 2 db tőváltozata van, szerintem még nem tőváltakozás. Az, hogy a bokor szó ragozott alakjaiban egyszer bokor-ként, egyszer bokr-ként jelenik meg a tizennyolc esete folyamán, az már inkább tőváltakozás. Maga a "váltakozás" nekem valami hosszabb, kiterjedtebb dolgot sugall. -- Adam78 2005. augusztus 6., 22:37 (CEST)

Ez a „hivatalos” megnevezése a jelenségnek. Érdekes, hogy a szintén két allomorffal rendelkező bokor szót hoztad fel példának. :) Ugyanebben a formában tőváltakozás a daru - darv-at - daru-t eset is. – KovacsUr ^{(?) (!)}, 2005. augusztus 6., 22:49 (CEST)

Á, azt hiszem, értem, mire gondoltál. Arról van itt szó, hogy a szópár egyik tagjánál van tőváltakozás, a másiknál nincs (vagy eltérő). – KovacsUr ^{(?) (!)}, 2005. augusztus 6., 22:54 (CEST)

Arra gondoltam, hogy a bokor esetét azért nevezném tőváltakozásnak, mert végigvonul a ragozásán, hogy bokor–bokor(nak)–bokr(ot)–bokor(ban)–bokor(ból)–bokor(ba)–bokr(on)–bokor(ról)–... stb. Ide-oda váltakozik, fluktuál, vagy hogy mondjam, a lényeg, hogy nemcsak különálló alakokról van szó, hanem valami (kettőnél jóval több elemű) összefüggő sorozatról, ami mentén történik a tőváltakozás. Az, hogy másutt létezik két tőváltozat, nekem valahogy kevésbé "tőváltakozás". A váltakozás nekem valami meglévő linearitáshoz kötődik. -- Adam78 2005. augusztus 6., 23:19 (CEST)

Duplikátumok

Hasonló jelenség a spanyolban is megfigyelhető, amikor egy szó kétféle módon (népi úton, illetve művelt átvétellel/meghonosítással)kerül a nyelvbe más-más, de sokszor hasonló jelentésben (a különbség legtöbbször konkrét ~ átvitt értelmű jellegű):

• hechura ~ factura
• dedo ~ dígito (itt egészen mást jelent a kettő: ujj és számjegy)
• derecho ~ directo (itt is: jog vagy jobb [oldal] és egyenes)
• respeto ~ respecto
• lleno ~ pleno stb.

Akkor tulajdonképpen ez szóhasadás? Vagy ez már más kategória? – Mex ^plática 2009. január 11., 15:31 (CET)